Ami mindenkit érint – jelen és jövő az új nyugdíjtörvény árnyékában

2012. augusztus 31., 10:00 , 607. szám

Míg az ember fiatal, vagy legalábbis saját magát még fiatalnak tartja, hajlamos elbagatellizálni leendő nyugdíjas éveinek kérdését. Sokan egyszerűen arra hivatkoznak, hogy az még úgyis messze van, míg mások biztosak benne, hogy ha fiatalként eleget dolgoznak, idős éveik a nyugdíj által biztosítva lesznek. Az új nyugdíjtörvény ismeretében azonban világossá válik, hogy az a bizonyos anyagi biztonság nem is olyan biztos. Jelenünkről és jövőnkről az új nyugdíjtörvény függvényében Varga Ádám pénzügyi tanácsadót, a németországi OVB Allfinanz AG pénzügyi tanácsadó cég helyi képviselőjét kérdeztem.

– Kérem, ismertesse, hogy is néz ki a jelenlegi nyugdíjrendszer Ukrajnában!

– 2012 előtt az ukrajnai nyugdíjrendszernek csak egy pillére volt, a szolidáris, azaz állami nyugdíj. Ennek értelmében már fiatalon tudta mindenki, hogy elmegy dolgozni, és amikor majd megöregszik, az államra bízhatja magát. 2004-ben bevezették a nyugdíjrendszer második pillérét, azaz az önkéntes magánnyugdíjpénztárt. 2011 őszétől ezen a rendszeren további változtatásokat végeztek, így az ukrajnai nyugdíjrendszernek ma már három pillére van: az állami nyugdíjalap, a kötelező magánnyugdíjpénztár, illetve az önkéntes magánnyugdíjpénztár.

– Miért vezettek be ilyen komoly változtatásokat?

– Ahogy minden európai ország, úgy Ukrajna lakossága is elöregedett. Ennek nagyon egyszerű oka van. 1946 és 1966 között 1 milliárd ember született a világon. A családok 8-10 gyereket vállaltak. Ők a mostani nyugdíjasok, illetve az épp nyugdíjba vonulók, akik azonban átlagban már nem vállaltak csak 1-2 gyereket. Ez a tendencia pedig folytatódott a következő generációknál is. Tehát az 1-2 unokának kell eltartani a 6-8 nyugdíjas korú nagyszülőt. Ebből következik az, hogy a 2011-es adatok alapján ugyanannyi az aktív kereső, mint a nyugdíjas. Emiatt volt elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer megreformálása. A szolidáris nyugdíjrendszer, amiben eddig éltünk, gyakorlatilag egy lyukas kalap volt, mert ami pénz befolyt az állami nyugdíjkasszába hónap végén a dolgozók fizetéséből, azt a következő hónap elején kifizették nyugdíjként. Ez a rendszer fenntarthatatlanná vált, mivel teljesen tönkretette Ukrajna Állami Nyugdíjalapját, mely 2008 óta folyamatosan több milliárd hrivnya veszteséggel zárt. E hiány pótlásához a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteleire volt szükség, de Ukrajna ezt csak abban az esetben kaphatta meg, ha bevezeti a nyugdíjreformot.

– S mit is jelent ez számunkra pontosan?

– A 2011 októberétől érvényes nyugdíjtörvény szerint a lakosság 2 részre van osztva. Azok, akik 2012. január 1-ig betöltötték a 35. életévüket, némi változtatással ugyan, de maradnak a szolidáris, azaz az eddigi nyugdíjrendszerben. Azokra viszont, akik addig nem töltötték be a 35 évet, merőben más szabályok vonatkoznak. A reformba beletartozik a nyugdíjkorhatár kitolása is. A jelenlegi jogszabályok szerint a nőknek és a férfiaknak egyaránt 60 év a nyugdíjkorhatár. A nyugdíjhoz kötelező munkaviszony nők esetében 30, férfiaknál 35 év lett. Akinek megvan a kellő munkaviszonya, nyugdíja átlagosan a fizetése 40–60%-a lesz. Aki viszont ennél kevesebb munkaviszonnyal rendelkezik, de megvan a minimális nyugdíjhoz szükséges 15 éve, annak nyugdíja a fizetése 25–40%-át teszi majd ki. Pl.: 1000 hrivnyás fizetés esetén ez 250–400 hrivnya lesz. Akinek 15 év munkaviszonya sincs, az legfeljebb a szociális segélyre jogosul (63 éves kortól), ami a létminimum (900 hrivnya) 30%-a. Valamint ha egy közalkalmazott a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni szeretne, akkor választania kell: vagy fizetés, vagy nyugdíj.

A változtatások mellett a nyugdíjreform egyik főbb pontja a kötelező magánnyugdíjszámlák bevezetése.

– Ez mivel jár?

– Eddig a munkaadó a munkavállaló fizetésének 32%-át köteles volt befizetni nyugdíjjárulékként. A nyugdíjreform értelmében 2013-tól 25% kerül majd az állami nyugdíjpénztárba, a fennmaradt 7% pedig a magánnyugdíjszámlára. Az itt összegyűjtött összeghez a nyugdíjjogosultság (60 éves kor) elérése után lehet majd hozzáférni. Fontos még azt is tudni, hogy mindenkinek alkotmányos joga megválasztani, hol, melyik pénzintézetnél nyit magánnyugdíjszámlát. Ha valaki mégsem szeretne élni ezzel a lehetőséggel, akkor a helyi állami nyugdíjosztály megteszi helyette. Ez nem a jövő, ez már a jelen, ugyanis a törvény e része előreláthatólag már 2013 elején érvénybe fog lépni. A privát nyugdíjszámlák előnye, hogy az ott összegyűjtött összeget elhalálozás esetén a legközelebbi törvényes örökös örökölheti.

– Mit tehetünk most, hogy nyugdíjas éveink gondtalansága valamilyen szinten biztosítva legyen?

– Ahhoz, hogy valaki emberhez méltó körülmények között élhessen öregkorában is, a nyugdíjrendszer mindhárom pillére fontos. A harmadik pillér plusztámaszt nyújt, így aktív éveink után is a megszokott életszínvonalon élhetünk. Minél hamarabb kezd el valaki önkéntesen takarékoskodni, annál kevesebb havi összegek szükségesek a gondtalan nyugdíjas évek megalapozásához. Már több mint 10 éve Ukrajnában is vannak olyan világpiaci cégek, amelyek közel 200 éve stabilan működnek, nemzetközi garanciákkal rendelkeznek, és ha valaki rájuk bízza a pénzét, biztosan tudhatja, hogy 40 év múlva is megkapja azt. Az önkéntes nyugdíjszámlákon összegyűlt összegek nemcsak 60 éves korban lesznek elérhetőek. Mindenki maga határozza meg, hogy meddig szeretne takarékoskodni. Az itt összegyűjtött összeg pedig nemcsak havi, hanem nagyobb részletekben vagy egészben is hozzáférhető lesz szabad felhasználás céljából: lakásfelújítás, lakásvásárlás, utazás, a gyerekek, unokák támogatása stb.

Bizonyára sokakban ellenérzéseket kelt az új reform, de az új nyugdíjrendszer sokkal igazságosabb, mint az ezelőtti. Például mostantól nem fordulhat elő, hogy ugyanannyi nyugdíjat kap az, akinek 40 munkaéve van, mint az, akinek 5. Viszont ez azzal is jár, hogy nem mindenki fog nyugdíjat kapni. Erre megoldás a nyugdíjrendszer 3. pillére, az önkéntes magánnyugdíjszámla, amely segítségével mindenki saját maga tervezheti és alapozhatja meg saját idős éveit. Ennek az az előnye, hogy nem attól fog függeni majd nyugdíjunk összege, hogy hány aktív kereső van hivatalosan, hanem attól, hogy mit teszünk most érte. Azt viszont le kell szögezni: ahhoz, hogy annyi legyen a nyugdíjunk, mint a fizetésünk, mind a három pillérrel rendelkeznünk kell. Rá kell ébrednünk, hogy az államra már nem támaszkodhatunk úgy, mint régen. Van olyan törvény, amely meghatározza a nyugdíj mértékét, vannak benne különböző képletek, feltételek, de olyan törvény, amely kötelezi az államot, hogy nyugdíjat fizessen, nincs. Vagyis: ha van pénze, fizet, ha nincs, nem fizet. A megoldás tehát – ha tetszik, ha nem – az öngondoskodás, amit jobb minél előbb elkezdeni.

E.R.