100 éves lenne Kalocsai Géza

2013. június 7., 02:00 , 647. szám
Sin József, Prohászka János, Sajó Ákos, Dudar Fanni, Horkay Sámuel és Magyar Zoltán

Beregszász Széchenyi utcáján haladva, végigsétálva az árusok között, nem is gondolnánk, hogy egy valódi futball-legenda szülőháza előtt haladunk el. Tudniillik, a Vérke-parti városban született dr. Kalocsai Géza labdarúgó és labdarúgóedző, egykori válogatott balszélső, az első magyar nemzetiségű futballista, aki világbajnoki ezüstérmet szerzett.

Kalocsai Géza 1913. május 30-án született Beregszászban. Itt kezdte el az aktív labdarúgást is. 1932-től Prágában játszott 5 idényen át, s közben a prágai Károly Egyetemen jogot hallgatott. Az 1934-es olaszországi labdarúgó-világbajnokságon a csehszlovák válogatott játékosaként ezüstérmet nyert. 1937 és 1939 között Lille-ben (Franciaország) játszott, ahol a francia kupadöntőben másodikak lettek. A francia ligaválogatottnak is tagja volt. Három magyar csapatban is játszott: a Kispest játékosaként kétszeres magyar válogatott, a Ferencvárossal pedig magyar bajnok volt. Labdarúgói pályafutását 1943-ban fejezte be az Újpest játékosaként.

35 évig tartó edzői pályafutását, mely során hat különböző országban dolgozott, 1946-ban kezdte. Edzőként kiemelkedő eredményeket ért el: jugoszláv kupagyőztes volt a Partizan Beograddal (1957), belga bajnok a Standard Liège-dzsel (1960–1961), KEK-elődöntős az Újpesti Dózsával (1961–1962), a Górnik Zabrzével lengyel bajnok (1965–1966, 1966–1967) és lengyel kupagyőztes (1967–1968), az Al Ahly Nationallal egyiptomi bajnok (1979–1980, 1980–1981), egyiptomi kupagyőztes (1980–1981), a Bajnokcsapatok Afrika-kupájában elődöntős (1979–1980). Az 1954-es svájci világbajnokságon Sebes Gusztáv szövetségi kapitány tanácsadója. Magyarországon a Ferencváros, a Lokomotív, a Videoton, az MTK, a Szegedi Honvéd, a Vasas Izzó, a Pécs és az Újpest csapatainál is dolgozott edzőként.

1998-ban Beregszász díszpolgára lett. 10 évvel később Magyar Zoltánnak, a magyar válogatott és a Ferencváros (FTC) egykori menedzserének szervezésében a város főterén koncertet szerveztek 95. születésnapja tiszteletére, amit Géza bácsi telefonon keresztül hallgatott.

Négy hónappal később, 2008. szeptember 26-án, 96. életévében hunyt el. A Magyar Labdarúgó-szövetség saját halottjaként tekintett rá.

Születésének 100. évfordulója alkalmából Beregszászba látogatott a testvérvárosból, Ferencvárosból egy hatfős küldöttség, hogy méltóképpen emlékezzen a város híres szülöttére, s javaslatot tegyen Beregszász polgármesteri hivatalában ugyanerre. A küldöttség tagjai: Magyar Zoltán, Sajó Ákos, Ferencváros Önkormányzatának képviselője, Hélisz József, az FTC Baráti Kör főtitkára, Harsányi György, a klub fotósa, Prohászka János vállalkozó és a nagy futballista fia, ifj. Kalocsai Géza.

Kalocsai Géza szülőháza előtt Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke szólt a résztvevőkhöz, emlékeztetve, hogy a lakóházban a futball-legenda azután is többször megfordult, hogy már nem itt élt, nem itt focizott. Majd Magyar Zoltán, a ferencvárosi küldöttség vezetője emlékezett meg Géza bácsiról. Elmondta, hogy a köztük lévő korkülönbség ellenére is jó barátság alakult ki köztük a futball közös nyelve által, ami azt bizonyítja, mennyire csodálatos ez a sportág.

– Géza bácsi elbűvölő személyiség volt. Az ember nem tudta kivonni magát a hatása alól – emlékezett Magyar Zoltán. – Különböző korosztályok, amelyekben olyan óriási egyéniségek voltak, mint Albert Flórián, Mészöly, Várhidi Pali bácsi, óriási tisztelettel és szeretettel vették őt körül.

Ezt követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit és virágait a szülőház falán, s főhajtással tisztelegtek a sportpéldakép emléke előtt. A Ferencvárosi Torna Club, az FTC Baráti Kör, Budapest IX. kerületének (Ferencváros) önkormányzata, a Nagy Béla Fradi Hagyományőrző Egyesület közös, „Emléked Fradi-szívvel őrizzük” feliratú koszorút és egy Kubatov Gábor, az FTC elnöke által küldött Fradi-zászlót helyezett el. Géza bácsira emlékezett még Dudar Fanni, Magyarország beregszászi konzulja, Sin József, az Aranycsapat Alapítvány néhány képviselője és Horkay Sámuel, a Beregszászi Városi Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője is. A ferencvárosi szervezetek a jövőben emléktáblát is szeretnének avatni Kalocsai Géza tiszteletére, emlékére.

A csapat ezután a polgármesteri hivatalba vonult, ahol Vitalij Kajnov megbízott polgármester fogadta őket. A küldöttség Horkay Sámuel tolmácsolásával és közreműködésével beadvánnyal fordult a hivatalhoz, melyben arra tettek javaslatot, hogy a beregszászi stadiont, amelyben a Ferencváros és Beregszász 1990 nyarán egy barátságos mérkőzést játszott, kapja meg Kalocsai Géza nevét. A város ezzel méltóképpen emlékezne neves szülöttére. A megbízott polgármester örömmel fogadta az ötletet, hisz, ahogy elmondta, a nagy futballista a város díszpolgárai közt is kiemelkedő helyet foglal el, s az ötlet megvalósulásához szükséges további közbenjárásáról biztosította a küldöttség tagjait. A névadás nem csupán méltó emlék lenne a város szülöttje előtt, hanem Beregszász fiataljai számára is példaképet állítana.

A megemlékezés a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán folytatódott, ahol a küldöttség tagjai, Magyar Zoltán, Sajó Ákos, Hélisz József és Prohászka János találkoztak Beregszász és a járás futballéletének veteránjaival, vezetőivel, s beszéltek Kalocsai Gézáról, az általuk képviselt szervezet feladatairól, működéséről, illetve a névadással kapcsolatos álláspontjukról, beadványukról. Dr. Jakab Lajos badalói családorvos, sportújságíró Kalocsai Géza életét és munkásságát ismertette, Kű Lajos, olimpiai ezüstérmes labdarúgó pedig arról beszélt, milyen volt Géza bácsi játékosának lenni. Végezetül ifj. Kalocsai Géza mesélt apjáról, a nagy focikarrierről.

A futballista fia néhány ereklyének számító fényképet is bemutatott, illetve azt az ezüstérmet is, amelyet apja 1934-ben kapott – az első magyar ezüstöt. Magyar Zoltán pedig azt a láncot mutatta be, amelyet Géza bácsi a legidősebb válogatott labdarúgó címmel kapott.

A látogatás eredményeit Sin József összegezte, aki a KMKSZ BKSZ nevében támogatásáról biztosította az idelátogató küldöttség elképzeléseit, és annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövőben könyv is megjelenik Beregszász futballmúltjáról.

Beregszászban tehát méltóképpen emlékeztek a nagy sportemberre. Reméljük, nevével hamarosan új formában is találkozunk. Addig pedig Fradi-szívvel őrizzük tovább emlékét.

Espán Margaréta