Gajdos: A magyar nyelv regionális státusának deklarálása törvénytelen

Régiós „tökéletesítők”

A Kárpáti Igaz Szó minap szemünkre vetette, hogy félrevezettük az olvasót, mikor azt a címet adtuk egyik cikkünknek, hogy A régiósok máris visszavonnák a nyelvtörvényt. Az UMDSZ lapjában ennek kapcsán a mundér védelmében személyesen megszólaló Gajdos István, az UMDSZ elnöke (jelenleg a Régiók Pártjának parlamenti képviselője – a szerk.) azonban alig tesz egyebet, csupán megismétli, amit magunk is állítottunk a bírált írásban – persze egészen más hangsúllyal.

„Vannak olyan elgondolások, miszerint tökéletesíteni kell a nyelvtörvényt – magyarázza egyebek mellett Gajdos István. Ja, ha nem törvénymódosításról, hanem „tökéletesítésről” van szó, az mindjárt más!

Egyébként kritizált cikkünk sem hallgatta el, hogy a módosítás célja kezdeményezői szerint az állami nyelvpolitika tökéletesítése. Csak hát véleményünk szerint a „tökéletesítés” a jogalkotásban értelmezhetetlen, de legalábbis igazi tartalom nélküli fogalom. Ugyan mikor volt rá példa, hogy a politikusok rontani igyekeztek volna egy törvényen? Soha! Mindig csak „tökéletesítenek”, javítanak, kiegészítenek és korszerűsítenek. Munkájuk eredményeként a módosított jogszabály mégis sokszor rosszabb, üresebb, semmitmondóbb lesz az eredetinél.

Kedves Kárpáti Igaz Szó! Esetünkben nincs szó egyébről, mint hogy véleményünk szerint a nyelvtörvény tervezett módosításával nem bővülni, hanem éppenséggel szűkülni fognak a nemzeti kisebbségek jogai. Márpedig a vélemény – legalábbis egyelőre – szabad. Az olvasó és a történelem majd eldönti, melyikünknek volt igaza.

Mi abból indulunk ki, amit látunk. Nap mint nap tapasztaljuk, mennyire kényelmetlenek a hatalom számára az új nyelvtörvény egyes rendelkezései – különösen azóta, hogy túlestünk a parlamenti választásokon –, s attól tartunk, hogy legszívesebben addig „tökéletesítenék” a jogszabályt – használjuk bátran a KISZó által javasolt új terminológiát! –, amíg a zavaró részektől, amilyen például a regionális nyelv státusa, végképp meg nem szabadulnak, vagy legalábbis el nem odázzák bizonytalan időre az alkalmazásukat. Vitánk mindjárt oka fogyottá válna, ha bárki garantálni tudná, hogy ilyesmire nem kerül sor. Addig viszont kitartunk amellett, nem lehet véletlen, hogy a törvény szerzői, s ráadásul egy elnöki eseti bizottság is egyre a nyelvtörvény „tökéletesítésén” fáradozik. Ismerjék el, egy alig fél éve elfogadott jogszabály esetében ez legalábbis szokatlan buzgalom.

Gajdos István a cikk szerint kitért az ellenzéki elképzelésekre is. „A szvobodás Irina Farion jegyezte tervezet kisebbségellenes, távol áll az európai normáktól, értékektől. Megsemmisítené a hatályban lévőt, s az ukránon kívül minden más nyelvet idegenné nyilvánítana” – állapítja meg többek között. Majd megjegyzi, hogy „Érdekes módon némely, az ellenzéket támogató kárpátaljai honatyák – nevezetesen a Baloga fivérek – kísértetiesen hasonló elképzelésekkel rukkoltak elő”.

Mindezt persze nem véletlenül hozza elő a lap, hiszen a cikk így folytatódik: „Gajdos István szerint Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke – ahogy a kampányban, úgy azóta is – a jó, azaz a hatályban lévő jogszabály ellen hadakozik, ám a balogás, szvobodás elképzelések, tervezetek ellen nincs kifogása.”

Csakhogy ennek az állításnak semmi alapja, az meg végképp érthetetlen, miből vonta le a képviselő azt a következtetést, hogy Kovács Miklós a hatályban lévő jogszabály ellen hadakozik. Éppen ellenkezőleg: lapunkban Gajdos által kritizált írásával a jelenlegi nyelvtörvény mellett foglalunk állást, amikor aggodalmunknak adunk hangot amiatt, hogy a „tökéletesítés” folyamatában esetleg szűkülhetnek a jogszabály által jelenleg biztosított kisebbségi jogok!

A szvobodásokat nem kedveli senki, de ők a Bjuttal együtt ellenzékben vannak. A nyelvtörvényt tehát a következő választásokig nem tőlük kell védeni. Rájuk hivatkozva igazolni a nyelvi jogok szűkítését gyermeteg érvelés. Ha ez így működne, a régiósok az ellenzéki követelések nyomására már kiengedték volna Timosenkót és Lucenkót.

Van a KISZó szóban forgó cikkének egy másik említésre méltó passzusa is. „A szervezet (a KMKSZ – a szerk.) hetilapjában megjelentekkel ellentétben a Nagyszőlősi Járási Tanács által elfogadott végső változatban nem szerepel az a pont, miszerint a magyart regionális nyelvnek deklarálják – az ugyanis törvénytelen lenne. Egy országos politikai fordulat esetén erre hivatkozva egy tollvonással csorbítani lehetne a nyelvi jogokat az adott közigazgatási egységben. A törvényes határozatot viszont az Alkotmány védi, és bírósági úton is fel lehet lépni, ha semmissé akarják tenni. Az UMDSZ elnöke szerint, amennyiben a Gálocsi Községi Tanács – amelyhez Bátfa és Palló is tartozik – valóban olyan határozatot fogadott el, amellyel „a községi tanács területén regionális nyelvnek nyilvánítják a magyar nyelvet”, érdemes elgondolkodni annak módosításán. Mégpedig azért, hogy a későbbiekben ez ne okozzon problémát. Itt ugyanis nem bátorságról, hanem felelőtlenségről van szó, amely nem szolgálja a kárpátaljai magyarság érdekeit” – írja a lap.

Az okfejtés azért furcsa némileg, mert jogállamban nem az önkormányzati határozat törvényességét kell bizonyítani, hanem a törvénytelenségét. Magyarán azt, hogy adott esetben a Gálocsi Községi Tanács döntése törvénytelen volna, nem egy hivatalnoknak kell megítélnie, hogy azután „egy tollvonással” – ahogyan az mifelénk egyébként divatos – megsemmisítse a rendelkezést, hanem a bíróságnak. Arról nem is szólva, hogy demokráciában – elvben – mindent szabad, ami nem tilos. Márpedig semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy az önkormányzatok regionális nyelvvé nyilvánítsák a magyart.

Ami pedig a riogatást illeti, hogy jön majd a „politikai fordulat” – amin nyilván a nemzeti beállítottságú ellenzék, vagy a nacionalisták esetleges kormányra kerülését kell értenünk –, és csorbulhatnak a nyelvi jogok, hát az teljesen értelmetlen, mivel amúgy sem tehetünk ellene semmit, ha bekövetkezik. Elegendő módosítani a parlamentben a nyelvtörvényt, s akkor valamennyi annak ellentmondó önkormányzati határozat automatikusan törvénytelenné válik, függetlenül attól, hogy regionális nyelvvé nyilvánították-e abban a magyart vagy sem. Ez ellen még az Alkotmány sem véd meg.

Az idézett szövegrész másik furcsasága, hogy a hatalompárti honatyává lett Gajdos István éppen a magyar települések önkormányzatait buzdítja önmérsékletre, miközben a kelet-ukrajnai orosz települések és régiók tanácsaiban láthatóan fütyülnek az efféle aggodalmakra, hiszen regionális nyelvvé nyilvánították az oroszt, s nem áll szándékukban visszalépni.

Nem hallottunk róla, hogy Gajdos vagy valamelyik párttársa önmérsékletre, óvatosságra intette volna az oroszokat a nyelvtörvény kapcsán. Azt viszont már hallhattuk Kijevből, hogy a jogszabályt elsősorban az ukrajnai oroszoknak szánták. Mit javasolnak, a „nem oroszok” húzzák meg magukat?

szerk