Kérje a bíróságtól a helyreigazítást

„Interjút közölt a volt főnökömmel a helyi újság, amelyben az felkészületlen szakembernek írt le, holott ez nem felel meg a valóságnak. Írtam az újságnak a helyreigazítás végett, de azt a választ kaptam, hogy az ügy nem rájuk tartozik, hiszen nem ők állítottak rólam bármit is, hanem a főnököm, aki viszont csak nevet rajtam, mióta elbocsátottak a cégtől. Mit tegyek, forduljak bírósághoz?”

– A jogszabályok értelmében bármely állampolgárnak vagy szervezetnek jogában áll bírósági úton követelni a valóságnak nem megfelelő vagy helytelenül közzétett, becsületet, méltóságot, üzleti hírnevet vagy érdekeket sértő információk cáfolatát, hacsak az, aki ezeket terjesztette, be nem bizonyítja, hogy a szóban forgó tények megfelelnek a valóságnak.

Megjegyzendő, hogy a polgár vagy szervezet becsületét, méltóságát stb. sértő információk terjesztésén nemcsak a sajtóban való publikálásukat, rádióban, tévében stb. való megjelenésüket kell érteni, hanem bekerülésüket a szolgálati jellemrajzokba, nyilvános beszédekbe, hivatalos személyeknek címzett kérvényekbe, illetve terjesztésüket akár csak szóban is szélesebb körben, de akár egyetlen személynek is.

Önnek egyértelműen a volt főnökével szemben van lehetősége bírósági keresettel élnie ebben az esetben. Ilyenkor az alperes, vagyis az exfőnök kötelessége bizonyítani, hogy az önről terjesztett tények megfelelnek a valóságnak. A felperesnek, tehát önnek csupán annyi a kötelessége, hogy bizonyítsa a sértő adatok terjesztésének tényét. Ez nem nehéz, hiszen csak fel kell mutatnia az újságcikket. Ugyanakkor persze csatolhat a bíróságnak benyújtandó keresetéhez olyan bizonyítékokat is, amelyek igazolják, hogy az önről terjesztett tények nem felelnek meg a valóságnak.

Amennyiben a bíróság helyt ad a helyreigazítási perben a felperes keresetének, határozatában köteles rendelkezni arról, miként történjék meg a valóságnak nem megfelelő információk cáfolata (például értesítés a sajtóban), szükség esetén pedig megszabhatja a cáfolat pontos szövegét, illetve a határidőt is, ameddig annak meg kell jelennie.

Ha a valóságnak nem megfelelő tények cáfolata nem vagy nem a megfelelő módon, esetleg nem határidőre történik meg, a bíróságnak jogában áll bírsággal sújtani az alperest az állam javára. A bírság megfizetése azonban nem menti fel az alperest a cáfolat közzétételére vonatkozó bírósági határozat teljesítése alól.

A sértett félnek a cáfolat mellett ugyancsak jogában áll követelni a rágalmazás által okozott anyagi és nem anyagi (erkölcsi) kár megtérítését. A kártérítés mértékét a bíróság állapítja meg, s azt a károkozó személy köteles megfizetni.

hk