A lisztérzékenység

2012. december 21., 01:00 , 623. szám

Egy rokonom esetében lisztérzékenységet valószínűsítenek. Érdekelne, milyen betegségről van szó, mi okozza, s meg lehet-e szüntetni – érdeklődik levelében egy técsői olvasónk. Kérdéseit dr. Kovács Mihályhoz, a Viski Nagyközségi Orvosi Rendelő belgyógyászához továbbítottuk.

– Ez a kór az egész szervezetet érintő autoimmun betegség, melyet a kalászos gabonafélékben, a búza, az árpa, a rozs és a zab magvaiban jelenlévő glutein és gliodin nevű fehérjék váltanak ki (a gliodin a glutein alkoholban oldódó változata) – indítja beszélgetésünket a szakorvos. – A glutein hatására jellegzetesen sérül a vékonybél nyálkahártyája, ami emésztőrendszeri panaszokat és súlyos tápanyag-felszívódási zavarokat okoz. Megjegyzendő, hogy a betegek többsége – 60 százalékuk – nő. A lisztérzékenység alapvetően örökletes betegség, a kialakulásában azonban környezeti tényezők is szerepet játszanak. A lisztérzékenység nem allergia, de ahhoz hasonlóan immunreakciót vált ki, az immunreakció pedig a vékonybélben következik be. Rendkívül lecsökken a bél felszívó-felülete, emiatt minden tápanyag felszívódása romlik, emésztési, felszívódási zavar lép fel. Ennek legfontosabb következménye az alultápláltság, valamint a vitamin- és ásványianyag-hiány kialakulása, melyek következtében különböző betegségek lépnek fel, például vérszegénység, csontritkulás.

– Milyen szimptómák jelzik a lisztérzékenység kialakulását?

– A legtipikusabb tünetek közé tartozik a hasmenés, a kóros fogyás és a gyengeség. Ezek a szimptómák a diagnosztizált esetek 80 százalékában megfigyelhetők. A tünetek némileg eltérnek egymástól a gyermekek és a felnőttek esetében. A gyermekek étvágytalanokká válnak, hánynak, fokozott bélgáz-képződés figyelhető meg körükben. A széklet nagy mennyiségű, bűzös, és csomós állagú. Az alultápláltság miatt a gyerekek visszamaradnak a fejlődésben. Kedvetlenek, nyűgösek, fáradtak, kimerültek.

A felnőttek ötven százalékánál az elsődleges szimptómák, vagyis az emésztőrendszeri tünetek teljesen elmaradnak. Minél idősebb életkorban fejlődik ki a betegség, annál jelentéktelenebbnek tűnő szimptómák jelzik a kialakulását. A leggyakoribb elsőrendű tünetek közé tartozik az ismételten jelentkező hasmenés vagy székrekedés. A széklet a felnőttek esetében is nagy tömegű, emellett szabad szemmel is látható, hogy sok zsírt tartalmaz, nem annyira sűrű, és fénylik. A beteg puffadásra panaszkodik. A tápanyag-felszívódás zavara miatt idővel másodlagos tünetek jelentkeznek. Pszichés zavarok léphetnek fel: a kimerültség, a koncentrálóképesség csökkenése, depresszió, zavartság. Ezenkívül csontritkulás léphet fel, a csontok törékennyé válnak. S mindemellett szájnyálkahártya-fekély alakulhat ki, izomgyengeségre is panaszkodnak a betegek, ízületi fájdalmak, izomgörcsök, véralvadási zavarok jelentkeznek, kóros fogyás figyelhető meg. Akiknél az elsődleges szimptómák elmaradnak, azoknál „csak” a másodlagos tünetek jelentkeznek.

– Miként állapítják meg, s hogyan kezelik a kórt?

– Bármilyen enyhe tünetei is vannak a betegnek, az érdeke azt kívánja, hogy minél előbb fény derüljön a lisztérzékenységre, a gluteinmentes diéta nélkül ugyanis erősen megnő a bélcsatorna daganatos megbetegedésének az esélye. Azonnal forduljon orvoshoz. A diagnózist két vizsgálat alapján állítják fel. Ezek egyike a vérvizsgálat, melynek során – amennyiben a páciens valóban lisztérzékenységben szenved – a lisztérzékenységre jellemző ellenanyagokat mutatnak ki a vérében. Emellett szövetmintát vesznek a vékonybeléből, hogy tisztázzák: lisztérzékeny-e vagy nem.

Ma még nem tudjuk megszűntetni a betegséget, s csak élethosszig tartó gluteinmentes diétával tehetjük tünetmentessé a pácienst. Az étrendből el kell hagyni minden olyan ételt, mely búzát, árpát, zabot vagy rozst tartalmaz. A búzalisztből készült pékáruk helyett csak rizs-, kukorica-, sárgaborsó- és szójalisztből készített pékárukat szabad fogyasztani. Lehet enni baromfi-, marha- és nyúlhúst, illetve sovány sertéshúst, párolva, főzve vagy sütve. Fogyasztható a tej, a tejfel, a natúr kefir, ajánlott a víz, az ásványvíz, a rostos üdítőitalok. A tojás gluteinmentes, ezért tetszés szerint fogyasztható, akárcsak a szintén gluteinmentes zöldségek, gyümölcsök, s a zsiradékok is gluteinmentesek, kivéve a szalonnát. Ajánlott az olajos magvak, például a dióbél fogyasztása.

L. M.