Olga Bizilja kettős állampolgár – állítja a hatalompárti sajtó

2013. június 7., 02:00 , 647. szám
Forrás: karpatnews.in.ua

Alig két nappal a beregszászi polgármester-választás előtt, múlt pénteken szenzációgyanús hírrel rukkolt elő a hatalompárti karpatnews.in.ua portál: állításuk szerint Olga Bizilja ellenzéki polgármesterjelölt magyar állampolgársággal is rendelkezik az ukrán mellett.

A portál által elmesélt történetből megtudjuk, hogy a Novini Zakarpattya című lap újságírója Ilosván találkozott Olga Biziljának, az Egységes Közép (JeC) polgármesterjelöltjének egyik volt „harcostársával”, aki az előző választások alkalmával „hősünkre”, illetve annak pártjára dolgozott. Elbeszélése szerint az előző választások alkalmával a „jecások” átverték őt, a mai napig nem fizettek az általa elvégzett munkáért. „Hálából” úgy határozott, hogy egy „meglehetősen érdekes dokumentumot” bocsát a sajtó rendelkezésére: Olga Bizilja magyar útlevele fényképes oldalának fénymásolatát. A másolatot a karpatnews.in.ua is közölte, bárki megtekintheti tehát.

A karpatnews.in.ua cikke azzal zárul, hogy nem tudható, a szóban forgó dokumentum előkerülése után is jelölt maradhat-e Olga Bizilja – hiszen állításuk szerint más ország polgárának nem áll jogában közigazgatási és helyi önkormányzati hivatalokban dolgozni –, mindenesetre a Beregszászi Területi Választási Bizottságnak (TVK), illetve az illetékes hatóságoknak „lesz min elgondolkodniuk”.

Azóta már tudjuk, hogy Olga Bizilja indulhatott a választáson, a cikk tehát nem volt közvetlen befolyással az események alakulására. A politikus mindössze feleannyi szavazatot kapott, mint a győztes Babják Zoltán, így azt sem állíthatjuk, hogy egyedül ez a „leleplező” írás okozta volna a vesztét polgármesterjelöltként. Mindazonáltal tény, hogy érdemes elgondolkodni a történteken, hiszen egy közéleti szereplő hitelének aláásására használták a kettős állampolgárság „vádját”. Ráadásul Olga Bizilja azon politikusok közé tartozott, akiktől semmi esetre sem vártuk volna ezt az „elhajlást”.

Először is szögezzük le, hogy a hatalompárti portál semmivel sem támasztotta alá a közölt fénymásolat hitelességét, márpedig tudjuk, hogy napjainkban a különféle számítógépes programokkal szinte bármilyen utánzat könnyen előállítható. Nagyban leegyszerűsítette volna a dolgot, ha a hír megszellőztetése után az érintett hölgy egyértelművé teszi a kérdést a sajtóban, vagyis nyilatkozik arról, hogy van-e magyar útlevele vagy sem, ám erre lapzártánkig nem került sor. Így nem marad más hátra, mint a találgatás.

Szeretnénk előrebocsátani, hogy véleményünk szerint nem bűn az, ha valakinek az ukrán mellett magyar útlevele is van. Még akkor sem, ha az illető ukrán nemzetiségű. Olga Bizilja felmenői minden bizonnyal becsületes kárpátaljai ruszin emberek voltak, és így magyar állampolgárok, ezért őt is megilleti a jog, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás keretében megszerezze a magyar útlevelet.

Csakhogy a magyar állampolgárság elnyerésének van egy további feltétele is: a magyar nyelv ismerete. Márpedig a JeC beregszászi politikusa azon helyi közszereplők egyike, akiket még nemigen kaptak rajta azon, hogy magyarul szólaltak volna meg, nagy a valószínűsége, hogy egyáltalán nem beszéli a nyelvet. Kérdés tehát, hogy amennyiben Bizilja valóban magyar állampolgár, vajon melyik magyarországi hivatal fogadta be tőle az állampolgárság iránti kérelmet anélkül, hogy előzetesen meggyőződött volna nyelvtudásáról? Vagy, ha mégis beszél magyarul, miért fektet hangsúly arra, hogy nyilvánosan soha ne szólaljon meg Petőfi nyelvén? Talán szégyelli, hogy beszéli a magyart?

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Olga Bizilja egy olyan párt tagja, amely az utóbbi időben retorikájában erőteljesen jobbra tolódott, s vezetői rendre a kettős állampolgárság ellen foglalnak állást, többek között a magyar visszahonosítás kapcsán is. Az olvasó tehát joggal kérdezheti: hogy is állunk akkor? Ukrán honfitársaink bort isznak, miközben vizet prédikálnak? Amit szabad a JeC-nek, azt nem szabad a kárpátaljai magyarnak?

Olga Bizilja az utóbbi években rendre vezető pozíciókat tölt be önkormányzati testületekben, illetve a közigazgatásban. Kíváncsian várjuk, vajon indul-e ellene eljárás a cikk, illetve a magyar útlevél miatt. Legalább annyi haszon származhat az esetből, hogy egy ukrán példáján győződhetnek meg a kárpátaljai magyarok arról, valóban jár-e bármilyen következménnyel ebben az országban jelenleg a második állampolgárság megszerzése. Különben még azt kell hinnünk, hogy ukrán honfitársaink kizárólag a magyarok megfélemlítésére rázzák folyton az öklüket a kettős állampolgárság miatt, ami, ugye, nem egy barátságos gesztus.

zzz