Kárpát-medencei összefogással a cianidos aranybányászat ellen

2013. június 21., 02:00 , 649. szám
A nagymuzsalyi bánya tárolója

Tőkés László erdélyi EP-képviselő kezdeményezésére június 10-én Budapesten Kárpát-medencei informális találkozó keretében egyeztettek a cianidos technológiával folyó bányászat elleni közös fellépés lehetőségeiről környezetvédelmi és civil szervezetek, illetve önkormányzatok képviselői.

A verespataki bányaberuházás kapcsán elhíresült ciánalapú aranybányászat nem csupán Erdélyben jelent valós veszélyt a környezetünkre, épített és kulturális örökségünkre, de hasonló tervekről és kezdeményezésekről kapunk híreket Szlovákiából és Ukrajnából is.

A találkozón a leginkább érintett régiók képviselői voltak jelen, Kárpátaljáról a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Városi Szervezetének elnöke, Bocskor László vett részt rajta, aki ismertette a Nagymuzsaly melletti aranybánya újranyitásának terve körül kialakult helyzetet

A találkozón Tőkés László leszögezte: az európai polgárok joga – beleértve az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó Ukrajna állampolgárait is – a tiszta környezethez, a magántulajdonhoz, illetve a víz- és tájvédelem minden gazdasági érdeknél, rövid távú haszonnál előbbre való, majd összefoglalta az európai érdekérvényesítés nehézségeit és buktatóit. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Áder Jánossal, Magyarország jelenlegi elnökével, akkori EP-képviselővel közösen a cianidos bányászat európai betiltását követelő határozattervezetet nyújtottak be, amelyet az Európai Parlament majdhogynem egyöntetűen elfogadott, ám a határozatnak sajnos, kevés foganatja volt.

A kerekasztal résztvevői a téma kapcsán megosztották egymással véleményüket, aggályaikat és javaslataikat. A fórum résztvevőinek tartott tájékoztatásában Bocskor László a Beregszászi járásban található nagymuzsalyi aranybánya történetét foglalta össze. A KMKSZ Beregszászi Városi Szervezetének elnöke elmondta, hogy 2007-ben Nagymuzsalyban népszavazást írtak ki a bánya újraindításának kérdésében, melyen a lakosság egyöntetűen elutasította azt. Miután 2012 elején a kárpátaljai megyei tanácsban ismét napirendre került az aranybánya ügye, a KMKSZ a bánya megnyitása ellen aláírásgyűjtést szervezett: Nagymuzsalyból és a környező településekről néhány nap leforgása alatt több mint 4 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

A cianidos módszerre alapozott kitermelés újraindítása ellentmond az Európai Unió és Ukrajna között aláírt azon dokumentumnak is, mely a Kárpátok térségét üdülési-rekreációs övezetnek nyilvánította, ellenezve minden környezetkárosító eljárást. Bár Ukrajna nem tagja az Európai Uniónak, mégis mind az EU, mind az ukrán állam számára fontos az együttműködés, és fontosak az ehhez hasonló tárgyalások is: helyes döntések esetén ugyanis környezeti katasztrófák kerülhetők el.

Az informális és tájékozódó jellegű találkozó végén a felek megegyeztek a folytatásban: túl azon, hogy mandátumot adtak Tőkés Lászlónak ügyeik európai parlamenti képviseletére, közös cselekvési terv is körvonalazódott. A KMKSZ Beregszászi Városi Szervezetének elnöke elmondta: a tervek szerint ősszel Tőkés László vezetésével bizottság látogat majd el Verespatak és Körmöcbánya mellett Nagymuzsalyba is, hogy a helyszínen tájékozódjanak a fennálló állapotokról. „Úgy vélem, az, hogy Tőkés László révén a nagymuzsalyi aranybánya ügye az Európai Unió – azon belül is José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke – elé kerül, mindenképpen pozitív dolog. Reméljük, hogy bölcs döntés születik majd. A KMKSZ a magyarság érdekvédelmi szervezeteként addig is minden törvényes eszközt be fog vetni az olyan kezdeményezések ellen, melyek a Kárpátalján élők egészségét és testi épségét veszélyeztetik” – zárta szavait Bocskor László.

F.Zs.