Szent István-napi ünnepség Aknaszlatinán

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi Szent István-napi rendezvényére a hagyományokhoz híven idén is Aknaszlatinán került sor, a helyi római katolikus templombúcsú napján.

Az ünnepi szentmisét a Szent István tiszteletére felszentelt római katolikus templom búcsúnapján ezúttal Varga Lajos váci segédpüspök celebrálta Béres István helyi, valamint Mikulyák László rahói plébános közreműködésével. Az eseményen jelen voltak a misét követő augusztus 20-i ünnepség rendezői és vendégei is, köztük dr. Jámbor Éva, Magyarország beregszászi konzulja, dr. Horváth Judit Barbara ungvári konzul, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, ifjabb Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Jurij Uhalj, Aknaszlatina polgármestere, valamint Szedlák Gyula, a KMKSZ Aknaszlatinai Alapszervezetének elnöke.

Varga Lajos segédpüspök szentbeszédében egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy megalakítva a magyar államot, Szent István összekötötte annak életét a kereszténységgel, a katolikus egyházzal. Szent István király nagy érdeme, hogy keresztény uralkodóként megalapította Magyarország területén a püspökségeket, nagy védelmezője és pártolója volt az anyaszentegyháznak, tette hozzá. Arra gondolva, hogy Szent István keresztény országot alapított, továbbra is kötelességünknek tartjuk, hogy mi, akik Isten országának a tagjai vagyunk, részt vegyünk az emberi közösség életében – fordult a jelenlévőkhöz a váci segédpüspök. „Itt, Kárpátalján nagy örömmel látom a mi egyházunk életében is – mondta Varga Lajos –, hogy egy-egy plébánia, egy-egy vallásos közösség részt vesz a társadalom egészének az életében azon értékek által, melyeket egy vallásos közösség nyújtani tud az embereknek”. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: ebben az értelemben a politikai és vallásos közösségeket ma sem határolják el egymástól. Az egyház és az állam nem egy és nem ugyanaz, az egyház nem akar állam, politikai közösség lenni, de miután az egyház értékhordozó embereknek a közössége, akik Krisztusban újjászülettek, ezért a katolikus egyház a helyi és a nagyobb közösségek életében igenis jelen akar lenni a maga értékeivel, és ezek által gazdagítani akarja a nagyobb közösségnek az értékvilágát, hangzott el. „A szeretet mindannyiunkat kötelez mindenki felé, s talán Kárpátalján, ahol sokféle népesség lakik, különösképpen is figyelembe kell venni azt a Szent István-i örökséget, hogy ő az idegeneket és jövevényeket is nagy szeretettel óhajtotta fogadni ebben az országban a kereszténység lelkülete és szellemisége szerint” – mondta végezetül a segédpüspök.

Az ünnepi szentmisét követően került sor a templom tőszomszédságában a KMKSZ Szent István-napi szabadtéri rendezvényére. A megjelenteket köszöntötte az ünnep alkalmából Jurij Uhalj polgármester, majd dr. Jámbor Éva beregszászi konzul ünnepi beszédében a magyar keresztény államalapítás jelentőségét méltatta. Ezeréves keresztény államiságunkat, modern európaiságunkat, nemzetünk egységét ünnepeljük augusztus 20-án – hangsúlyozta. Rámutatott, Szent István élete egy mai fogalmaink szerint még épphogy formálódó nemzet szolgálata volt. Az uralkodó konfliktusokat vállalt fel, még családján belül is, mert tudta, a nemzet léte a tét, mondta a konzul, emlékeztetve, hogy a történelem államalapító királyunkat igazolta. Szent István életművére feltétlenül figyelnünk kell, intett a szónok, rámutatva, hogy politikai, vallási és társadalmi szempontból tulajdonképpen ő teremtette meg Magyarországot, s jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének. Mi, a mai magyarok az ő örökségét birtokoljuk, s úgy kell emlékeznünk a múltra, hogy abból valóban biztató jövő fakadjon, fogalmazott dr. Jámbor Éva. Magyarország beregszászi konzulja végül hangsúlyozta: az új magyar kormány és az Országgyűlés által a közelmúltban megalkotott, a határon túli magyarság sorsát, az anyaországhoz, a nemzethez való kötődését alapjaiban megváltoztató törvények új és erős fundamentumot adtak az idei ünnepség szlogenjének: „Együtt a nemzet”.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke beszédében Szent István alakját és munkásságát méltatva rámutatott: Európában ritkán avattak szentté királyokat. A szónok ezzel összefüggésben jelezte: nemcsak a politikában nehéz az erkölcsi normákat érvényesíteni, hanem a mindennapi életben is, s minél kegyetlenebb a túlélésért folytatott küzdelem, mint például a kárpátaljai magyarság esetében is, annál nehezebb.

Az államban, ahol élünk, az igazságosság, az egyszerű törvényesség, az elemi erkölcsön alapuló rend betartása is nehézségekbe ütközik, emlékeztetett Kovács Miklós, aki figyelmeztetett, nekünk, kárpátaljai magyaroknak e körülmények között a megmaradáson túl még a nemzetet is fenn kell tartanunk.

Nekünk, magyaroknak az elszakított részeken nincs lehetőségünk saját államra támaszkodni, sőt azt tapasztaljuk, hogy a meglévő állam ellenséges, az elvárható elemi rendet is csak hellyel-közzel tudja biztosítani, mutatott rá Kovács Miklós, hozzátéve: ilyen körülmények között kell fenntartanunk a nemzetet, s állam híján valamilyen más formában megszervezni magunkat. Ha az állam nem teszi, legalább magunknak adjunk törvényeket, s magunk tiszteljük azokat, fogalmazott.

A KMKSZ elnöke szerint az átlagos kárpátaljai magyarokra nagyon nagy teher hárul. Mert míg másoknak a saját államapparátusukra támaszkodva kell megpróbálniuk magyarnak megmaradni – Magyarországon sokszor láthatjuk, hogy ez is milyen nehéz, szúrta közbe –, addig nekünk önerőből kell megtenni, úgy, hogy közben ennek az országnak a kegyetlen, a létért való küzdelemmel velejéig átitatott viszonyai szorítanak minket, fogalmazott. „Mégis azt vallom, hogy nem tehetünk mást, s ezt legalább ilyenkor, amikor államalapító királyunkra emlékezünk, a lelkünkbe kell vésni, és meg kell próbálni ezzel a tudattal, ezzel a hivatással eltelni. Megpróbálni feltöltekezni, s ezt minél tovább vinni magunkkal a mindennapokba, a próbatételek idejére. (…) Feladatunk, hogy hitet tegyünk a magasabb értékek mellett, mutassunk példát kitartásból és megmaradásból, hogy ha már államapparátusra nem is, legalább néhány ember példamutatására tudjanak támaszkodni valamelyest gyengébb testvéreink” – mondotta végezetül Kovács Miklós.

Az ünnepség vendégei ezután megkoszorúzták a templom szomszédságában kialakított szoborparkban államalapító királyunk emlékművét, majd a helyi művészeti csoportok műsorával folytatódott a Szent István-napi rendezvény. Fellépett többek között a Sóvirág gyermektáncegyüttes Bicse Brigitta vezetésével, a Szenykivné Fehér Mónika vezette Bel Canto énekkar, az Ájb Gergely irányította helyi bányász fóvószenekar, továbbá a viski Jőröss Andrea, aki egy népi imádságot adott elő.

szcs