Az ingatlaneladáskor fizetendő illetékekről
„Szeretném tudni, hogy mennyi adót és illetéket kell fizetnem, ha el akarom adni a házamat. Mitől függ, hogy mennyit fizetek? Mindent nekem kell fizetnem, vagy a vevőnek is vannak kötelezettségei?”
– Kezdjük az ingatlan eladásakor fizetendő adók és illetékek ismertetését az ingatlan eladása után fizetendő adóval! Ennek mértéke több tényezőtől is függ. Például attól, hogy tulajdonosa mennyi ideje birtokolja azt. Az Adótörvénykönyv értelmében az adófizetőnek nem kell adóznia azon jövedelme után, amelyre minden adózási évben legfeljebb egy alkalommal tesz szert lakóház, lakás vagy azok egy része, szoba, kerti ház (nyaraló) és az azokhoz tartozó földterület, valamint az e földterületen álló gazdasági és kiszolgáló építmények és épületek eladásából (cseréjéből), azzal a feltétellel, hogy a szóban forgó tulajdon előzőleg több mint három évig az adófizető tulajdonában volt. Röviden: nem kell adót fizetnie, ha nem gyakrabban, mint évente egyszer ad el valamely ingatlant, amelynek már legalább három éve a birtokában van.
Amennyiben azonban olyan ingatlan értékesítését (cseréjét) tervezi, amely kevesebb, mint három éve van a tulajdonában, avagy a folyó adózási évben korábban már adott el (cserélt) ingatlant, köteles megfizetni az adásvételi szerződésben szereplő eladási ár öt százalékának megfelelő jövedelemadót, amely szerződési eladási ár azonban nem lehet alacsonyabb, mint a szóban forgó ingatlan hivatalosan felbecsült értéke. Hasonló mértékű adót kell megfizetnie, ha a szóban forgó ingatlan nem esik az Adókódex 172. paragrafusának 1. pontjában felsorolt kategóriák valamelyikébe, vagy befejezetlen épületet értékesít (cserél), illetve, ha ingatlant cserél ingatlanra vagy több más ingatlanra úgy, hogy a csere pénzbeli kompenzációval jár.
Viszont ingatlan öröklésekor, vagy amennyiben ajándékba kapta azt, nem kell adót fizetnie az eladása után még akkor sem, ha kevesebb, mint három éve van a tulajdonában.
Ne feledje, hogy a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően az ingatlan adásvételi szerződések – így a lakóház vagy lakás értékesítésére vonatkozó megállapodás is – írásban köttetnek, s kötelezően közjegyzői hitelesítés és állami nyilvántartásba vétel alá esnek. Ez pedig annyit tesz, hogy a jövedelemadó megfizetésén kívül a közjegyzői hitelesítéssel kapcsolatos kiadásokat is meg kell fizetni. A közjegyzők általában 500–2000 hrivnya közötti összeget kérnek a szolgáltatásaikért, ami rendszerint tartalmazza a szükséges nyomtatványok és az egyéb kiadások árát is. Azonban ha a szerződés összege rendkívül nagy, a közjegyző belátása szerint nagyobb összeget is elkérhet a szolgáltatásaiért. Az eladó és a vevő szabadon megállapodhat arról, hogy a közjegyzőt melyikük fizeti, de akár közösen is állhatják a költségeket.
Ezenkívül az eladónak meg kell még fizetnie a szerződésben szereplő összeg 1 százalékával megegyező állami illetéket. Ugyanakkor a hiedelemmel ellentétben a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy az ingatlan értékesítése után a nyugdíjtörvény értelmében az államkincstárba fizetendő adót, amelynek mértéke ugyancsak az adásvételi szerződésben szereplő összeg 1 százalékával egyenlő, nem az eladónak, hanem a vevőnek kell megfizetnie.
A fentebb felsorolt adók és illetékek mértékét még az adásvételi vagy csereszerződés közjegyző általi hitelesítése előtt meg kell állapítani, s önállóan be kell fizetni valamely bankfiókon keresztül.
hk
