Megemlékezés a főiskolán
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF) november 19-én délután emlékezett meg a „málenykij robot” áldozatairól. A tanintézmény Történelem és Társadalomtudományi Tanszéke által szervezett eseményre a Gross Arnold teremben került sor.
A szervezők nevében dr. Csatáry György, a Történelem és Társadalomtudományi Tanszék vezetője megköszönte a jelenlévőknek, hogy elfogadták a meghívást a megemlékezésre, egyúttal külön köszöntötte Magyarország ungvári és beregszászi diplomáciai kirendeltségeinek szép számmal jelenlévő képviselőit, illetve a történelmi egyházak vezetőit. A továbbiakban Csatáry György röviden összefoglalta, mi is történt 1944 őszének Erzsébet estéjén, egyúttal kitért arra is, miért következett be mindez. Az előadó a deportálás mozgatórugójaként három fő okot jelölt meg. Elsőként a szovjet katonák bosszúvágyát, melyet az elpusztított szovjet területeket követően az élelmiszerben bővelkedő, valamint magasabb életszínvonalú kárpátaljai viszonyok váltottak ki náluk. Másodsorban azt a Szovjetunióban már bevált gyakorlatot, mely az ellenséges elemek izolálását tűzte ki célul. Harmadsorban pedig azon szándékot, hogy a november 26-ára tervezett Kárpátaljai Néptanácsnak az első kongresszusáig – amikor is szovjet szuronyok árnyékában megszavazták Kárpátaljának a Szovjetunióhoz történt csatolását – megfélemlítsék, egyúttal meggyengítsék a terület magyar – és német – lakosságát.
Molnár D. Erzsébet történész „A málenykij robot” és a kárpátaljai magyarság címmel tartott előadást. A vetítéssel és térképes illusztrációval tarkított előadás során számos érdekesség elhangzott. A jelenlévők például megtudhatták, hogy a gyűjtőhelyeken a szovjetek szétválogatták az embereket: a nemzetiséget önbevallással állapították meg, ami azt jelentette, hogy aki ukránnak vagy ruszinnak vallotta magát, esetleg el tudta mondani a Miatyánkot ruszinul vagy ukránul, az hazamehetett. Vagyis ennek tükrében világosan elmondható, hogy a „málenykij robot” elsődleges célja Kárpátalján mindenképpen az etnikai tisztogatás volt, melyhez kitűnő alapot jelentett a kollektív bűnösség elve. Az előadó elmondta még, hogy a „málenykij robot” nemcsak kárpátaljai vonatkozással bír, erre a történelmi Magyarország egész területén volt példa. Eltérés csak a cél megnevezésében volt: míg Kárpátalján az etnikai tisztogatás volt a cél, addig pl. Budapesten hadifogolykiegészítés, amikor is a nagyszámú polgári lakosság elfogásával, hadifogolyként történő feltüntetésével kívánta megindokolni – és így Sztálin szemében a kegyvesztést elkerülni – a Budapestet csak hosszú ostrom után elfoglaló Malinovszkij marsall a késedelem okát. Ezenkívül az összegyűjtött foglyok révén a Szovjetunió ingyen munkaerőre tett szert.
A továbbiakban a Rákóczi-főiskola színjátszó szakkörének verses összeállítására (vezető: Gál Natália), valamint a Ladányi Katalin vezette főiskolai kórus előadására került sor, majd Orosz Ildikó, a KMF elnöke mondott zárszót.
Ezután az emlékezők égő gyertyával a kezükben elindulva előbb megkoszorúzták az egykori gyűjtőhely, a jelenlegi 5. számú középiskola falán lévő emléktáblát, majd a beregszászi elhurcoltak emlékművénél koszorúztak és gyertyákat gyújtottak.
F.Zs.
