Hogyan számítják fel a gyermektartásdíjat?

„Sokaktól, sokfélét hallottam már arról, hogy hogyan, miként állapítják meg a gyermektartásdíjat, de még mindig nem értek minden részletet. Kérem, foglalja össze, mit kell tudnia erről az eljárásról annak az édesanyának, aki először vág bele az ügyintézésbe gyermekei érdekében.”

– Amennyiben a szülők nem tudnak megállapodni a gyermektartásdíjról, a bíróság hivatott dönteni annak mértékéről. Ha egynél több gyermek után jár a tartásdíj, a bíróság rendszerint az azt fizető szülő jövedelmének egy bizonyos hányadában állapítja meg annak mértékét, amit azután az apa – vagy az anya – a legidősebb gyermek nagykorúvá válásáig köteles fizetni. Amikor a legidősebb gyermek betölti a tizennyolcat, a szülők ismét a bírósághoz fordulhatnak, hogy döntse el, mekkora összeg illeti meg a többi, még kiskorú gyermeket. Amennyiben a felek egyike sem fordul a bírósághoz, a tartásdíjat változatlan mértékben, a felnőtté vált gyermekre eső rész levonásával kell fizetnie az erre kötelezett szülőnek – lásd a Családi Törvénykönyv (CSTK) 183. paragrafusát).

A CSTK 182. paragrafusa ezenkívül úgy rendelkezik, hogy a gyermektartásdíj minimális mértéke nem lehet kevesebb az adott életkorú gyermekre megállapított létminimum 30 százalékánál. Kivételt képeznek azok az eseteket, amikor a tartásdíj fizetőjének rendszertelen, változó nagyságú a jövedelme, annak egy részét természetben kapja, esetleg egyéb olyan körülmény adódik, amely e tekintetben döntő jelentőséggel bír (lásd a CSTK 184. paragrafusát!). Ilyenkor a felek bármelyikének jogában áll a bírósághoz fordulni, s kérni, hogy a gyermektartásdíj mértékét egy konkrét összegben határozzák meg. Amennyiben azonban a bíróság által így megállapított gyermektartásdíj összege alatta marad a fentebb említett minimális mértéknek, úgy a gyermeknek állami támogatást kötelesek megítélni, melynek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj és az adott korú gyermek számára megállapított létminimum 30 százaléka közötti különbség kell, hogy legyen.

A gyermektartásdíj fizetését a bíróság az erre vonatkozó kereset benyújtásának napjától ítéli meg. A gyermektartásdíjat visszamenőleges hatállyal is megítélhetik, ha a felperes bebizonyítja a bíróság előtt, hogy lépéseket tett a tartásdíj megszerzése érdekében, de nem juthatott hozzá a pénzéhez, mivel az adós vonakodott fizetni. Ilyenkor a bíróság a CSTK 191. paragrafusa alapján legfeljebb három évre visszamenőleg kötelezheti az adóst az elmaradt gyermektartásdíj megfizetésére.

Ugyanezen paragrafus kimondja, hogy a szülők megegyezése alapján fizetett vagy a bíróság által megállapított gyermektartásdíj mértéke idővel módosítható a felek valamelyikének keresete alapján, ha változik a családi vagy anyagi helyzetük, egészségi állapotuk.

Amennyiben a bíróságnak a gyermektartásdíj fizetésére vonatkozó határozatát az érintett nem teljesíti önként, az igazságügyi végrehajtó szolgálat alkalmazhat esetében kényszervégrehajtást, amelynek menetéről A végrehajtásról című törvény rendelkezik. Ez a törvény kimondja, hogy amennyiben az adós nem dolgozik, egyéb jövedelemmel sem rendelkezik, s pénz hiányában három hónapon keresztül nem lehet behajtani tőle a gyermektartásdíjat, adósságát saját ingó vagy ingatlan tulajdonának rovására köteles törleszteni. Ha vita támad a gyermektartásdíj-fizetési hátralék mértéke tekintetében, a bíróság hivatott dönteni ebben a kérdésben az érdekelt felek valamelyikének keresete alapján.

hk