Az ellési bénulás

2012. szeptember 14., 10:00, 609. szám

A nyolcéves tehenem nemrég egészséges borjút hozott a világra, s az ellés könnyen ment végbe. Ám egy nappal később rosszul kezdte érezni magát, étvágytalan lett, nehezen mozgott, bágyadttá vált, egyre gyengébb lett, támolyogni kezdett, majd lefeküdt. Az oldalán fekve a fejét hátraveti, a hátsó lábait mereven kinyújtja, és nehezen lélegzik. Mi lehet a baja, s ki lehet-e még gyógyítani belőle? – telefonált be szerkesztőségünkbe egy nagypaládi gazda. Kérdéseit Lajos Ferenc salánki állatorvoshoz továbbítottuk.

– A tehén ellési bénulásban szenved. Ez a kór ún. hiperprodukciós betegség, vagyis a nagy tejtermelésű és a takarmányozásra igényesebb egyedeknél gyakoribb. Egyre gyakrabban nem önállóan, hanem más anyagcsereforgalmi zavarokhoz társulva jelentkezik. E betegség fő oka a szervezet kalciumzavara. Elléskor az állat kalciumszintje minden esetben csökken, ez élettani jelenség. Akkor fordul élő ellési bénulás, ha elléskor a szervezet kalciumcsökkenése nagyobb mérvű, vagy pedig a kalciumszint az ellés után is süllyed. A vér kalciumkoncentrációjának csökkenésével párhuzamosan egyéb biokémiai változások is történnek az állat szervezetében, melyek a foszfor, a magnézium, a nátrium és a kálium vérben való mennyiségének és arányának a megváltozásához vezetnek. Felborul a szervezet ásványianyag-egyensúlya. Az ellési bénulás leggyakoribb az 5–10 éves teheneknél, ebben az is közrejátszik, hogy ha a takarmány elégséges kalciumot is tartalmaz, annak értékesülése az életkor előrehaladtával csökken. Megjegyzendő: a takarmányban lévő kalcium értékesülését nem a kalcium mennyisége határozza meg, hanem a kalcium és a foszfor aránya, valamint a D3-vitaminnal való ellátottság. Érdekes módon minél szűkebb a kalcium–foszfor-arány a takarmányban, ezzel párhuzamosan minél jobb a D3-vitaminnal való ellátottsága, annál jobb a kalcium értékesülése. Ha például a takarmányban a kalcium–foszfor-arány 5 az 1-hez vagy 3 az 1-hez, ellés utáni bénulás szinte sohasem fordul elő. Oka lehet a betegségnek még a nagymérvű kalciumvesztés. Tudjuk, hogy a tej sok kalciumot tartalmaz, a tejelés megindulásakor a szervezet sok kalciumot veszít, s a hirtelen megnövekedett igényekhez nem tud gyorsan alkalmazkodni. Az ellési bénulás tünetei érdekes módon a könnyű, minden komplikációtól mentes ellések után jelentkezhetnek, legtöbbször 24–72 órán belül.

– Mit tud mondani a kór szimptómáiról, a megelőzéséről és a kezeléséről?

– A kór főbb tünetei az étvágytalanság, a gyengeség a nehézkes mozgás, az izomremegés, a gyenge bendőmozgás. A gyengeség azután fokozódik, az állat támolyog, majd lefekszik. Az oldalán fekvő tehén a fejét hátraveti, hátulsó lábait mereven kinyújtja, légzése erőltetett, többször is próbál felállni eredménytelenül. Ha fokozódnak a tünetek, akkor a nehézkes légzést nyögés kísérheti. Az állat végtagjai érzéketlenek. Súlyos esetben, ha nem érkezik idejében az állatorvosi segítség, az állat elpusztul. A betegség megelőzésében fontos, hogy a szárazonállás idején ügyeljünk a takarmány megfelelő kalcium–foszfor-arányára. Etessünk az állattal réti szénát, adjunk neki napi 1 kg korpát. Gyógykezelése: bőr alá 4 ml koffein, injekció formájában, infúzióval pedig napi 2 alkalommal 200 ml 10 százalékos CaCl 200 ml 40 százalékos glukózával, a teljes felépülésig. A tőgy felfúvása tejkatéter segítségével 1-2 órára. Két üveg SalvanoKalciumTop 600 ml infúzió után. Az infúzió után 10-12 órával az első üveggel, majd 10-12 óra múlva a másik üveggel.

–elem–