Nyárközépi teendők a zöldségeskertben

2012. július 27., 10:00 , 602. szám

Az árutermelő zöldségkertészetben aktuális teendőkről és a zöldségpiaci helyzetről kérdeztük Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, szaktanácsadót. Elsőként az uborkát és a paradicsomot vettük sorra.

– Hogyan alakul az uborka ára?

– Az uborka esetében az elmúlt hetek legnagyobb dilemmája az volt a gazdáknál, hogy felváltsák-e új palántákkal vagy sem a letermett, „lestrapált” kora tavaszi uborkaállományt hajtatásban. A régi állomány megőrzése, felfrissítése mellett is szólt érv, hiszen így két hónapig nyáron, az uborkadömping időszakában is jelen lehet lenni a piacon. Ellene szólt viszont az a körülmény, hogy idén sohasem látott mélypontot ért el az uborka piaci ára.

– Hol tartanak most a munkával a termesztők?

– Azok számára, akik úgy döntöttek, hogy új növényállománnyal vágnak neki az őszi idénynek, amikor várhatóan emelkedik majd valamelyest az uborka piaci ára, eljött az ideje a vetésnek. Augusztus 1. környékén kellene ugyanis kiültetni a viszonylag fiatal uborkapalántákat, hiszen tudvalevőleg nyár közepén nem szükséges 4-5 leveles állapotig nevelni az új növényeket, mint tavasszal. Kiültethetők ilyenkor akár a kazettás tálcában nevelt, szikleveles, 10 napos palánták is, hiszen a feltételek adottak ahhoz, hogy a palántanevelés a hajtató létesítményben folytatódjék. Még a helyre vetés is elképzelhető az évnek ebben az időszakában. Azzal persze tisztában kell lennünk, hogy a ki nem kelt növények pótlására ilyenkor célszerű a tervezett növényállomány 20 százalékának megfelelő mennyiségű palántát nevelni.

– Miben különbözik a nyáron kiültetett uborka termesztése a tavaszitól?

– Őszi hajtatásra valamivel ritkábban kell vetni az uborkatöveket, fajtától függően a négyzetméterenkénti 2,5-2,7 tőszámot javasolnám. Ilyenkor nagyon oda kell figyelni arra is, hogy „el ne szaladjon” a növényállományunk. Viszonylag magas műtrágyadózisokkal kell tápoldatozni az uborkát ebben az időszakban, a bőséges tápanyag- és vízellátás eredményeként azonban előfordulhat, hogy a növények 2-3 hét alatt erősen megnőnek, miközben termést alig nevelnek. Ezekben a nyári napokban tehát – ha csak a rendkívüli hőség nem indokolja ennek az ellenkezőjét – kicsit csökkenteni kell a kijuttatott öntözővíz mennyiségét, hogy visszafogjuk növényeink fejlődését. Ajánlatos rajtahagyni a növényen az alsó uborkákat, hogy a termésképzéssel is is visszafogjuk a növekedést.

– Mi jellemzi ezt az időszakot a növényvédelem tekintetében?

– Mindenekelőtt a tripszek tömeges megjelenését emelném ki a hajtató létesítményekben. Az előző növényállomány eltűnését a talajban átvészelő rovarok óriási kárt tehetnek zsenge palántáinkban a szívogatásukkal. Ezért célszerű a kezdetektől megfelelő növényvédelemben részesíteni az uborkánkat. Hasznos lenne ebből a célból felszívatni a palántákkal egy 6 gramm/10 liter víz töménységű Actara oldatot. A növények által a talajból felszívott oldat megfelelő védelmet nyújt számukra a korán jelentkező kártevők ellen.

Érdekes módon a peronoszpóra idén alig jelentkezett. Ettől függetlenül figyeljünk oda a megjelenésére hajlamosító tényezőkre, igyekezzünk minden alkalommal mihamarabb felszárítani a növényállományunkat.

– Most lássuk, mit kell tudnunk a paradicsomról!

– Ami a piaci helyzetet illeti, a zöldségek közül eddig érdekes módon a paradicsom tartotta leginkább az árát, még mindig három hrivnya körül van a nagybani felvásárlási ára. Reméljük, nem változik a helyzet a továbbiakban sem.

Környékünkön a hajtató létesítményekben is viszonylag nagy területen termesztenek kordonos paradicsomot. Az alsó fürtök elkezdtek színesedni, betakarításra érettek. Az elmúlt időszakban kiváló volt az időjárás a paradicsom számára, a csapadékos és szárazabb periódusok kellő váltakozásával, úgyhogy gyakorlatilag csak a tápanyagokat kellett pótolni a növények számára a megfelelő mennyiségben az egészséges növekedéshez.

A legtöbb hajtató létesítményben manapság már ki van építve a csepegtetőrendszer. Emlékeztetném a gazdákat, hogy ilyenkor, a színesedés időszakában feltétlenül emeljük a csepegtetőrendszeren keresztül kijuttatott kálium mennyiségét annak érdekében, hogy szép piros, fényes héjú bogyókat tudjunk betakarítani.

– Mit kell tudnunk a paradicsom növényvédelméről?

– A legfontosabb, hogy folyamatosan figyeljünk oda a gombás fertőzések elleni védekezésre. Erre a célra számos kiváló készítmény közül válogathatunk a szaküzletekben. Az utóbbi időben gyakran előfordulnak hűvös éjszakák, amelyek bizony hajlamosítanak arra, hogy különféle baktériumos fertőzések lépjenek fel mind a paradicsomban, mind az uborkában. Ezeket kasugaumicin hatóanyagú szerekkel, esetleg rézkészítményekkel előzhetjük meg, illetve a kasugaumicennel gyógyíthatjuk is. A kordonos uborkánál a szögletes levélfoltosság tünetegyüttese az egyik leggyakrabban előforduló ilyen betegség. A baktérium a paradicsom esetében még a bogyókra is rá szokott mosódni, amitől eladhatatlanná válik a termés.

Nagydobrony környékén hajtatásban megjelent a gyökérparásodás betegsége. A megbetegedett növények levelei bizonyos káliumhiányos tüneteket mutatnak, a már termő állomány 2-3 héten belül fonnyadni kezd, s fonnyadtan érik be a paradicsomtermés is. Ha a beteg növényt kihúzzuk a talajból, a gyökerek fehéreknek, egészségeseknek tűnnek, ám amennyiben körmünkkel összecsippentünk egy-egy vastagabb gyökeret, annak felszíne rothadásra emlékeztető módon könnyen leválik.

– Mit lehet tenni?

– Utánanéztünk a szakirodalomban ennek a kórnak, de sajnos, nem tehetünk ellene túl sok mindent azon kívül, hogy kerüljük a paradicsom monokultúrában való termesztését, illetve esetleg a talajfertőtlenítés is segíthet. Szóba jöhet még védekezés gyanánt, hogy a betegségnek ellenálló fajtákat termesztünk, azonban nem biztos, hogy ezen fajták egyéb tulajdonságai – például koraiságuk, bogyóméretük és -formájuk, terméshozamuk stb. – megfelel a helyi piaci elvárásoknak. Hosszabb távon arra kell számítanunk, hogy amennyiben a fertőzött területen továbbra is paradicsomot szándékozunk termeszteni, állandó gondjaink lesznek a nem rezisztens fajtákkal. Kísérletezhetünk még az oltással is, amikor a megfelelő rezisztens paradicsomalanyra oltjuk a kívánt fajtát.

A hajtatásban termesztett uborkánál és paradicsomnál jelentkező betegségek hatására több gazda elgondolkozott az utóbbi években azon, hogy el kellene szakadni a talajtól, megvalósítva a talaj nélküli termesztést például tőzegben, perlitben vagy más erre alkalmas közegben, melyek sterilen tarthatók. Úgy tűnik, a közeljövőben többen rákényszerülnek majd erre a megoldásra. A nálunk fejlettebb növénytermesztési kultúrával rendelkező országokban ez bevett eljárásnak számít, bár a termesztés a hagyományos talajban a legolcsóbb, minden más technológia drágább ennél. Azt is tudjuk azonban, hogy a legdrágább termesztés az, ha a ciklus végén nem tudjuk betakarítani a termést.

pszv