A háromfelé osztott ország

2013. június 27., 08:20 , 650. szám

Viktor Janukovics elnöksége alatt a Dmitro Firtashoz, Rinat Ahmetovhoz és az államfő fiához, Olekszandr Janukovicshoz kapcsolódó struktúrák váltak a nagy részvénycsomagok legfőbb felvásárlóivá Ukrajnában – állítja összeállításában a Korreszpondent hetilap. Alig maradt némi mozgástér az orosz befektetők számára, a többieknek pedig még annyi sem.

Olekszandr Bondarj, aki 1998 és 2003 között az Állami Vagyonalapot (FGI) vezette, úgy tartja, hogy Rinat Ahmetov, a donyecki milliárdos és Olekszandr Janukovics, az államfő fia a környezetéhez tartozókkal egyetemben vetélytársak nélkül szerzik meg a honi ipar legínycsiklandozóbb falatjait, miközben vállalkozásaik vetélytársaikéival ellentétben igen stabilak és virágzóak. Szakértők szerint e pároshoz harmadik szupersikeres jelenkori ukrán vállalkozóként az a Dmitro Firtas csatlakozik, aki szintén igen aktív a felvásárlás terén a jelenlegi hatalom mellett. Ugyanakkor a nagyobb objektumokért folytatott harcból gyakorlatilag teljesen kiszorult a külföldi nagytőke, s az ukrán is, ha nem állt közel a hatalomhoz.

Pedig milyen jól kezdődött minden! 2011 szeptemberében Olekszandr Rjabcsenko, az FGI elnöke bejelentette, hogy a legnagyobb villamosenergia-termelőknek számító Zapadenergo és Kijevenergo állami részvénycsomagjaiért több mint 20 külföldi és hazai jelentkező kész versenybe szállni. De az óriások harca elmaradt: a aukción egyedül az Ahmetov tulajdonát képező DTEK vállalat vett részt, s nyert is. Ráadásul a részvénycsomag gyakorlatilag a kikiáltási áron jutott a tulajdonába: a Zapadenergo állami tulajdonrészét előzetesen 1,9 milliárd hrivnyára értékelték, s 1,93 milliárdért kelt el.

Az elmúlt három évben az állam nemegyszer tanúsított hasonló lojalitást a DTEK irányában. Így például a tavaly tavasszal eladásra meghirdetett Dnyiproenergo állami részvénycsomagjának értéke 1,17 milliárd hrivnya volt, s Ahmetov vállalatai végül 1,18 milliárd hrivnyát fizettek érte.

Mint a Korreszpondent rámutat, ez a helyzet sérti a nemzeti érdekeket: verseny hiányában az állam nem képes elérni a költségvetésben tervezett privatizációs bevételeket. Így 2010-ben az állami vagyon értékesítéséből 1,1 milliárd hrivnya bevétele származott az államkincstárnak a tervezett 6,5 milliárd helyett. 2011-ben a 10 milliárdos tervezett bevételt csak a legnagyobb részvénycsomag, az Ukrtelekom eladása révén sikerült elérni. Tavaly hasonló nagyságrendű bevételre számítottak privatizációból, végül azonban csak 6 milliárd hrivnya folyt be. Ráadásul egy sor jelentős objektumot közvetlenül az értékesítés előtt töröltek a privatizációra kijelöltek köréből. Bondarj ezeket a hirtelen döntéseket azzal magyarázza, hogy a „VIP-vásárlóknak” nem sikerült időre összegyűjteniük a soros befektetéshez szükséges összeget.

Igor Matyukov, a Morgan Stanley befektetési bank ukrajnai fiókjának vezetője elmondta a Korreszpondentnek, hogy az országban páratlan helyzet alakult ki: a „preferáltak” már nem képesek egyedül bekebelezni mindent, ami elérhető a számukra.

Mint már szó volt róla, a „preferált” személyek köre szűk. A Korreszpondent megvizsgálta a 100 millió dollárt meghaladó értékű részvényfelvásárlási üzleteket az elmúlt három évből, s megállapította, hogy a 23 eset kétharmada a RosUkrEnergo csoportként emlegetett, Firtas által megtestesített, illetve az Ahmetov és üzlettársa, Vagyim Novinszkij cége után SKM csoportnak elnevezett struktúrához köthető. Bondarj mindazonáltal a harmadik csoportot tartja a legrejtélyesebbnek, melyet üzleti körökben suttogva a Családként emlegetnek, s amely alatt az Olekszandr Janukovics közvetlen környezetéhez tartozókat értik.

Mindhárom csoport szoros kapcsolatban áll a hatalommal. Ahmetov a Régiók Pártja főtámogatója, éveken keresztül e politikai erő parlamenti képviselője volt. Firtasnak az a Szerhij Levocskin az üzleti partnere és barátja, aki jelenleg az Elnöki Adminisztráció vezetője. Végül az ifjabb Janukovics úgymond rokoni kapcsolatokat ápol a hatalommal.

„A felsorolt üzleti csoportok –Ahmetové, az ifjabb Janukovicsé és Firtasé – pontosan kijelölték befolyási területeik határait” – mutat rá Hleb Prosztakov, a Ekszpertnij szovet elemzőközpont igazgatóhelyettese. – Ennek következtében a privatizáció alá eső nagyobb objektumokat már előre elosztották.”

A befolyási övezetek elosztására még az elnökválasztás előtt sor került, állítja Bondarj. Szerinte Firtas csoportja a vegyiparra, a földgázra és titánágazatra „szakosodott”, valamint a műtrágyagyártásra. Ahmetovnak és társainak az érdeklődése a szénbányászatra, a kohászatra, az energetikai iparra és a közlekedésre összpontosul. Az utóbbi ágazat tekintetében a leggazdagabb ukrajnai polgár érdeklődése egybeesik a harmadik befolyási csoportéval, a Családéval, amelynek viszont a szakértők szerint a széniparban vannak érdekeltségei. Ezenkívül a Család egyre érzékelhetőbben van jelen az építőiparban és a pénzügyi szférában, ahonnan napjainkban tömegesen dezertálnak a gazdaságtalan működésre hivatkozó külföldi bankok. Úgy tűnik, a „családi” csoportnak nincsenek gondjai a gazdaságos működéssel.

Például az Összukrajnai Fejlesztési Bank (VBR), mely 100 százalékig Olekszandr Janukovics tulajdonában van, mindössze három év alatt több mint hússzorosára növelte pénzügyi erejét. 2010 elején a VBR tőkéje alig haladta meg a 191 millió hrivnyát, ami a 157. helyre sorolta a pénzintézetet a nemzeti rangsorban. Kis idő elteltével a bank tőkéje 4,7 milliárd hrivnyára nőtt, s ez már a 36. helyre helyezi az ország legjelentősebb bankjainak körében.

Ez a gazdaságirányítási stílus Viktor Janukovics elnökségének harmadik évében gyászos következményekkel jár – csökkennek a befektetések, alábbhagy a verseny, nő a gazdaságon belül a monopolizáció. Anatolij Baronyin, a Da Vinci analitikai csoport vezetője attól tart, hogy a történet vége még ennél is rosszabbul alakulhat. Véleménye szerint a jelenlegi tendenciák a latin-amerikai és közép-afrikai útra terelik Ukrajnát. „Ez nyersanyagtermelő gazdaságot jelent, amely néhány nagyvállalaton alapszik. A gazdaság fennmaradó része a kiskereskedelemben összpontosul [majd]– és még csak nem is az üzletekben, hanem a piacokon” – jósolja a szakértő a Korreszpondent összeállításában.

(Korreszpondent/ntk)