Színházi előadás Ungváron

A magyar kultúra napján

Színházi előadással méltatta a magyar kultúra napját Kárpátalja magyarsága az ungvári Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében. A beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata a magyar kultúra ünnepének előestéjén William Shakespeare A vihar című drámáját mutatta be, melyet Szergej Maszlobojscsikov állított színpadra.

Az előadást megelőzően ünnepi beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke arról beszélt, hogy Shakespeare szövegei nehezek, s a klasszikus fordítás sem próbálja leegyszerűsíteni ezeket a veretes szövegeket. Akkoriban azonban, amikor ezek a szövegek íródtak, s a fordítások elkészültek, még magától értetődő volt, hogy az emberek színházba járnak, nem sajnálják az erőfeszítést, amit egy komoly, filozofikusabb darab megértése kíván – emlékeztetett a szónok. Mint rámutatott, a Maszlobojscsikov rendezte előadás esetében a helyzet talán még az átlagosnál is „súlyosabb”, hiszen a rendező nem egyszerűsített, hanem éppen ellenkezőleg: még inkább „besűrítette” a mondandót. Akár sajátos műveltségi tesztnek is felfogható, vajon felismeri-e a néző, hogy mikor hangzanak el A viharban Shakespeare más szerzeményeinek részletei – jelezte Kovács Miklós.

Egy ilyen előadás megtekintése nem könnyű szórakozás tehát, de mégiscsak ez a kultúra lényege – mutatott rá a KMKSZ elnöke. „Hiszen nyelvünk, a nyelv kifejezőeszközei arra szolgálnak, hogy világunk végtelen sokrétűségét és bonyolultságát adják vissza. S ha egyszer a világ a legbonyolultabb dolog, amely bennünket körülvesz, értelemszerűen az sem lehet leegyszerűsített, lebutított, aminek ki kell ezt fejeznie. A kultúra arról szól, hogy megpróbálja megtalálni azokat a formákat, amelyek segítségével az emberek megérthetik egymást és a világukat” – mondta el a szónok.

Shakespeare fogalom ebben a tekintetben, amint összefoglaló filozofikus műve, A vihar is az – jelezte Kovács Miklós. Mint kifejtette, a darab végkicsengését tekintve optimista, hiszen végül is azt mondja, hogy a tudás hatalom, a végső hatalom, a tudás a természet szellemének ismerete. Még optimistább, hogy ezt a hatalmat az együttérzés tartja kordában, s nem a barbárság és a primitívség győzedelmeskedik – tette hozzá.

„Egy brit történész arról írva, hogy mi történt Afrikában az úgynevezett gyarmati sorból való felszabadulás után, úgy jellemzi a helyzetet, hogy Kalibán-királyságok jöttek létre. Arra a jelenségre utalt ezzel, hogy a frissen felszabadult afrikai országokban teljesen irreális, eszement alakok tudtak rémuralmi rendszereket kialakítani népirtásokkal és hasonlókkal, amelyek pár év alatt elhalványították az azelőtti gyarmati múltat” – mondta el a továbbiakban Kovács Miklós.

A Kalibán-királyságok ütős, erőteljes, jól érthető, s mégis finom kifejezés – mutatott rá a KMKSZ elnöke, hangsúlyozva azonban, hogy megértéséhez műveltség szükséges, tudni kell, ki az a Kalibán.

„Körülnézve mi is elmondhatjuk, hogy a Kalibánok országában élünk, itt a kalibánok uralkodnak” – állapította meg a szónok, aki szerint azonban kérdéses, hogy a szvobodások vagy „vezető pozíciót betöltő banditák” megértik-e, megsértődnek-e a Kalibán-ország kifejezésen.

„Mi megérthetjük, mert kultúremberek vagyunk, s azért ünnepeljük a magyar kultúra napját, mert ragaszkodunk hozzá, hogy felül kell legyen a műveltség, a tudás, s alul a primitívség, a bunkóság, a barbárság. Ehhez kell, hogy ragaszkodjunk, s amikor megünnepeljük a magyar kultúra napját, amellett teszünk hitet, hogy mi, magyarok kultúrnépként még ezt a normális értékrendet hordozzuk” – zárta szavait Kovács Miklós.

A beszédet követően, a Himnusz eléneklése után kezdetét vette az előadás. Mint arról lapunk is beszámolt, A vihar kárpátaljai bemutatójára január 8-án került sor Beregszászban, majd január 11-én a debreceni Csokonai Színház közönsége is megtapsolhatta. Az előadás különlegessége, hogy abban gyakorlatilag a teljes beregszászi társulat színpadra lép.

hk