A relatív tápanyaghiány-tünetek okai és megszüntetésük

2013. május 30., 03:00 , 646. szám

A kérdéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat Szabó Tibor forgolányi gazdálkodó, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója foglalja össze olvasóinknak.

A levegő összetétele elsősorban a szén-dioxid mennyiségén keresztül befolyásolja az ásványi táplálkozást. Ha a szellőztetés hiánya miatt egy idő után a levegőből elfogy a szén-dioxid, akkor a növény a magas oxigéntartalom hatására „megfullad’’. Ezt a jelenséget gyakran megfigyelhetjük az uborkánál, a dinnyénél és a fejes salátánál. A szén-dioxid-koncentráció mesterséges növelésével az asszimiláció fokozható, ami néhány ásványi anyag nagyobb tömegű felvételét és a növénybe történő fokozott beépülését váltja ki.

Az ásványi táplálkozásra döntő hatással vannak a talajok fizikai, kémiai és bizonyos esetekben a biológiai tulajdonságai is. A tápanyagban gyengén ellátott talajokból nehezen tudja a növény a tápelemigényét biztosítani, az így jelentkező hiányt nevezzük abszolút hiánynak. De a túlzott trágyázás is kiválthatja a tápelemek felvételének zavarát, ami ugyanúgy, az abszolút hiányhoz hasonlóan hiánytünetek formájában is jelentkezhet. Ez esetben beszélünk relatív vagy viszonylagos tápelemhiányról, amit a tünetek alapján nem vagy csak nagyon nehezen lehet az abszolút hiánytól megkülönböztetni.

A talaj magas sótartalma – ami adódhat a növényi tápelemek és a nem növényi tápelemek túladagolásából is – elsősorban a kalcium felvételét akadályozza. Ez a magyarázata annak, hogy a szikesedésre hajlamos talajokon, rossz minőségű öntözővíz hatására, vízhiány vagy túltrágyázás esetén, olyan jellegzetes mészhiánybetegségek alakulnak ki, mint a paradicsom és paprika csúcsrothadásos betegsége, vagy a saláta levélszél-barnulása. A mésznek – mint a legnehezebben transzspirálódó tápelemnek – a felvétele, illetve a növényen belüli szállítása azonnal lelassul vagy leáll, ha vízellátási zavar keletkezik. Ez a magyarázata annak, hogy legtöbb esetben mészhiány-jelenség esetén leggyorsabban és leghatásosabban intenzív öntözés formájában avatkozhatunk be.

A talajhőmérséklet változása különböző módon befolyásolja a tápanyagok felvételét, illetve felvehetőségét. Optimális talajhőmérséklet hatására fejlettebb, nagyobb tömegű, elágazóbb gyökérzet alakul ki, és fokozódik a gyökértevékenység is. Ennek következtében megnő a növények tápanyagfelvevő felülete, a növény jobban tudja hasznosítani a talaj tápanyagkészletét. Hajtatott zöldségfélék közül az uborka és a tojásgyümölcs különösen érzékeny a talaj hőmérsékletére, már 21-22oC-nál jelentősen csökken, és 16-18oC alatt gyakorlatilag leáll a víz- és tápanyagfelvétel. A melegebb talajon intenzívebb a tápanyagok oldódása, ezáltal nagyobb a talajoldat tápanyag-koncentrációja. A fokozott mikroorganizmus-tevékenység következtében a szerves anyagokból gyorsabban alakulnak át a növények által felvehető formává a tápanyagok. Minden olyan fűtési mód, amely a gyökerek közvetlen közelében elhelyezkedő talajréteget melegíti, a tápanyagok felvételét is elősegíti.

Amíg a szabadföldi termesztésben kora tavasszal és a hajtatásban októbertől áprilisig a hideg talaj okoz gondot, addig májustól az üveg és a fólia alatt, különösen a homoktalajok esetében, a túlzott felmelegedéssel kell számolni. Az ilyenkor jelentkező levélszélperzselés, termésfoltosság, virágelrúgás, szárrepedés és hajtáshervadás annak következménye, hogy a növény gyökérzete a forró talajban perzselési kárt szenved, és az így sérült, funkcióját csak részben ellátni képes gyökérzet állandó öntözés ellenére sem tud elegendő vizet felvenni az asszimilációhoz és a párologtatáshoz. Az izolált közegek esetében esetenként még nagyobb a túlzott felmelegedésből adódó gyökérpusztulás, és az ennek következményeként jelentkező terméskiesés és minőségromlás.

(Folytatjuk)