A hajtatott zöldségek trágyázása II.

Az alábbiakban a hajtatásos zöldségtermesztésben alkalmazható trágyákról, azok tulajdonságairól és felhasználásuk módjáról kérdezzük Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját. Beszélgetésünket a szerves trágyák ismertetésével kezdtük lapunk előző számában, most a műtrágyák következnek.

– Mi indokolja a műtrágyák széles körű alkalmazását, s hol tartunk e tekintetben ma Kárpátalján?

– Hajtatásban – vagy az intenzív szabadföldi zöldségtermesztésben – az elterjedt csepegtető technológia, a szerves trágyák elégtelensége ma már gyakorlatilag elkerülhetetlenné teszi a műtrágyák kiterjedt használatát. Beható, részletes ismeretük nélkül azonban nem felelhetünk a minden termelőt foglalkoztató kérdésre: mikor, mennyit, hogyan juttassunk ki a megfelelő talajtápokból? Ezen a téren van még mit fejlődnünk Kárpátalján. Például a nagydobronyi havilapban még mindig találni olyan műtrágyákat kínáló hirdetést, amely szín szerint különbözteti meg a készítményeket: eladó fehér, piros, szürke műtrágya. Így! Az eredményes zöldségtermesztéshez a műtrágyák ennél részletesebb ismerete szükséges.

– Hogyan határozná meg a mű- és a szerves trágyák közötti különbséget?

– A műtrágyák a korszerű tápanyag-utánpótlás anyagai. Ellentétben a szerves trágyákkal alapvetően csak a talajok tápanyagtartalmát növelik, vagyis a talaj szerkezetére nincsenek javító hatással, sőt, hosszabb idő és nagyobb mennyiségű felhasználás esetén károsítják azt. Csoportosítani elsősorban összetételük alapján szokták a műtrágyákat, de olykor halmazállapotuk és oldódásuk alapján is megtehetjük ezt. Általánosságban megkülönböztetjük az egyedi vagy egy hatóanyagot tartalmazó (mono-) és a komplex, azaz több hatóanyagból álló műtrágyákat.

– Kezdjük a műtrágyák bemutatását az egy hatóanyagúakkal. Melyek ezek?

– A sor elejére kívánkoznak a leggyakrabban használt nitrogénműtrágyák.

Az ammónium-nitrát (34% N) vízben jól oldódó műtrágya, a talajt kismértékben savanyítja. Erősen hidroszkópos, vagyis vízfelvételre hajlamos. Ebből adódóan helytelen tárolás következtében megkeményedik, ami a vízben való oldhatóságát nem, de az egyenletes kiszórását nagymértékben befolyásolja, megnehezíti.

A mészammónsalétrom (23–28% N) szintén jól oldódik a vízben, de jelentős mennyiségű üledéket is képez. A talajt viszont nem savanyítja. Savanyú és semleges talajokon alaptrágyaként használható a zöldséghajtatásban.

Az ammónium-szulfát (20,5% N) erősen savanyító hatású, használata magas pH-értékű talajokon ajánlható, vízben kevés maradékkal oldódik, összetapadásra kevésbé hajlamos.

A karbamid (46,3% N) a talajokat savanyítja, ezért használata csak meszes talajon javasolható. A talaj felületére kiszórva ammónia képződik belőle, amely zárt térben megperzselheti a növényeket. Vízben jól oldódik, kitűnő levéltrágya, könnyen megkeményedik.

A mikramid (45% N) a nitrogén mellett kálciumot, vasat, cinket, rezet, magnéziumot, molibdént, bórt is tartalmaz. Elsősorban lombtrágyaként használják, zárt térben perzselő hatása lehet.

A kalcium-nitrátot (15% N) a tápoldatos termesztésben használják nagy mennyiségben. Vízben tökéletesen oldódik, könnyen felvehető, ezért használata elsősorban fejtrágya formájában javasolható.

– Mit érdemes tudnunk a foszfortartalmú műtrágyákról?

– A foszfortartalmú műtrágyák közül mindenekelőtt a szuperfoszfátot (18–20% P) kell megemlítenünk, mely a talajban lassan mozog, lassan oldódik. Mindig vetés vagy ültetés előtt adják alap- vagy fejtrágyának. Szemcsézett vagy por alakban gyártják. Hajtatásban ez a legolcsóbb foszforforrás.

A koncentrált szuperfoszfátot (36–48% P2O5) kettős vagy hármas szuperfoszfát néven is ismerik. Felhasználása és tulajdonságai megegyeznek a szuperfoszfátéval.

– Következzenek a káliumtartalmú műtrágyák!

– A kálisó (40% és 60% K2O) színe szürke vagy vörös attól függően, hogy hol bányászák. Klórtartalmú műtrágya, ezért zöldségfélék trágyázására kevesbé ajánlott.

A kénsavas káli (50% K2O) viszont a klórérzékeny növények, így a zöldségfélék trágyázására is alkalmas. Csekély üledékkel oldódik, de hajtatásban fontos alaptrágya.

A patent káli (30% K2O + 10% MgO) szulfát típusú káliumtrágya, a kertészeti növények számára ideális arányban tartalmaz káliumot és magnéziumot. Elsősorban alap- és indítótrágyának használható, de szilárd formában kiszórva fejtrágyának is jó.

A kálium-nitrát (46% K2O és 13% N) vízben tökéletesen oldódó, tápoldatozáshoz ideális műtrágya. Oldékonysága és ára miatt elsősorban fejtrágyázásra célszerű használni. A hajtatás egyik legfontosabb műtrágyája.

– Melyek a magnéziumtartalmú műtrágyák?

– A magnéziumszulfát vagy keserűsó (16% MgO ) vízben tökéletesen oldódó műtrágya, amely tápoldatozáshoz, lombtrágyázásra kiválóan alkalmas.

A magnéziumnitrát (15% MgO + 11% N) tökéletesen oldódik, tápoldatozásra is alkalmas. Nyitott zsákban tárolva csepfolyóssá válik.

– Szólnunk kell az úgynevezett összetett műtrágyákról is. Mit értünk összetett műtrágyán?

– Összetett műtrágyáknak a több hatóanyagot tartalmazó trágyákat nevezzük, melyek gyakran csak az egyedi trágyák egyszerű keverékei. Többnyire szántóföldi növények alá használják őket alaptrágyának, de megfelelő összetétel esetén hajtatásnál is számításba jöhetnek. Hátrányuk, hogy többnyire klórt tartalmaznak, ami miatt hajtatásban a használatuk erősen korlátozott. A leggyakoribb összetételek:

NP2O5K2O

10%10%10%

41414

151515

(nitroammofoszka – ukrán)

161616

(nitroammofoszka – orosz)

91624

82416

– Lássuk most a komplex műtrágyákat!

– Hajtatásban, a tápoldatos termesztésnél igen nagy jelentőséggel bírnak a komplex műtrágyák, mert egy-egy műtrágyacsaládon belül a növény minden fejlődési fázisához (gyökerezés, virágzás, termésképzés, érés) találhatunk megfelelő összetételű műtrágyát, ráadásul mikroelemekkel is dúsított némelyikük, sőt olyan adalékkal is rendelkezhetnek, amely oldja a csepegőcsövekben a lerakódásokat. Ezek a készítmények nyilván nem olcsók. A leggyakrabban a Ferticare, a Masters, a Kristalon, az Agroleaf, az Universal műtrágyacsaládok kaphatók.

– Ejtsünk néhány szót a műtrágyák tulajdonságairól és alkalmazhatóságukról is!

– A kereskedelemben kapható műtrágyák döntő többsége szilárd. A folyékony műtrágyák most kezdenek elterjedni, nálunk főleg a lombtrágyák tartoznak ebbe a csoportba.

A műtrágyák jelentős része a növények számára gyorsan és könyen felvehető. Az ilyen trágyák kiváló fejtrágyák, de alaptrágyának nem előnyösek, mert könnyen kimosódnak a talajból, továbbá drágák is. Ezért alaptrágyázáshoz a valamivel lassabban oldódó trágyákat célszerű használni.

Van, amikor kifejezetten az a cél, hogy a trágyák lassan oldódjanak és hetek, sőt hónapok múlva is meglegyen a hatásuk. Az ilyen műtrágyákat lassított hatású vagy retardált készítményeknek nevezzük. Ezeket a palántanevelésben vagy cserepes növénytermesztésben egyre szélesebb körben alkalmazzák. Az ismertebb, palántanevelésben használható készítmények a következők: Humix, Plantosan 4D, Peat – Mix, PG – Mix stb.

Újabban az alaptrágyázáshoz is használnak lassított hatású műtrágyákat, ide tartozik a Cropcare műtrágyacsalád. Vidékünkön a Konik farmergazdaság Őrdarmán használja krumplitermesztésre nagy sikerrel a fenti készítményt.

A műtrágyák oldékonysága nagyon különböző, ezt megválasztásukkor messzemenően figyelembe kell venni. Az oldódás mértéke és az oldódás után visszamaradó üledék mennyisége alapján négy csoportot különböztetünk meg:

– Vízben nehezen oldódó műtrágyák. A hajtatásban nem használjuk ezeket a készítményeket.

– Vízben jelentős mennyiségű üledékkel oldódó műtrágyák. Ide tartozik a monoműtrágyák többsége (pl. kénsavas káli, szuperfoszfát, mészammonsalétrom), valamint az összetett műtrágyák.

– Vízben kevés maradékkal oldódók. Ezekből a műtrágyákból többnyire a gipsz válik ki oldhatatlan formában esetleg egyéb kisebb szennyeződések. Szűrés után kiválóan hasznosíthatóak.

– Vízben maradék nélkül vagy tökéletesen oldódó műtrágyák. A termesztők tápoldatozó műtrágyáknak hívják őket. A tápoldatozásra javasolt komplex műtrágyák tartoznak ide (Ferticare stb.) és több egy, illetve két hatóanyagú műtrágya (kálium-nitrát, kalcium-nitrát, keserűsó stb.).

pszv