Mi lesz veled, csapi piac?

Hatalmi harc a határvárosban

Hosszú ideje bizonytalan a Csap központjában álló piac jövője, amely több száz embernek biztosít megélhetést a határvárosban, és ragaszkodnak hozzá az általunk megkérdezett járókelők is, hisz gyakran és szívesen vásárolnak ott, mert sok terméknek kedvezőbb az ára, mint az üzletekben. A pletykák szerint a piacot a város vezetése bezáratja, áttelepíti a város szélére, a vasúton túlra. Mások szerint csak Palkó László helyi üzletembertől szeretné elvenni ezt a jövedelmező üzletet a város vezetése. Megkérdeztük az érintetteket, mi is valójában a helyzet a piaccal?

Burkus Árpád, Csap város alpolgármestere: „Rögtön az elején leszögezem, hogy egyes újságcikkekben sugalltakkal ellentétben itt politikai leszámolásról szó sincs. Arról van szó, hogy a Palkó László fia által vezetett Agora Kft. öt évvel ezelőtt bérbe vette a piac területét a várostól. A bérleti szerződésben le volt fektetve, hogy milyen fejlesztéseket kell a bérlőnek elvégeznie, hogy a piac kulturált teret biztosítson a kereskedők és a vásárlók számára. Palkó László akkor benyújtott nekünk egy tervet, hogy ő hogyan szeretné fejleszteni a piac területén az infrastruktúrát, rendbe kívánta hozni a piachoz vezető kis utcát is stb. Viszont öt év alatt csak ezeket a minden kritikán aluli fémbódékat csinálták meg, amelyek között esőben nem tud az ember elmenni, mert a nyakába csorog a víz. A piac felé vezető kis utca pedig mindig víz alatt áll, mert ő a piac területét megemelte és nem gondoskodott a vízelvezetésről. Ezen okok miatt a városi tanács úgy döntött, hogy nem hosszabbítjuk meg az Agora Kft. idén január 24-én lejárt szerződését. A város létrehozott egy kommunális vállalatot, amely teljes egészében Csap város tulajdonában van. Ez a vállalat fogja működtetni a jövőben a piacot. A vállalatunk már elkezdte lajstromba venni az árusokat. Szerintem mindannyiunknak jobb lesz, ha a város által alapított vállalat működteti a piacot, hisz az ott keletkező hasznot vissza tudjuk majd forgatni a piac fejlesztésére. Egyébként pedig az árusok szempontjából semmi nem változik, a jelenlegiekből vagy új bódékból, de biztosan árulni fognak továbbra is. A fokozatos átépítés során egy-egy árusnak néhány hétre elképzelhető, hogy be kell majd zárni, de ők ebben benne vannak, csak nyugodtan tudjanak végre dolgozni. A piacon lévő fedett csarnok Palkóék tulajdona, hogy az megmarad továbbra is árusítóhelyként vagy bezárják, kizárólag tőlük függ. Ebbe mi nem szólhatunk bele.”

Érdeklődtünk a piacon az árusoktól is, hogy ők mit hallottak a várható változásokról? Többen elmondták, hogy a városháza új cégének képviselőivel már aláírták a szerződést. Bár ígéretet kaptak, hogy minden marad a régiben, de azért aggasztja őket, hogy a piac egyik részében egy évre kötöttek szerződést a bódék bérlőivel, míg a csarnok oldalában lévő árusítóhelyek esetében csak három hónapra előre köt szerződést az új önkormányzati cég. Akadnak, akik attól tartanak, hogy három hónap múlva újabb, kedvezőtlenebb feltételekkel áll majd elő az új vállalat. A bérleti díj egyelőre maradt a régi, kisebb 1,50 x 2 méteres bódé 120 hrivnya/hó, dupla bódé esetében ennek a duplája. Az egyik kereskedő a következőket mondta el tudósítónknak: „A tulajdonosváltásnak itt zökkenőmentesen kellett volna végbemennie. De ehelyett a városháza munkatársai ide jártak bennünket fenyegetni, két hónapja egymást érik a különféle ellenőrzések, ami szintén a két cég harcának a része, de mi isszuk meg mindennek a levét. A városháza felszámolta a piaci WC-t is. Reméljük, hogy minél előbb rendeződik ez a vita és hagynak minket újra normális körülmények között dolgozni.”

Balogh Lívia, a KMKSZ Csapi Alapszervezetének elnöke a következőket mondta el a piacon kialakult helyzet kapcsán: „Csap város gazdasági szempontból rég nem látott mélypontra került, dotációra szorul. A vasút már nem ide fizeti az adót. Mindent leépítenek a városban, a járhatatlanná vált utak felújítására sem találnak pénzt, ellenben a picra már megszavaztak 40 ezer hrivnyát. Ráadásul a piacot irányító új cég igazgatójának azt a Baturinát nevezték ki, aki magyarellenes uszító újságcikkeivel szerzett magának ismertséget, nagy szolgálatot téve ezzel a magyarellenességéről ismert polgármester asszonynak.”

Megkérdeztük a másik érintett felet, Palkó László csapi nagyvállalkozót is, aki elmondta, hogy a korábbi működtető cég csődje után 1998-ban vásárolták meg a csapi piacot. Csak később derült ki, hogy sem az építési engedélyek, sem a terület tulajdonviszonya nincs rendezve. Bár az akkori városvezetés támogatását élvezték, de a folyton változó szabályok miatt egy teljes évtizeden át nem sikerült a bazárt jogi értelemben is birtokba venniük, emiatt Palkó Lászlóék cége, az Agora Kft. nem kezdhetett rendes fejlesztésbe a piacon. Majd csak 2008-ban tudták aláírni a városi tanáccsal az öt évre szóló földbérleti szerződést. Ekkor már a jelenlegi polgármesterasszony állítólag belekényszerítette Palkó Lászlót, hogy rögtön, a tervek engedélyeztetése előtt megkezdje a felújítást, megígérte, hogy utólag majd jóváhagyják a fejlesztési terveket. De ez nem így történt. A vállalkozó kiépítette a vízelvezető-rendszert, új árusítóhelyeket, egy valóságos bódévárost emelt a piac területén, rendbe hozatta az odavezető kis utcát stb. Ennek ellenére egyszerre csak ellene fordult a városvezetés, követelték, hogy bontsa le, amit felépített.

A jelenlegi helyzetről Palkó László a következőket mondta el:

– Ez év január 24-én lejárt a földbérleti szerződésünk. Időben folyamodtam a városi tanácshoz, hogy hosszabbítsák meg. Jóval a törvény által előírt határidő után értesítettek, hogy nem hajlandóak meghosszabbítani, majd utána megküldték a városi tanács ilyen értelmű határozatát is. A törvény ebben az esetben engem arra kötelez: az általunk felépített bódékat, épületeket, és a betonozott részeket le kell bontanom, illetve úgy visszaszolgáltatni a városnak a területet, ahogy én azt tőlük megkaptam. Egyébként az ott található összes létesítmény cégünk könyvelésében szerepel, tehát az a mi tulajdonunkban van. Két évvel ezelőtt a város vezetése bíróságra adott, követelve, hogy bontsunk le mindent a piac területén, amit engedély nélkül építettünk fel. Azóta folyik a per, de most váratlanul városunk vezetője megváltoztatta az álláspontját, most már nem követeli a bódéknak és épületeknek a lebontását, ugyanis szerintük ezen vagyontárgyaknak január 25-től már nincs tulajdonosa, tehát automatikusan átkerült a város tulajdonába. Ez természetesen butaság.

Szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét arra, hogy a város továbbra is minden törvényt megszeg azzal, hogy sajátjaként kezeli a cégünk tulajdonában lévő létesítményeket. Ráadásul ezeket a bódékat a törvény értelmében nem adhatom el az árusoknak, mert az alatta lévő föld nem az enyém.

Egyébként a város vezetése, amikor azt állítja, hogy én valamilyen szerződésben foglalt kötelezettségemet nem teljesítettem – hazudik! Ilyen szerződést nem tudnak mutatni, mert nincs. A fedett piaccsarnok épülete és a piac területén még két fedett rész a cégünk tulajdonában van, de a város vezetése még a két fedett részt is el akarja tőlünk venni, ami törvényesen már semmiképp nem lenne lehetséges. De sajnos, azt kell mondjam, hogy polgármester asszonyunknak óriási támogatása van az ügyészség részéről, és olyan dolgokat is el tud érni, amelyek a törvények értelmében nem lennének lehetségesek. Senki számára nem titok, hogy Halina Cár férje a járási főügyész. Az elmúlt öt évben pedig sokszor tapasztalhattuk, hogy esélyünk sincs ellenük pert nyerni, még a legegyértelműbb ügyekben sem. Kétségkívül vannak Ukrajnában törvények, amelyeket be kellene tartani a vállalatok mellett az állami tisztviselőknek is.

– Palkó Úr! Csapon Ön a jelenlegi hatalompárt, a Régiók Pártjának első számú embere, a vasút után ön ad itt a legtöbb embernek munkát. Jól értem, hogy számos befolyásos barátja és párttársa ellenére ön sem tudja elérni, hogy Halina Cár polgármester betartsa a törvényeket?

– Sajnos, jól érti. Még parlamenti képviselők sem tudtak ebben segíteni.

– Tehát a járási főügyész és a felesége itt teljhatalmú urak, akik a törvényeket úgy értelmezik és úgy kerülik meg, ahogyan csak akarják?

– Szó szerint ez a helyzet. Olyan bírósági ítéletek születnek, amelyek megmagyarázhatatlanok. Figyelembe sem veszik az általunk felhozott érveket, nem is érdekli a bírókat, hogy mi miről beszélünk. Én viszont nem tudom bebizonyítani, hogy egy bíró nem szakszerűen járt el, mert egy bírósági döntés az bírósági döntés.

– A sajtóban korábban arról lehetett olvasni, hogy önt politikai okokból próbálják ellehetetleníteni. Ezt ön is így érzi?

– Igen. Ellenem egy személyes leszámolás zajlik, mert legutóbb polgármesterjelöltként indultam Halina Cár ellen itt Csapon. Ezt nem csak a „piacügyben” érzékelem. Azt kell mondjam, hogy az utóbbi öt évben semmilyen fejlesztést nem tudunk egyetlenegy vállalatunknál sem elindítani, mert egyszerűen nekünk semmilyen papírt nem hajlandóak aláírni a városházán.

Megpróbálják hosszabb távon tönkretenni a hozzám kötődő vállalkozásokat, nem érdekli őket, hogy milyen sok embert foglalkoztatok és mennyivel járulok hozzá Csap költségvetéséhez. Egyébként a dilettáns városvezetés miatt a Csapi Városi Tanács már elveszítette költségvetési bevételeinek több mint a felét, emiatt költségvetési intézményeket zártak be, az utak járhatatlanok stb. Mindez láthatóan nem zavarja őket. Ráadásul a tőlem független vállalkozások is panaszkodnak, hogy a városháza akadályozza a munkájukat.

– Mi lehet ön szerint ezzel Halina Cár célja? Hisz ha így folytatja, csődbe viheti a városát.

– Gondolom, privatizálni akarja egész Csapot. Illetve az itt működő vállalkozások vezetői helyett hozzá közelebb álló személyeket szeretne helyzetbe hozni.

Badó Zsolt