A szőlő és a borospince nyáron

2013. június 27., 08:20 , 650. szám

Jakab Sándor beregszászi szőlészt és borászt arról faggattuk, hogy mi a helyzet a szőlőben és a pincék táján az évnek ebben a legmelegebb szakában.

– Milyen gondozást igényelnek a szőlőtőkék júniusban–júliusban?

– Itt az ideje megkapálni a szőlőnket. Gyomtalanítsuk, porhanyósítsuk a talajt, hogy a felszíne legyen sima és gyommentes. Ezzel egyrészt megakadályozzuk, hogy az elburjánzó gyomokon keresztül a szőlőnket is megfertőzzék a különböző betegségek, másrészt a talaj vízgazdálkodását is javítjuk ily módon. Sokan meglehetősen mechanikusan, kedvetlenül állnak hozzá ehhez a munkához, s ha egyszer így-úgy túl vannak rajta, gyorsan elfelejtik a kapát. Érdemes azonban alapos munkát végezni, s a későbbiekben ismét kigaraszolni a szőlőnket, ha újra előtör a gyom.

Azoknak, akik oltványiskolát létesítettek, azt javasolnám, hogy ezekben a meleg, száraz napokban feltétlenül locsolják meg, öntözzék az oltványokat. Ezek a gyenge és sekélyen gyökerező növénykék ugyancsak rászorulnak ilyenkor a vízutánpótlásra.

– Mit kíván meg a növényvédelem?

– Az idei szélsőséges időjárásra való tekintettel, amikor több napig tartó esőzések váltják egymást a rendkívül meleg periódusokkal, különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a növényvédelemre. Elsősorban a peronoszpóra ellen szükséges védekezni. Egyelőre még sehonnan sem jelentettek komolyabb fertőzést, megelőzésképpen elégséges tehát a kontakt hatású szerek alkalmazása. Ha azonban a gomba a szőlőfürtöt is megtámadná, szükség lesz a szisztémikus, felszívódó szerek használatára is.

Mostantól kezdve védekeznünk kell a lisztharmat ellen is. A lisztharmatfertőzés általában július közepére szokott kialakulni, mivel azonban az ellene való védekezés csak megelőző jelleggel hatásos, ne mulasszuk el a kéntartalmú szerek alkalmazását. Erősebb fertőzöttség esetén alkalmazzunk felszívódó (bioszisztémikus) szereket kontakt kén hozzáadásával.

– A legmunkaigényesebb folyamat ilyenkor nyáron a burjánzó hajtások kordában tartása. Mi a teendő ezen a téren?

– Folytassuk a szőlő kötözését. Ne hagyjuk, hogy a hajtások lecsüngjenek! Később, amikor a szőlőszemek már borsó nagyságúra nőnek, kicsit ritkíthatjuk a fürtök körül a levélzetet. Ez egyrészt elősegíti az érési folyamatot, másrészt szellősebbé válik a tőke, miáltal jobban ellenáll a betegségek támadásának.

A csemegeszőlőknél még mindig nem késő elvégezni a hajtásválogatást, hiszen most látszik igazán, hogy milyen mennyiségű és minőségű termésre számíthatunk. Érdemes egyúttal fürtválogatást is végezni, hogy szép nagy fürtöket kapjunk. Szükség esetén ne vonakodjunk ritkítani a fürtöket.

A fürtszámot a borszőlőknél is érdemes kordában tartani. A kisfürtű fajtáknál többet, a nagyfürtűeknél kevesebbet tanácsos meghagyni. Ne feledjük, hogy amennyiben nagy a fürtterhelés, azt kockáztatjuk, hogy nem fog beérni a szőlőnk, ha nem lesz kellően hosszú és napos a nyárvégénk. Ne sajnáljuk eltávolítani a kisebb és gyatrább fürtöket, mert ezt meghálálja a növény azzal, hogy a megmaradók nagyobbak, szebbek, zamatosabbak lesznek, illetve magasabb cukorfokkal szüretelhetünk.

– A borospincében mire érdemes figyelni?

– A pincében az első számú feladat ilyenkor a hordók utántöltögetése. Figyeljünk oda, hogy mindig tele legyenek! Az édesebb, azaz magasabb cukortartalmú boroknál viszont, miután ebben az időszakban előfordulhat, hogy ismét megindul az erjedésük, ne töltsük egészen teli a hordókat, nehogy kifusson a drága nedű.

Ne engedjük, hogy az optimális szint fölé emelkedjen a pince hőmérséklete – különösen a nem föld alatti, sziklába vájt helyiségekre gondolok. Tanácsos ezért a kora hajnali órákban, amikor hűvösebb van, szellőztetni a helyiséget.

Az üres hordókat rendszeresen kénezzük, havonta-másfélhavonta égessünk el bennük száz liter űrtartalomra egy fél kénszalagot. Célszerű időnként kívülről is letörölni a hordókat, különösen a dugó környékéről távolítsuk el a nedvességet, hogy megakadályozzuk a penészesedést. Ha penészt fedezünk fel, akár egy kevéske borkénnel is megszórhatjuk az érintett felületet.

A pince levegőjét sem árt 1-2 hetente fertőtleníteni 2-3 kénszalag elégetésével. Ezzel megakadályozhatjuk a penészesedést, a nem kívánatos gombabetegségek terjedését a helyiségben. Figyeljünk oda a pince tisztaságára! Ha betonozott a helyiség, érdemes rendszeresen felmosni a padlózatot. Ezáltal nő a nedvességtartalom a száraz nyári melegben, de a lakóházak alatt kialakított pincékben a hőmérséklet csökkentéséhez is hozzájárulhatunk így valamelyest.

Ha már csak kisebb mennyiségű borunk maradt, azt akár le is palackozhatjuk. Jobb ugyanis, ha mindig éppen annyi bort tudunk elővenni, amennyire szükségünk van, s így a többi nem áll „félben”, azaz félig üres edényben, amelyben könnyebben megtámadhatják a borbetegségek.

Különösen a lágyabb borok esetében lehet veszélyes, ha félben maradnak. Védekezésül alkalmazhatjuk a borászati szaküzletekben kapható tormatablettákat, amelyek hasonló esetben megakadályozzák, hogy a hordó tartalma „megvirágosodjék”. Ha nem tudunk beszerezni ilyen tablettát, akár egy megtisztított tormagyökeret is belelógathatunk a hordó légterébe zsinegen úgy, hogy a borba ne érjen. Ez nem árt meg a bornak, nem kap tőle tormaízt vagy -illatot, viszont szintén megvédheti a virágosodástól.

pszv