A paradicsom támrendszeres termesztése

2013. május 3., 02:00 , 642. szám

A témáról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

– Miért érdemes behatóbban tanulmányozni ezt a kérdést Kárpátalján?

– Ez a fajta termesztési mód jól ismert a nagyvilágban, így indokolt, hogy szélesebb körben elterjesszük a szükséges ismereteket itthon is, annál is inkább, mert a kordonos uborka piacának tavalyi összeomlása alternatív megoldások keresésére ösztönzi a termelőket. Az egyik megoldás ebben a helyzetben az uborkának kialakított támrendszer hasznosítása lehet paradicsommal. Hisz kezd érvényesülni az a tendencia, hogy a piac keresi nyár közepén is a jó minőségű gömbölyű bogyójú paradicsomot, ráadásul az elérhető termés is összevethető a kordonos uborkáéval: kb. 15 kg/m2.

– Összevethető-e a paradicsom termesztési technológiája hajtatásban és szabadföldön?

– A szabadföldi támrendszeres paradicsomtermesztés alapvetően eltér a hajtatástól, már csak azért is, hiszen teljesen más környezeti feltételek mellett történik. A paradicsom tenyészidőszakának maximális hosszát a lehetséges utolsó tavaszi fagy és az első őszi fagy közötti idő adja. Az első termés legkorábban július elején várható. A legnagyobb leszedett termésre augusztusban számíthatunk – 4-5 kg/m2.

– Milyen fajtákat termesszünk?

– Fontos tudatosítani, hogy az adott termesztési formánál a legnagyobb jelentőséggel a fajta kiválasztása bír, mivel a fajta és a termőtáj között szoros a kapcsolat. (Emiatt is érdemes helyi bemutatókra járni a termelőknek.) Nagyrészt folytonnövők alkalmazhatók erre a célra, a hibridek használata mindenképpen ajánlott. Azok a fajták előnyösek, amelyeknek az alkalmazkodóképessége nagyobb, mivel a környezeti tényezők többsége (hőmérséklet, páratartalom, fény) kevéssé szabályozható.

– Milyen követelményeknek kell megfelelnie a termőterületnek?

– A terület kiválasztásakor a következő szempontokat érdemes figyelembe venni:

- ne legyen mély fekvésű, ködös, viszont legyen könnyen felszáradó, a sorok párhuzamosak az uralkodó széliránnyal;

- lehetőleg déli vagy sík fekvésű terület javasolt, ahol lehetőség van a bakhátak kialakítására;

– a terület talaja legyen lazább szerkezetű, könnyen felmelegedő.

Az a tapasztalat, hogy a pontos technológiával akár 3 évig fenntartható a termesztés közel azonos termésmennyiség elérésével.

– Milyen támrendszer szükségeltetik a termesztéshez?

– A támrendszer gyakorlatilag megfelel az uborkánál használtnál, csak a szélső oszlopokat kell sokkal erősebben rögzíteni, hisz nagyobb súlyt kell tartaniuk, mint a folyton szedett uborkánál.

A kiültetés a támrendszertől függetlenül történhet egyes sorokban vagy ikersorosan. Az egysíkú támrendszerre is fel lehet ikersorosan vezetni a paradicsomot, ha a kiültetés hármas kötésben történik.

Ajánlott ültetési módok:

Sor- és tőtávolság – állomány­sűrűség(növ/m2):

140+40x30 – 3,7

140+60x55 – 2,9

210+30x30 – 2,8

120x40 – 2,1

– Mikor kerüljenek földbe a palánták?

– Ami a kiültetés legkorábbi időpontját illeti, az a májusban lehetséges utolsó fagyok után a legbiztonságosabb. Jól alkalmazható az uborkatermesztésnél megismert fátyolfóliás takarás.

– Mit kell tudni a tápanyagellátásról?

– A tápanyagellátásnak az intenzív termesztéshez kell alkalmazkodnia. A támrendszeres paradicsom esetében alaptrágyaként általában csak szerves trágyát alkalmaznak, amelynek a bemunkálása (15-20 kg/m2) az alapműveléssel egy menetben történik. Az indító (starter) trágyázás a kiültetés előtt közvetlenül aktuális, a fejtrágya pedig folyamatosan juttatandó ki tápanyag formájában.

A tenyészidő folyamán a paradicsom változó tápanyagigényét leginkább a vízben tökéletesen oldódó műtrágyákkal lehet kielégíteni (Ferticare, Kristalon, Master stb.). Legcélszerűbb tápoldat formájában, csepegtető csövön keresztül kijuttatni, de a lapos vagy barázdás öntözés is elfogadható.

A támrendszeres paradicsomtermesztésnél, mint már említettük, az alapműveléssel kijuttatott nagyadagú szerves trágya esetén nincs szükség alapműtrágyára.

Indítóként foszfortúlsúlyos komplex műtrágya javasolható a gyökeresedés elősegítésére, a beöntözéssel kijutatva. A nagyobb méretű gyökérzet kifejlődése érdekében ezután néhány hétig nem kell öntözni, mivel így a gyökerek mélyebbre hatolnak, és nagyobb talajszelvényt hálóznak be.

A virágok megjelenéséig alkalmazott tápoldat N/K aránya 1:1,5-2,2 lehet a vegetatív túlsúly elkerülése érdekében.

A virágzás kezdetétől a rendszeres tápoldatozás (heti 2-3 alkalommal) 0,15-0,2%-os oldattal történhet. A N/K arány 1:1,6 legyen.

Az első szedéstől az 1:1,5 N/K arány tartása javasolt folyamatos, heti 2-3 alkalommal végzett tápoldatozás mellett. Hetente egyszer a csúcsrothadás megelőzése érdekében juttassunk ki 0,15%-os kálciumnitrátot is.

Ha a tápoldatozás heti 2-3 alkalommal rendszeresen történik, akkor külön öntözésre ritkán van szükség.

– Milyen gondozási munkálatokat igényel ez a termesztési mód?

– A kiültetés után kb. 2-3 hét alatt érik el a növények azt a nagyságot, hogy szükségessé válik a huzalhoz rögzítésük. Az uborkaháló a tapasztalat szerint gyenge a paradicsomhoz, használjunk inkább műanyag zsineget.

A zsineget lazán kell a növény tövére kötni a szár növekedése miatt, felső végét rögzítsük a huzalhoz csúszó kötéssel, hogy lehetőség legyen később „utánafeszíteni”. A növényt tetszőleges irányban kezdhetjük el a zsinór köré tekerni. A tekergetést azután a paradicsom növekedése során folyamatosan kell végezni, mindig a megkezdett irányban. A másik fontos teendő a hónaljhajtások folyamatos eltávolítása, amíg a kacsok kb. 5-10 centiméteresek.

A támrendszeres paradicsomot levelezni nem szükséges. Ha a főhajtás elérte a támrendszer tetejét, a hajtáscsúcs eltávolítható (tetejezés), miáltal a hosszirányú növekedés leáll, az érés felgyorsul.

pszv