Vízumkérelmezés és egyéb tudnivalók

Ami sokakat érdekelhet

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Választmányának hét végi ülésén több, a vízumkiadással kapcsolatos kérdés is felmerült. A tanácskozást követően Bacskai József ungvári magyar főkonzul felajánlotta lapunknak, hogy a legilletékesebbektől kérjünk választ a lakosságot foglalkoztató kérdésekre a vízumkiadással kapcsolatban, s mi éltünk a lehetőséggel.

„Mindenekelőtt szögezzük le: az ungvári magyar főkonzulátus szolgáltató, s azért vagyunk, hogy minden ügyfelünket a lehető legrövidebb időn belül korrekten, gyorsan, európai módon kiszolgáljuk” – mondja Szalipszki Endre konzul, aki Viski János vezető konzullal egyetemben bevezet a vízumkiadás rejtelmeibe Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. Van néhány egyedi rossz példa, amit általánosítanak, holott az élet teljesen más, állítják a szakemberek, és számokkal is szolgálnak: idén a vízumkérelmeknek alig 0,52 százalékát utasították el, miközben a schengeni rendszerhez tartozó országok esetében ez az arány rendszerint lényegesen magasabb.

Tény azonban, hogy a vízumhoz jutás nem mindennapi „szolgáltatás”, azaz érdemes egy kicsit jobban elmélyedni a témában. Jelenleg a polgár, ha szeretné benyújtani vízumigénylési kérelmét, három módon jelentkezhet a főkonzulátuson. A legegyszerűbb, ha leül a számítógép elé, s interneten foglal magának időpontot a külképviselet honlapján. Itt napra, órára, percre pontosan ki tudja választani a számára legmegfelelőbb időpontot. Ezenkívül továbbra is adott a lehetőség, hogy az ügyfél telefonon kérjen időpontot, de személyesen is felkeresheti a főkonzulátust, ahol az ügyfélszolgálati ablaknál szintén előjegyzésbe veszik.

Gyakori lakossági panasz, hogy nehéz felhívni a főkonzulátus megadott telefonszámait, amelyeken keresztül az időpontfoglalás zajlik. Ennek nem az az oka, hogy a telefonos kisasszonyok sok kávét isznak. A rengeteg beérkező hívást szinte lehetetlen egy időben fogadni, s az is fokozza a vonalak terheltségét, hogy a lakosok időpontfoglaláson kívül gyakorta telefon informálódnak a vízumkiadással kapcsolatos kérdésekről, amit pedig a főkonzulátuson, avagy annak internetes oldalán is megtehetnének, ahol minden szükséges információt megkaphatnak, magyarázza Szalipszki Endre. Meglehet, a telefonos jelentkezés sokak számára személyesebb, mint a rideg számítógép-képernyő, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy jelenleg az internetes jelentkezés lényegesen gyorsabb és kényelmesebb.

A kifejezetten ügyfélbarát számítógépes rendszer hatékonyságát ugyanakkor gyengíti, gyakran előfordul, hogy egyesek egyszerre akár 2-3 időpontot is lefoglalnak maguknak, ám később természetesen csak egyszer jelennek meg, így a többi időpont gyakorlatilag elvész a vízumot igénylők számára. Az is megtörténik, hogy a jelentkező egyetlen időpontot foglal le, majd többedmagával, például a családjával jelenik meg, holott az általa lefoglalt idő csupán egyetlen ügyfél fogadására elegendő, hiszen egy schengeni vízumot igénylőre öt, a kishatárátlépési engedélyt kérőre hét perc jut e rendszer szerint. „Arra szeretnénk kérni az olvasókat, hogy a rendszer optimálisabb működése érdekében jelenjenek meg a lefoglalt időpontban, illetve minden egyes vízumigénylő számára kérjenek külön időpontot” – mondja Viski János.

A konzulok hangsúlyozzák, jó volna, ha mindenki az előírásnak megfelelően maga, azaz saját kezűleg töltené ki a vízumigénylési kérdőívet. Kérdésünkre, hogy miért igyekszik a főkonzulátus lebeszélni az embereket a fizetett kitöltési szolgáltatás igénybevételéről, amely a hivatalos ügyintézéstől idegenkedő embereknek nagy segítséget jelenthet, Viski János rámutat: a kérdőívet a kérelmezőnek kell aláírnia, így értelemszerűen a felelősség is az övé az abban feltüntetett információkért. Előfordul, hogy éppen ezen pontatlanságok miatt utasítják el később a vízumigényt. A hivatásosok gyakorta nem töltik ki pontosan a kérdőívet, leginkább az igénylő munkahelyére, foglalkozására, az úgynevezett vízumelőzményeire vonatkozó kérdésekre adott válasz bizonyul pontatlannak. „A magyar emberek értelmesek, a vízumkérdőívek nem bonyolultak. Mindössze néhány kérdésre kell válaszolni. Nagyon sokan – köztük képzett emberek, tanítók, könyvtárosok is – mégis fizetnek a kérdőívért, fizetnek a kitöltéséért a „hivatásos kitöltőknek”, holott mindezt megspórolhatnák” – mondja Szalipszki Endre, aki emlékeztet, hogy a főkonzulátuson ingyen állnak rendelkezésre a kérdőívek, s letölthetők az internetről is.

Első lépésben az az alkalmazott ellenőrzi a dokumentumokat, aki átveszi azokat a kérelmezőtől. Ő jelzi az esetleges hiányosságokat, vitás esetekben pedig hívja a konzult, aki eldönti, hogy befogadható-e az adott kérelem vagy sem. Viski János rámutat: ennek a gyakorlatnak nem a vízumkiadás lassítása a célja, hanem annak elkerülése, hogy később kénytelenek legyenek visszautasítani a formailag nem megfelelő kérelmeket, hiszen ilyen esetekben a 35 eurós vízumdíj nem jár vissza. A gyakorlat azt mutatja, hogy a főkonzulátus az esetek túlnyomó többségében zökkenőmentesen befogadja a kérelmeket, melyek ezután a vízumról dönteni hivatott konzulok elé kerülnek. Mint megtudtuk, egy-egy konzul az esetek bonyolultságától függően napi 50–120 vízumot bírál el.

Éltünk a lehetőséggel, hogy feltegyük az olvasók talán leggyakoribb kérdését: mi az oka annak, hogy a sokszori határátlépésre feljogosító vízumokat a KMKSZ által kiállított támogató nyilatkozat alapján a konzulátus akár ugyanazon család tagjai esetében is különböző időtartamra adhatja ki. Szalipszki Endre arról biztosított, hogy a főkonzulátus igyekszik minden esetben a maximálisan lehetséges három éves időtartamra megadni a vízumot: „Alapszabályként maximális mértékben igazodunk a KMKSZ által kiadott támogatási nyilatkozatban szereplő időterminushoz, ami maximum három év lehet”. A konzulok hozzátették, hogy az Európai Unió vízumkódexe és az EU–ukrán vízumkönnyítési megállapodás alapján egyéb esetekben is lehetőség van az egy évnél hosszabb érvényességű vízumok kiadására.

A vízumok időtartamát azonban számos szabály, tényező befolyásolhatja. Ilyen például az igénylő útlevelének érvényességi ideje. A főkonzulátus igyekszik rugalmasan kezelni ezt a kérdést. Például a schengeni szabályozás előírja, hogy a vízum időtartamának legalább három hónappal az úti okmány érvényességének lejárta előtt be kell fejeződnie, a gyermekútlevelek esetében azonban lehetőség szerint kivételt tesznek, hiszen előfordulhat, hogy ellenkező esetben a gyermek felnőttkora eléréséig akár hónapokra vízum nélkül maradhat.

Megragadtuk az alkalmat, hogy tolmácsoljuk Viski Jánosnak azt a KMKSZ választmányi ülésén felmerült kérdést, amely szerint megoldható volna-e, hogy a gyermekútlevéllel rendelkezőknek útlevelük egész időtartamára adjanak ki vízumot a Szövetség által kiállított támogató nyilatkozat alapján, ami nagyban megnövelné az alig néhány lapos okmány várható „élettartamát”. A konzul szerint ennek semmi akadálya, sőt az egyéb feltételek teljesülése esetén a külképviseleten máris ez a gyakorlat érvényesül. Persze, ezekben az esetekben is figyelembe kell venni például a gyermekkel utazó szülő vízumának érvényességét, és más vízumelőzményeket.

További befolyásoló tényező lehet a kiadott vízum időtartama tekintetében a kérelmező úgynevezett „vízumelőzménye”. Amennyiben a kérelmező korábban 2-3 alkalommal kapott már schengeni vízumot, s azok felhasználása problémamentesnek bizonyult, azaz birtokosa nem került összeütközésbe a törvénnyel az EU területén, úgy minden bizonnyal három évre kap vízumot. Ha viszont valaki első alkalommal folyamodik vízumért, úgy az előírásoknak megfelelően az legfeljebb egy évre ítélhető meg a számára, mivel a schengeni vízumkiadási gyakorlat a fokozatosságon alapul. Vízumelőzménynek minősül az is, hangzott el, hogy utasították-e el korábban a szóban forgó személy vízumkérelmét, s ha igen, milyen indokkal.

Van még egy sajátságos ok, amely arra késztetheti a konzulokat, hogy esetleg rövidebb idejű vízumot ítéljenek meg: amennyiben a hivatalnok a magyar külképviselet által korábban kiadott schengeni vízumot tartalmazó útlevélben nem talál magyar belépő pecsétet, vagyis az illető nem járt Magyarországon, hanem például Mallorcát részesítette előnyben, amire volt már példa.

Nem állhattuk meg, hogy ezek után fel ne tegyük a kérdést: mennyi szabadságuk van a vízumot kiadó konzuloknak az egyes esetek elbírálásakor? Viski János válasza egyértelmű volt: tevékenységüket a schengeni vízumkódex, illetve az EU és Ukrajna között a vízumkönnyítésről létrejött megállapodás szabályozza, azaz nem szubjektív emberi tényezők húzódnak meg egy-egy első pillantásra talán érthetetlennek tűnő döntés mögött. Olyan ez, magyarázza, akár a bíró mérlegelési joga, aki kizárólag a törvények szabta korlátok között mozoghat.

hk