A magyar–ukrán nyelvi kapcsolatok múltja és jelene

2012. október 26., 10:00 , 615. szám

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (KMF) október 18-án kétnapos nemzetközi tudományos konferencia kezdődött. A magyar–ukrán nyelvi kapcsolatok múltja és jelene címmel megrendezett, szakmailag igen nívós plénumot az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ukrán Nyelvi Intézete, Ukrajna Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sportminisztériuma, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szervezte.

Ez már a negyedik alkalom, hogy a beregszászi főiskola részéről a filológiai tanszék, valamint a tanintézmény bázisán működő Hodinka Antal Intézet közös konferencia szervezésében vállalt részt. Az ünnepélyes megnyitón elsőként Bárányné Komári Erzsébet, a Rákóczi-főiskola Filológiai Tanszékének oktatója köszöntötte az ukrajnai és magyarországi szaktekintélyeket. Vaszil Nimcsuk professzor, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Nemzeti Tudományos Akadémiájának levelező tagja felolvasta Pavlo Hricenkónak, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia igazgatójának erre az alkalomra írott üdvözlő sorait.

A konferencia házigazdájaként köszöntötte a jelenlévőket dr. Orosz Ildikó, a KMF elnöke is, aki a történelem távlataiba visszanyúlva elmondta, hogy Európában a nemzetiségek sokfélesége évszázadokon keresztül szükségessé tette, hogy az értelmiség több nyelvet is elsajátítson a kommunikációhoz: egy-egy világbirodalom (spanyol, francia, angol), valamint kulturális központ kialakulása természetesen mindig magával vonta a legfőbb társalgási nyelv változását is. A nemzetállamok kialakulásával viszont változott a helyzet, melynek folytán többnyelvűség helyett egynyelvűvé igyekeztek nevelni az embereket: jó példa erre a szovjet éra oroszosítási törekvése. Viszont reményre adhat okot az – emelte ki a KMPSZ elnöke –, hogy a következő generáció már ismét a múlt hagyományainak szellemében nőhet fel, hiszen azzal, hogy a jövő évtől Ukrajna minden oktatási intézményében három idegen nyelvet tanítanak majd, lehetőség nyílik arra, hogy a magyar tanulók nemzetiségük nyelve mellett elsajátíthassák a XXI. század kommunikatív alapjának számító angol nyelvet, emellett az ukránt is.

A plenáris előadássorozat nyitóelőadását dr. Orosz Ildikó tartotta meg A bolognai folyamat ukrán interpretálásának hatása a kárpátaljai magyarok továbbtanulási esélyeire szülőföldjükön, Kárpátalján címmel. Az előadó röviden elemezte a folyamathoz történt 2005-ös csatlakozástól napjainkig eltelt időszak oktatáspolitikai helyzetét a gyakorlatban, megállapítva, hogy a felvállalt feladatok közül Ukrajna egyik legnagyobb eredménye a független vizsgaközpontok létrehozása volt. Előadásában Orosz Ildikó rámutatott: a nemzeti kisebbségek – köztük a magyar – integrációja többek között akkor lehet eredményes, ha az oktatáspolitikát megfelelő pedagógiai, valamint társadalmi célok mozgatják. Nagyon fontos az is – hangsúlyozta –, hogy a pedagógiai célokat ne politikai célokként kezeljék.

Vaszil Nimcsuk professzor az ukrán–magyar kapcsolatok kezdeteiről szólt a magyarok és a Kijevi Rusz viszonylatában. Dr. Csernicskó István, a beregszászi főiskola prorektora A mai Kárpátalja nyelvi tájképe 1900–2012 címmel tartott előadást, majd rövid kávészünetre került sor. A plenáris ülés második részében dr. Zoltán András, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, dr. Kocsis Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Szláv Filológiai Tanszékének vezetője, valamint Mihajlo Szjuszko nyelvészprofesszor, az ungvári ukrán filológiai tanszék korábbi vezetője, illetve a filológiai kar korábbi dékánja tartott előadást.

Ebéd után hat szekcióban folytatódott a munka, melynek napi zárásaként állófogadásra került sor.

Másnap a konferencia részt­vevői a Vereckei-hágóhoz kirándultak.

fzs