A permetezés hatékonyságáról

2012. május 25., 10:00 , 593. szám

Az elmúlt napok intenzív esőzései után a gazdák és kertészek számára szinte a legfontosabb feladattá lépett elő a növényvédelem. A permetezéssel összefüggő legfontosabb kérdésekről Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

– Véleménye szerint mi jelenti ma a legnagyobb problémát a permetezéssel, mint a növényvédelem legfontosabb eszközével kapcsolatban?

– A növényvédelmet sokan hajlamosak úgy leegyszerűsíteni, hogy az a károsító felismerésével kezdődik, a megfelelő szer kiválasztásával folytatódik, és a kezeléssel befejeződik. Ez a recept azonban gyakran nem nyújt elegendő biztosítékot az eredményes védelemhez. Hogy ez az egyszerű séma a termelők fejében mégis mennyire így rögzül, azzal nap mint nap találkozom. Tanácsadói tevékenységem tapasztalatai szerint a leggyakoribb kérdések a termelő részéről egy számára új károsító fellépésekor: mi a legjobb „szer” ellene? Vagy: milyen gyakran kell vele permetezni? De a legritkább esetben kérdez rá arra, hogy milyen permetezőgéppel, mekkora lémennyiséggel és milyen más vegyszerrel együtt ajánlatos vagy lehetséges a kijuttatása.

– Mire hívná fel legelőbb a gazdák figyelmét?

– Szinte minden permetezéskor felmerül afféle kérdés, mint hogy keverhetem-e X szert Y-nal, esetleg Q-t tehetek-e még mellé, és tapadásfokozó vagy nedvesítő kell-e vajon hozzá? E témakörben viszonylag kevés írásbeli útmutató áll rendelkezésre és ennek következménye a sokszor tapasztalt tanácstalanság és a hibás, hatástalan vagy károkat okozó permetezés.

A permetlé több komponensből való elkészítése egyszerű feladat, mégis érdemes az ezzel kapcsolatos szabályokat áttekinteni.

– csak akkor készítsünk tankkeveréket, ha az elkerülhetetlen (ha van gyári kombináció, azt használjuk);

– olvassuk el a használati utasítás technológiai és keverési ajánlásait;

– a gyomirtó szerrel rovar- és gombaölő szert ne keverjünk;

– az olajos szereket és a bordói levet mással ne keverjük;

– lágy vizet használjunk;

– a víz hőmérséklete közelítse a permetezendő növény hőmérsékletét;

– mindig mérjük ki a szükséges szermennyiséget (dózisszámítás!);

– végezzünk keverési próbát;

– az elkészült permetlevet minél előbb használjuk el (még aznap);

– élelmiszeres göngyölegben soha, még átmenetileg se tartsunk növényvédő szert vagy permetszert.

– Miként készítsük el helyesen a kombinált permetleveket?

– Az eljárás a következőképpen foglalható össze:

* a por alakú szerből mindig készítsünk törzsoldatot;

* a szükséges vízmennyiség 2/3-át öntsük a permetlétartályba;

* öntsük a törzsoldatot a tartályba;

* a többi szert keverjük el a tartályban (a helyes sorrend: folyékony szer + mikrogranulátum + levéltrágya + nedvesítőszer);

* öntsük fel a teljes lémennyiségig a tartályt és biztosítsuk a permetlé állandó keveredését;

* a munka- és élelmezés-egészségügyi előírásokat tartsuk be.

A törzsoldatkészítés nem szükséges valamennyi formulációnál, ugyanis a por alakúak (WP, W, SP jelzésűek) kivételével a szerek közvetlenül a permetlétartályban is maradéktalanul feloldhatók.

– Gyakori és sokszor nehezen kezelhető a gazdálkodók számára a dózis megállapításának problémája akkor, ha a gomba- vagy rovarölőszer adagját hektárra kivetítve adják meg – a gyomirtókét mindig területegységre kell – és a termelő ehhez képest kis területen permetez (házi kertben vagy hajtatóházban), ráadásul kijuttatáskor irányítottan juttatja ki a permetszert, például szórópisztollyal vagy háti géppel. Mi tanácsolna a gazdálkodóknak?

– A jó megoldás az lenne, ha azoknál a szereknél, ahol lehetőség van az ilyen felhasználásra, a használati utasításban minden esetben mindkét (tehát a %-os és a területegységre vonatkoztatott) dózis is szerepelne, a használandó lémennyiséggel és a kijuttatási javaslattal együtt.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a megkívánt mértékű fedettséget biztosító lémennyiség erősen függ a növényállomány lombfelületének nagyságától, ami igen eltérő lehet, lásd például a hajtatásban termesztett növényeket, a kordonos uborkát stb.

Ha a gomba- vagy rovarölő­szereknél a szántóföldi viszonyokra vonatkozó kg/ha illetve liter/ha értékben adják meg a dózist és a javasolt lémennyiséget is feltüntetik, akkor ebből házikertben, hajtatásban kell a %-os koncentrációt visszaszámolni és erre a koncentrációra beállított permetlével kell kezelni a lombfelületet. A kezelést a lombfelület nagyságához igazított lémennyiséggel végezzük úgy, hogy a vegyszer koncentrációja a permetlében ugyanakkora legyen. Vagyis amennyiben például dupla lombfelülethez dupla lémennyiséget készítünk, ahhoz dupla mennyiségű vegyszerre van szükség. Ez persze nem vonatkozik a hideg- és melegködképző berendezésekre.

– Tudjuk, hogy nem minden permetszer keverhető. Mihez tartsuk magunkat?

– A permetszerek keverhetőségéről megállapíthatjuk, hogy a fellelhető keverhetőségi táblázatok csak esetleges értékűek a használatban lévő szerek, lombtrágyák stb. nagy számából kifolyólag. Így az a legbiztosabb, ha a keverési próbát magunk végezzük el azokkal a szerekkel, amelyeket egy menetben szeretnénk kijuttatni.

– Hogyan végezzük a keverési próbát?

– Egy átlátszó edényben készítsünk a por alakú szerből, a folyékony szerből, a lombtrágyából és egyéb adalékokból olyan koncentrációjú oldatot, amilyennel permetezni szeretnénk. Hagyjuk egy órát állni az oldatot, majd vizsgáljuk meg, látható-e benne

– csapadékképződés,

– túrószerű kiválás,

– rétegződés,

– ülepedés.

Ha a fenti változások nem figyelhetők meg, akkor a kiválasztott szerek egy menetben kijuttathatóak.

Ne feledjük azonban, hogy a keverési próba az egyes növényvédő szerek fizikai összeférhetőségéről nyújt csak tájékoztatást, de semmit nem mond a keverék biológiai együtthatásáról. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a szerek együtt kijuttatva leggyakrabban egymástól függetlenül kifejtik hatásukat a megcélzott károsítóval szemben, de gátolhatják is egymást.

Jegyezzük meg, hogy több szer együttes kijuttatásánál az egyes bekevert szerekre vonatkozó munka- és élelmezésegészségügyi várakozási idők közül a leghosszabb megszabott időtartam az irányadó. A szükséges védőfelszerelésre hasonló a szabály: az előírtak közül mindig a legnagyobb védelmet nyújtó védőfelszerelés használandó.

pszv