Pálfordulás a nyelvtörvény ügyében?

Felhívásban fordultak Volodimir Litvinhez, az ukrán parlament elnökéhez kárpátaljai megyei és járási önkormányzati vezetők, megyei jogú városok polgármesterei, hogy ne tűzze ismét napirendre az ukrajnai kisebbségek – köztük a magyarok – számára a jelenleginél szélesebb körű nyelvhasználati jogokat kilátásba helyező nyelvtörvény tervezetének a tárgyalását.

A felhívás szerint a nyelvtörvénytervezet által kiváltott „hatalmas társadalmi visszhang és a jogszabálytervezet 2012. május 24-i parlamenti vitáját kísérő incidensek” megmutatták, hogy a nyelvi kérdés ismét viszályt kelt az ukrán társadalomban. „A soknemzetiségű Kárpátalja megye tapasztalata bizonyítja, hogy Ukrajna alkotmánya rendezi a nemzetiségek közötti viszonyokat és szavatolja a nemzetiségi közösségek számára anyanyelvük szabad használatát. A nyelvtörvény elfogadása destabilizálhatja az országot és kiélezheti a politikai helyzetet” – áll a dokumentumban.

Beregszász önkormányzata részéről a felhívást az ukrán nemzetiségű alpolgármester, Olga Bizilja látta el kézjegyével. A dokumentumot önkormányzati vezetőkön és polgármestereken kívül aláírta a megyei tanács 61 képviselője.

Az aláírók között szerepelt az ukrán pártok magyar nemzetiségű képviselői mellett az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) három képviselője is. Medvigy István, Kincs Gábor és Péter Csaba csatlakozása a felhíváshoz már csak azért is érthetetlen volt, hiszen pártjuk korábban éppen a Régiók Pártjának (PR) és Viktor Janukovicsnak a nyelvkérdéssel kapcsolatos választási ígéreteire hivatkozva támogatta a hatalompárt elnökjelöltjét a legutóbbi választásokon.

Utóbb az UMDSZ-es képviselők a Kárpáti Igaz Szóban közzétett nyilatkozatukban, melyet az MTI is idézett, leszögezték: nem ismerték a megyei tanács honlapján közzétett felhívás szövegét, azt aláírásukkal nem támogatták. A képviselők egyike az ungvári lapnak elmondta, hogy a dokumentum közzététele után azonnal tiltakoztak, ezért múlt pénteken eltávolították a nevüket a felhívás szövege alól.

Arról azonban nem szólnak a hírek, vajon felbomlik-e az UMDSZ–Jegyinij Centr (JeC) párt szövetsége, például Beregszászban, a történtek hatására, ami igazi bizonyítéka lenne annak, hogy az UMDSZ-es vezetők elhatárolódása a felhívástól nem csak belső (magyar) használatra van szánva – mutatnak rá szakértők.

Mert legalább ennyire furcsa, hogy a felhívást aláírták a JeC megyei tanácsi képviselői is, élükön a három Baloga fivérrel. A JeC eleddig a kárpátaljai régió érdekeinek és értékeinek, s ezen belül a helyi nemzetiségi kultúrák és nyelvek védelmezőjeként aposztrofálta magát. Eszünkbe juthatnak például a ruszin nyelvet pártoló lépéseik a megyei tanácsban. Ezen mostani fellépésükből azonban úgy tűnik, mintha néhány hónappal a parlamenti választások előtt álláspontjuk a jobboldali, illetve nacionalista pártokéhoz közeledne.

Előző számunkban beszámoltunk arról, hogy a PR parlamenti képviselői által előterjesztett nyelvtörvénytervezet regionális státust biztosítana a nemzetiségi nyelveknek azokban a közigazgatási egységekben, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a 10 százalékot. Az ellenzéki pártok és az ukrán nacionalista erők részéről heves tiltakozást kiváltó jogszabálytervezet értelmében az orosz nyelv regionális státust kapna az ukrajnai megyék mintegy felében, míg a magyar Kárpátalján, a román Csernyivci megyében, a krími tatár a Krímen válna hivatalosan használható regionális nyelvvé.

Kedden a Legfelsőbb Tanács a tiltakozások ellenére elfogadta első olvasatban a jogszabályt.

(zzz/MTI/zakarpattya.net.ua)