A császármetszés

Egy ismerősöm a közelmúltban császármetszéssel szült, s ha minden jól alakul, öt hónap múlva én is életet adok egy gyermeknek. Érdekelne, milyen esetekben válik elkerülhetetlenné a császármetszés, s okozhat-e valamilyen egészségkárosodást a műtét – érdeklődik egy hölgyolvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Papp György, a Beregszászi Járási Kórház nőgyógyásza válaszol.

– A császármetszés neve és gyakorlata az ókorba nyúlik vissza. A magát a Római Birodalom élethossziglani diktátorává nyilvánító Iulius Caesar már a Kr. e. I. században elrendelte, hogy a szülés közben életüket vesztett nőket nem szabad anélkül eltemetni, hogy a hasuk felvágásával ki ne vegyék belőlük a magzatot. S mivel császár szavunk Caesar nevéből ered, ezért kapta a műtét a császármetszés elnevezést – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – Ennél az eljárásnál nem a szülőcsatornán keresztül születik meg a gyermek, hanem a hasfalon ejtett vágással kell a világra segíteni. Sajnos, az utóbbi időben világszerte, s szűkebb pátriánkban egyaránt növekszik a császármetszések száma, elsősorban az édesanyák megbetegedései miatt. Romlott az emberek egészségi állapota, a fiatalok egészségtelen életvitelt folytatnak, sokan dohányoznak. További ok, hogy már a 12-13 éves lányok szűk farmert viselnek, mert most ez a divat, ám ezek a nadrágok összeszorítják a csipőjüket, s ezért a kelleténél keskenyebb lesz a medencéjük, pedig szülés közben gyakran épp a medence összeszűkülése miatt nem tudják normális módon világra hozni gyermeküket, így elkerülhetetlenné válik a császármetszés. Emellett, sajnos, sok terhes nő cigarettázik, pedig a nikotin rendkívül rossz hatással van a magzatra és a placentára (a méhlepényre). A placenta az a szerv, melynek révén megvalósul a magzat méhen belüli fejlődése, ám e szerv károsodása miatt a magzat helyzete is rosszabbodik, hipoxiás (oxigénhiányos) állapotba kerül, ami legtöbbször csak szülés közben derül ki, s ez a rendellenesség is szükségessé teszi a császármetszést. A helytelen táplálkozás is a szülés természetes lefolyása ellenében hat. Elterjedt az a hiedelem, hogy a gyermeket váró kismamáknak bármiből fogyasztaniuk kell, amit csak megkívánnak. Sokuk mértéktelen módon veszi magához a szénhidrátokat, volt már olyan esetem, hogy egy 150 cm magas várandós hölgy gyakorta két doboz csokoládét is megevett naponta, s képtelen volt a szülőcsatornán keresztül a világra hozni négy kilogrammos gyermekét. S egyébként is – a helytelen táplálkozás miatt – rengeteg kifejlett magzat a szülés idejére több mint négy kilogrammos testsúlyt ér el, s ezért nagyon nehéz természetes módon a világra hozni őket, ami megintcsak műtéthez vezet. Végül, de nem utolsósorban pedig szólnék több kismama szív-, illetve tüdőbetegségéről, melyek ellehetetlenítik a hüvelyen át történő szülést.

– Miként döntik el az orvosok, hogy szükség van-e császármetszésre?

– A terhesség ideje alatt minden várandós nőnek rendszeres vizsgálatokon kell átesnie a különböző szakorvosoknál, hogy folyamatosan követni tudjuk egészségi állapotuk alakulását, s vannak olyan, az egészségügyi minisztérium által megállapított protokollok, melyek alapján el kell végezni a császármetszést. A beavatkozást indokolttá teszi a téraránytalanság, amikor a kisbaba nem fér ki a szülőcsatornán, például a harántfekvés miatt. További ok a lábtartás, a magzat kóros elhelyezkedése, és sajnos, egyre gyakoribb az idő előtti méhlepényleválások száma, ami szintén ahhoz vezet, hogy növekszik a műtétek száma. Magyarországon a szülések között már 22-24 százalékot tesz ki a császármetszések száma, míg itt, a Beregszászi járásban 12 százalékot tesz ki az arányuk.

– Milyen kockázati tényezőkkel jár együtt a beavatkozás?

– A császármetszés kóros szülésnek számít, sokkal több szövődmény lép fel, mint a csecsemők természetes úton való világrahozatala során. Hétszer több anya hal meg a nevezett operáció után, mint a szülőcsatornán keresztül lezajló szüléseket követően, 12 ezer szülés közül egy esetben életét veszti a nő. A császármetszés elég veszélyes és „piszkos” műtétnek számít. Az utóbbit azért hangsúlyozom ki, mert az operáció közben a magzat széklete, valamint a magzatvíz bekerül a hasüregbe, melyeket sohasem lehet tökéletesen kitisztítani onnan. Ezer nevezett műtét közül 7-8 esetben el kell távolítanunk a méhet, ami az anya számára lehetetlenné teszi több gyermek világrahozatalát. A kismama szülés utáni gondozási időszaka háromról hat-hét napra növekszik. Tízezer operációból 4-16 esetben trombózis lép fel, tízezer császármetszés közül pedig háromszor megsérülnek a húgyutak. Az operációt követően, újabb terhesség esetén, ezerből 2-7 esetben méhszakadás következik be, ezer eset közül négy alkalommal elhal a magzat, ugyanennyi szülés közül 4-8 alkalommal a méhlepény vagy nem tud leválni a méh faláról, vagy idő előtt leválik. A császármetszés után évekig fájhat a nő hasa, menstruációs zavarok, krónikus gyulladások léphetnek fel, sőt meddőség is kialakulhat. Száz műtét közül kettőben megsérül a magzat, száz operációt követően 35 alkalommal légzési panaszok lépnek fel. Ezért a császármetszést sohasem egyetlen orvos, hanem doktori konzílium dönti el, melyben – többek között – részt vesz az illetékes kórház főorvosa vagy a helyettese, illetve az igazgató.

– Milyen módon zajlik le az operáció, s a műtét után mennyi idővel szülhet ismét természetes módon az édesanya?

– Van sürgősségi műtét és tervezett császármetszés. Az előbbire akkor kerül sor, ha a szülés közben az édesanya vagy a magzat életét veszélyeztető állapotok lépnek fel. Tervezett operációra pedig akkor kerül sor, ha belátható időn belül kiderül, hogy a szülés természetes úton lehetetlenné vagy veszélyessé válik. A császármetszés előtt általános érzéstelenítést alkalmazunk, a műtét átlag 30-40 percig tart, s vagy haránt irányban, vagy hosszanti irányban metszük fel a hasfalat. A nők többsége esztétikai célból az előbbit kéri, s mi, orvosok, ha csak lehet, tiszteletben tartjuk a kérésüket. Viszont ebben az esetben sokkal több szövetet kell átvágnunk, ezért a hosszanti vágás nem olyan traumatikus, s vannak olyan esetek – például vérzések, vagy ha az édesanya magas vérnyomásban szenved –, amikor elkerülhetetlen a hosszanti metszés. Korábban császármetszés után nem volt törvényi lehetőség a szülni kívánó nők számára, hogy természetes módon hozzák világra gyermeküket. Az egészségügyi minisztérium idén márciusban kiadott rendelete értelmében viszont módot nyújtanak erre, amennyiben a szülő nő beleegyezik (amúgy a műtéthez, mint minden más operációhoz, szükség van a megműtendő személy írásos beleegyezésére), ha legalább két év telt el a császármetszés után, illetve amennyiben megállapítást nyert, hogy nincsenek olyan javallatok, melyek alapján korábban elkerülhetetlennek minősítették a nevezett műtétet, vagy ha a várandós nő egészségi állapota kielégítőnek számít. Mindehhez azonban le kell folytatni a szükséges vizsgálatokat, s mivel a kárpátaljai járási kórházakban még nem állnak a rendelkezésünkre a megfelelő diagnosztikai berendezések, ezért egyelőre csak Ungváron, megyei szinten valósíthatók meg a vizsgálatok, s vezethetők le természetes úton a szülések.

Lajos Mihály