Országzászlót kapott a Rákóczi-főiskola

1920. június 4-én került aláírásra a trianoni békeszerződés, mely a történelmi Magyarország szétdarabolását eredményezte. 2010. május 31-én a Magyar Országgyűlés határozatának eredményeként eme június 4-ei gyászos nap a nemzeti összetartozás napja. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF) ezen a napon szintén emlékezett. Kiemelt aspektusa volt az eseménynek, hogy részt vettek rajta az anyaországi Nemzeti Társaskör tagjai, akik egy országzászlót adományoztak a tanintézménynek.

Az ünnepség kezdetén egyperces néma csenddel emlékeztek meg a trianoni békeszerződés aláírásáról és annak a határon túli magyarokra gyakorolt hatásáról, majd a Himnusz eléneklését követően Domareczkaja Júlia, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színésznője előadta Pósa Lajos Magyar vagyok című versét.

Dr. Orosz Ildikó, a KMF elnöke beszédében kiemelte: történelmi akarat teljesül be azzal, hogy egyre több község és intézmény veheti át Kárpátalján a magyarság talán legjelentősebb jelképét. Az országzászló az ukrajnai magyar közösség számára fontos szimbólum, mivel a Trianonban szétszakított nemzetrészek együvé tartozását jelképezi a zászló ma is. „A zászlóadományozás Magyarország történetében évszázadokig a katonatoborzásra való jogot jelentette. (…) Mennyire aktuális ez ma? A KMF-nek, amely a kárpátaljai magyarság kulturális és tudományos felemelkedéséért küzd, ma is toboroznia kell. Ma is zászló alá kell állítani a középiskolásokat, a megfelelő tudású és végzettségű tanárokat, a magyarság megmaradásáért küzdő politikusokat, mert csak így biztosítható iskolarendszerünk, nyelvhasználatunk és megfelelő érdekképviseletünk” – hangsúlyozta Orosz Ildikó.

Tarnóczy Balázs, a Nemzeti Társaskör egyik alelnöke szólt az 1992-ben létrehozott társaskörről, mely fő célkitűzéseként a hiteles magyar történelem tanításán túl a magyarság egységének megerősítését, valamint az identitástudat és öntudat erősítését tűzte ki. Az előző napon a Beregszászi Református Egyházközség is országzászlót vehetett át. Ez a lobogó, melyet a Rákóczi-főiskola kap, a Kárpát-medencében átadottak között immár a 88.

Ezt követően felkötötték a főiskolát reprezentáló szalagokat az országzászlóra.

A történelmi egyházak képviseletében Michels Antal római katolikus plébános, Margitics Jaroszlav görög katolikus parochus és Maksai Attila református lelkész hirdetett igét és áldotta meg a lobogót. Majd vitéz lovag Erdős László honvédezredes, a Nemzeti Társaskör elnöke átadta a lobogót Orosz Ildikónak, melyet ünnepélyesen felvontak az Esztergom terem falára.

Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja beszédében szólt a nemzeti összetartozás napjáról, mely az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ei nemzeti emléknap Magyarországon. A konzul megköszönte a Nemzeti Társaskörnek a zászlót, amelynek látványa és jelenléte még jobban táplálja majd az összetartozás eszméjét.

Vitéz lovag Erdős László beszédét az 1920-as trianoni események ismertetésével kezdte, melynek következményeit a kárpátaljai magyarság is nyögi. Méltatta a beregszászi főiskola tevékenységét. „Aki ezen a főiskolán szerez diplomát, »lámpást« jelent az elkövetkezendő nemzedék számára”– mondta.

Az ünnepség fényét növelte a badalói Szoboszlai Csilla operaénekes, valamint a Ladányi Katalin vezette főiskolai énekkar előadása.

A rendezvény végén Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja mondott pohárköszöntőt.

Fischer Zsolt