II. Keresztyén Balázs Olvasótábor

„Ha az ember kezében könyv van, akkor már nem lesz magányos”

2012. augusztus 17., 10:00, 605. szám

A Pro Cultura Subcar­pathica civil szervezet augusztus 13. és 18. között immár második alkalommal szervezte meg Beregszászban a Keresztyén Balázs Olvasótábort, melynek a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium adott otthont. Idei témája: Tükör és valóság. A tábor megnyitóján dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke és Riskó Márta, a KMPSZ Beregszászi Regionális Szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Utóbbi elmondta: az olvasás nem a könyveknél, hanem a lélekben kezdődik.

Idén összesen harmincnégy 8–14 év közötti gyermek, illetve 15–25 év közötti fiatal érkezett a táborba 13 kárpátaljai településről. Köztük magyar és ukrán tannyelvű osztályba járók egyaránt vannak.

A szervezők idén is igyekeztek a lehető legszínesebbé tenni a programot, s arról is gondoskodtak, hogy a résztvevők minden táborban töltött perce hasznosan teljen. A 12 magyarországi és kárpátaljai oktató és előadó (nyelvészek és pedagógusok) igazán változatos előadások során foglalkozott a Tükör és valóság tematikával, illetve egyéb, irodalomhoz kapcsolódó kérdésekkel. Az első napon Kész Margit néprajzkutató, a Rákóczi-főiskola tanára tartott előadást Hiedelmek, babonák, mítoszok címmel, megismertetve a gyerekeket a magyar mitológiával, lánya, Kész Réka pedig Fehérlófia történetével és sámánénekekkel tette színesebbé az előadást. A hét folyamán a résztvevők többek között Tülkös Terézia, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának egykori diákja Kalandozások a tükörben, dr. Kötél Emőke, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos titkárának Énképek a mesében, illetve Tükör és maszk, Tóth Jenő, a Mezővári Középiskola magyar nyelv- és irodalomtanárának Micimackó és a valóság, Hidi Tünde, a Debreceni Egyetem egykori PhD-s hallgatójának A kárpátaljai magyar irodalom jelene c. foglalkozásán vehettek részt. Balogh Lívia, a Rákóczi-főiskola tanára beszédgyakorlatokat tanított, Bagu Géza, a Bátyúi Középiskola tanára drámapedagógiai előadásokat tartott, Tóth Péter Radnóti-díjas versmondóval pedig verseket tanultak s mondtak a táborozók. Szabadidős programként volt filmvetítés, bábszínház, különböző játékok, múzeumlátogatás és kézművesség is.

– Tavaly hozták létre a szervezők a tábort, hagyományteremtő céllal – mondta el dr. Kötél Emőke, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos titkára, a tábor szakmai részének vezetője. – Reméljük, hogy tényleg hagyománnyá válik majd, mert igény mindenképp van rá. S nagyon fontos is, mivel az ukrán osztályba járó gyerekek nem kapnak megfelelő betekintést a magyar irodalomba. A szórványból érkezők pedig nem is mernek magyarul megszólalni. Ezért is tartom fontosnak ezt a tábort, mert itt feloldódnak a gyerekek és rájönnek, hogy ők is ugyanúgy be tudnak kapcsolódni akár az irodalom-, akár a történelemórákba.

– Nagyon sokszínű oktatógárda jött össze – folytatta Kötél Emőke –, s ez lehetővé tette a Tükör és valóság témakör feldolgozását a mesétől kezdve egészen a XX. századi magyar irodalmi alkotásokig. Így a tükörtől, a tükrözéstől kezdve a Szent Pál-i „tükör által homályosan” kijelentésen át egészen egy Borges-novelláig sok minden belefért. Elég például a görög mitológiára vagy a mondabeli szépfiúra, Narcisszoszra gondolnunk. Ez rengeteg játéklehetőségre is alkalmat adott, s az irodalmon kívül más művészeti ágak bevonását is lehetővé tette. Sokat foglalkoztunk a maszkkal, a tükrözéssel, az énkép alakulásával, így a tábor nem csupán irodalomból és művészetből áll, hanem egy kicsit önismereti tréning is. Ezért is volt drámapedagógia és verstanulási lehetőség is, amik lehetővé teszik, hogy a gyerekek különböző értelmezési lehetőségeket tudjanak felvonultatni, s az irodalmi alkotást többféleképpen tudják megközelíteni.

A tábor létrejöttét a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi kollégiuma támogatta.

Espán Margaréta

Keresztyén Balázs 1949. január 15-én született Nagyberegen. 1967-ben érettségizett Beregszászban, s ugyanebben az évben az ungvári egyetem magyar nyelv és irodalom szakos hallgatója lett. A diploma megszerzését követően 1972-től Nagyszőlősön, a Perényi Zsigmond Középiskolában tanított. Számos olyan könyve jelent meg, amelyet ma vidékünk művelődési-irodalmi életének kutatói alapműnek tekintenek. Ő írta meg a Kárpátaljai magyar kultúrtörténeti enciklopédiát, melyben Kárpátaljáról származott irodalomárokról, művészekről írt. Helytörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Nagyon jó tanár volt. Keze alatt magyar szakosok több generációja nevelkedett. A KMPSZ egyik alapító tagja, s első elnökségének tagja volt. 2007-ben, váratlanul hunyt el Nagyszőlősön.

Élete és munkássága példa és útmutatás arra vonatkozóan, miként kell szülőföldünk szellemi kincseit feltárni, felmutatni, továbbadni. Szellemi hagyatéka abban nyújt segítséget, hogy otthon legyünk e kis hazában.