A Zakarpattyaoblenergónak tudnia kellett az alagútfúrókról?

2012. augusztus 24., 10:00 , 606. szám

Nemcsak a belügyi szervek és a titkosszolgálatok megyei és kijevi munkatársai lehetnek érintettek az ungvári csempészalagút megépítésében, hanem helyi struktúrák, például a Zakarpattyaoblenergo is – véli Mihail Tyemnov ungvári publicista, író, aki a Pravozahiszt című lapban és számos internetes portálon is megjelent kétrészes összeállításában veszi sorra az alagútépítéssel és működtetésével kapcsolatos tényeket, sajtóhíreket és információkat.

A szerző írásában rámutat egyebek mellett arra, hogy a feltehetően az alagút fúrásához alkalmazott gép, a fúráshoz nélkülözhetetlen vízmennyiség továbbításához szükséges nagyteljesítményű szivattyú és a kitermelt kőzet kiemeléséhez használt szállítószalag működtetéséhez több száz kilowatt villamos energiára lehetett szükség. Forrásaira hivatkozva Tyemnov azt írja, elképzelhetetlen, hogy a megemelkedett fogyasztás ne tűnt volna fel az energiaszolgáltató cégnek, a Zakarpattyaoblenergónak. Szerinte a villanyáramot tehát vagy lopták a cég vezetőinek tudtával, vagy valamely fizikai, esetleg jogi személy fizetett érte, akiknek a személyazonossága ily módon utólag kideríthető. „A villamos energiát értékesítő cégnek vezetője és főmérnöke személyében tudnia kellett az érthetetlen objektumról, amely veszettül fogyasztja a villamos energiát” – idézi egy szlovákiai kollégájának véleményét Tyemnov. Hozzáteszi: ilyen mennyiségű villamos energia biztosítása és felhasználása szakértelmet kívánt, a megfelelő teljesítményű transzformátorállomás kialakítása sem történhetett meg anélkül, hogy annak ne maradtak volna nyomai, hogy azt ne egyeztették volna előzetesen az illetékesekkel.

A cikkhez a szerkesztőség hozzáfűzi, hogy információik szerint amikor az ügyészség munkatársai megkísérelték megszerezni a vezetőségtől az ungvári villamos hálózat némelyik mérőórájának adatait, kiderült, hogy a megbízható automata biztosítékok ellenére az őket érdeklő villanyórák „váratlanul” kiégtek. „Nagy valószínűséggel az izgalomtól és a túl nagy feszültségtől a vezetőségi irodákban…” – teszi hozzá a szerkesztő.

ntk