A magyar állam a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségi politikát támogatja

Magyar Állandó Értekezlet

2012. május 4., 10:00, 590. szám

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) külügyi és jogi szakbizottságának soros ülésén a határon túli magyarok drámai népességfogyása és a Magyarországgal szomszédos államokban idén tartandó választások is szóba kerültek múlt csütörtökön. Az eseményen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget Kovács Miklós elnök képviselte.

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a határon túli magyar közösségek drámai, 10 és 20 százalék közötti népességfogyását a számukra létrehozott intézmények megerősítésével, illetve az autonómia megteremtésével lehet megállítani. Az államtitkár, a Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi szakbizottságának elnöke a testület múlt csütörtöki budapesti ülése utáni sajtótájékoztatóján azt mondta, a magyar kül-, illetve nemzetpolitikának stratégiai megoldásokban kell gondolkodnia, az első lépéseket már megtették. Az államtitkár úgy fogalmazott, „nem ad hoc politikai alkukban kell gondolkodni, hanem a széles értelemben vett autonómiát kell megteremteni a határon túli magyarok számára”. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az új magyar alkotmányban hangsúlyosan szerepel az autonómiatörekvések támogatása.

Németh Zsolt a szakbizottsági ülésen elhangzottakat felidézve azt mondta, a szomszédos országokban végzett népszámlálások adatai a határon túli magyar közösségek drámai népességfogyását jelzik. Véleménye szerint ezért a határon túli magyar közösségek hosszú távú megmaradásáért meg kell teremteni a magyar oktatás és a magyar nyelvhasználat intézményes kereteit. Hozzáfűzte: ez részben jogi, részben gazdasági feladatokat jelent.

Az államtitkár a szakbizottsági ülésen tárgyaltakat ismertetve arra is felhívta a figyelmet, hogy 2011–2012-ben a szomszédos országokban választásokat tartottak, illetve tartanak. Jelezte, ezek egy részét már megtartották ugyan, így Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában, de hátravan Romániában, Ukrajnában és Szerbiában. A választásokkal kapcsolatban hangoztatta: a magyar politika egyöntetűen azt támogatja, hogy a határon túli magyarok nemzeti alapon szervezzék meg önmagukat. Hozzátette, úgy látja, bár komoly törekvések vannak arra, hogy különféle centrista, liberális, demokrata elkötelezettségű, többségi politikai erők hatoljanak be „a magyar választói bázisba”, a szakbizottságában részt vevő összes politikai szereplő egyetért abban, hogy „a nemzeti alapon szerveződő magyar kisebbségi politikának van jövője a Kárpát-medencében”. Közölte, a magyar állam ezért őket támogatja, és bíznak abban, hogy a határon túli magyarok aktívak lesznek, részt vesznek a választásokon, és a nemzeti alapon szerveződő politikai erőkre fognak szavazni, hogy erős érdekképviselet jöhessen létre a szomszédos országokban.

Arról is beszélt, hogy a kormány „az egységes magyar fellépést” támogatja.Figyelmeztetett, hogy a kisebbségi élethelyzetben a széttagoltság rendkívül nagy kockázatot jelenthet. Kérdésre válaszolva a szlovákiai választást hozta fel példaként, eredményét „fájdalmas kudarcnak” és egyben „intő jelnek” nevezte azt, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem tudott bejutni az ottani parlamentbe. Ez – szavai szerint – a felvidéki magyarság politikai érdekérvényesítő képességét gyengíti.

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón azt hangoztatta, a nemzetpolitikai stratégia egy átfogó célt határoz meg, azt, hogyan lehetnek a külhoni magyar közösségek – számbelileg, gazdaságilag, szellemileg és jogi értelemben is – gyarapodó közösségek, és hogy ebben hogyan tudja segíteni őket a magyar kormány. A helyettes államtitkár Németh Zsolthoz hasonlóan ugyancsak a magyar intézmények megerősítését emelte ki. Közölte, ezért hirdették meg a külhoni magyar óvodák évét, illetve ezen intézmények támogatására ezért biztosítottak 100 millió forintos keretet. Bejelentette azt is, hogy még az idén el kívánják indítani az úgynevezett Kárpát-medencei jogsegélyszolgálatot; ez olyan „háló” kialakítását jelenti, amely a külhoni magyarok és közösségeik jogvédelmét segíti majd. Erre a célra a Magyar Országgyűlés 50 millió forintos keretet szavazott meg.

(MTI/szcs)