Mindenáron át kell örökíteni az anyanyelvet és a kultúrát

A KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének közgyűlésén

A felső-Tisza-vidéki magyarság előtt álló feladatokról, a magyar oktatás helyzetéről és a kulturális programok bővítéséről, az anyaországi támogatásokról, pályázati lehetőségekről és a jövőbeli tervekről esett szó többek között a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének múlt vasárnap Rahón megtartott közgyűlésén.

Elsőként ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte a küldötteket, majd beszámolójában elmondta, hogy az általa irányított középszintű szervezetnek 6524 tagja van, ebből új tag 309, 19-en kiléptek és 14 tagot kizártak. Említette az elnök a Felső-Tisza-vidék rendezvényeit, közöttük a két megyei rendezvényüket, az aknaszlatinai augusztus 20-i rendezvényt és a técsői Arany Ősz Kórustalálkozót. Egy újabb megyei jelentőségű rendezvény is kialakulóban van, ez a FELTISZA fesztivál, amelyet idén Técsőn szerveznek meg, és a szomszédos erdélyi vidékeket is be szeretnék vonni. A szórványoktatás kapcsán ifj. Sari József beszélt a várható anyaországi támogatások mértékének növekedéséről, de mint fogalmazott: „Ennek eredményessége nem a támogatásokon, hanem rajtunk múlik. Az itt létrejött magyar intézményeket meg kell tölteni élettel. Sok esetben az itteni magyar gyerekekkel az iskolában kell megtanítanunk az anyanyelvüket, de ahhoz, hogy ez sikerülhessen, a szülőknek is érezniük kell ennek a fontosságát…” A magyarok településenkénti alacsony aránya miatt a Felső-Tisza-vidéken csak kevés helyen alkalmazható a nyelvtörvény, de Visken és Aknaszlatinán a helyi tanács már regionális nyelvvé nyilvánította a magyart, ráadásul Aknaszlatinán három nyelv vált hivatalossá. Viszont e téren adós maradt még Técső városa, ahol a lakosság több mint 12 százaléka magyar nemzetiségű. Az elnök beszámolójában felhívta a figyelmet a terebesfehérpataki aranybánya létesítése kapcsán felmerült környezetszennyezés veszélyeire, hisz a Rahói járásban kitermelt ércet Visken szeretnék feldolgozni. A középszintű szervezet átlagosan 20 támogatási nyilatkozatot ad ki tagjainak hetente, ez a rendszer gyorsan és jól működik – állapította meg az elnök, majd köszönetet mondott Schmitt Pál volt köztársasági elnöknek, aki támogatta a huszti és viski tánccsoportokat, a técsői énekkar létrehozását, valamint az aknaszlatinai és gyertyánligeti műkedvelőket, illetve a kitűnően tanuló magyar gyerekek jutalomkirándulását is.

Stók Imrének, az ellenőrző bizottság elnökének pénzügyi beszámolója után Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke gratulált ifj. Sari Józsefnek a március 15-én átvett magas, magyar állami kitüntetéséhez, majd a küldötteknek beszélt a jelenlegi ukrán politikai és gazdasági helyzetről, és az őszi parlamenti választások tapasztalatairól. A KMKSZ alelnöke az események kapcsán kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy az Ukrajnában még csak kialakulófélben lévő csenevész demokrácia is visszaszorulóban van az utóbbi időben.” Magyarország kapcsán Brenzovics László elmondta, hogy az Orbán-kormány történelmi léptékkel mérhető lépéseket tett, amikor megalkotta és elfogadta a határon túli magyarokról, illetve az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvényt, melyeknek kidolgozásához a KMKSZ is tett javaslatokat. Az alelnök beszélt továbbá a Keleti Partnerség programjának keretében felújított felső-Tisza-vidéki közintézményekről és arról, hogy a nyár folyamán újabb 20 intézmény felújítása fog befejeződni. Bejelentette, hogy a magyar kormány döntése értelmében újabb jelentős anyagi támogatásban fog részesülni a beregszászi magyar főiskola, és felújítják a beregszászi magyar színház tetőszerkezetét is.

Kocserha János, Akna­szla­tina alpolgármestere köszönetet mondott a KMKSZ vezetésének, hogy kiállt az aknaszlatinai lakosok mellett, és ezért a helyi magyarság nem kívánatos kitelepítése egyelőre leállt. Javasolta továbbá, hogy a kulturális szövetség indítson el egy internetes rádiót.

Józan Lajos huszti református lelkész bejelentette, hogy a huszti magyarság az ősz folyamán Bethlen-napokat szervez, illetve eltervezték, hogy Huszton magyar nyelvtanítást szerveznek a magyar gyökerekkel rendelkező felnőttek számára, melyhez segítséget kérnek a KMKSZ-től és a beregszászi főiskolától.

Végezetül jóváhagyták az alapszervezeti közgyűléseken megválasztott küldötteket a KMKSZ április 6-i megyei közgyűlésére. Nemzeti himnuszunk eléneklése után a közgyűlés résztvevői megtekintették a rahói és környékbeli vasárnapi magyar iskolák tanulóiból verbuvált Havasigyopár Táncegyüttes és a Rahói Európai Női Egylet népdalkörének hazafias műsorát.

Badó Zsolt