Zöldségkártevő hernyók

A legveszélyesebb kártevő hernyók a bagolylepkék lárvái, mindegyik fajuk több zöldségfélén károsít. A hernyók egy része a növények levelét (káposzta-bagolylepke, gamma-bagolylepke), míg más része a növények termését (gyapottok- bagolylepke) károsítja.

Ott, ahol tömegesen megjelennek, rendszerint súlyos károkat okoznak. A bagolylepkék mellett a fehérlepkék közé tartozó káposztalepke lárvái a káposztafélék levelének megrágásával számottevő károk okozói.

A káposzta-bagolylepke soktápnövényű, általánosan elterjedt kártevő. A káposztaféléken kívül számos lágyszárú zöldségfélén is károsit, de vitathatatlanul a legjelentősebb tápnövénye a káposzta. A fiatal növényeken a levelek lyuggatásával, megrágásával azok fejlődését akadályozza. Az idősebb hernyók fénykerülővé válnak és amennyiben már a káposzta fejesedik, behúzódnak a fej belsejébe. A károsított káposztafej gyakran rothadásnak indul.

Évente két nemzedéke fejlődik. Az első nemzedék imágói május második felében, illetve június elején, majd a második nemzedék imágói július végén, augusztusban rajzanak. A levélre lerakott tojásokból kikelt lárvák kezdetben a külső leveleken károsítanak, majd miután fénykerülővé váltak, a fejbe, vagy nappal a talajrögök közé húzódnak. A kifejlődött lárvák a talajban bábozódnak.

A gyapottok-bagolylepke soktápnövényű kártevő. Legkedveltebb tápnövényei a kukorica, a zöldbab, a szegfű, a gerbera, a krizantém, a paradicsom és a paprika. A növények generatív részeit károsítja. A paprikánál és paradicsomnál a bogyóba lyukat rágnak, a károsított termés gyakran elrothad. A másodvetésű zöldbabon a hüvelyen okozott kár szintén jelentős. Az utóbbi esztendőkben a mediterán területekről felhúzódva a takarmány- és csemegekukoricán, zöldbabon, paradicsomon, paprikán augusztus és szeptember hónapokban okozott károkat.

Védekezés

A lepkék repülését követően néhány nap elteltével történik meg a tojások lerakása, majd egy hét elteltével a lárvák kelése. A növényállomány tüzetes átnézésével a kikelt lárvák jelenléte megfigyelhető. Áttelelése növényházi körülmények között és szabadföldön is lehetséges. Táblaszintű előrejelzés nélkül a gyapottok-bagolylepke elleni hatékony védelem nem valósítható meg. Növényházban viszont az elhúzódó rajzás miatt csak többszöri permetezés nyújt védelmet. A védekezést nehezíti az a körülmény, hogy a károsítás időszaka többnyire a termésszedés időszakára esik, így az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására figyelemmel kell lenni.

A védekezés hatékonyságát meghatározza a kezelés időben történő elvégzése. Ehhez ismernünk kell a lárvák tömeges megjelenésének idejét. A kezelés akkor eredményes, ha a fiatal hernyók a rovarölőszerrel még a növénybe hatolás előtt találkoznak.

A káposztalepke hernyója a káposztaféléken károsít. A fiatal és az idősebb lárvák egyaránt a leveleket károsítják. Gyakran nagy kiterjedésű lyukakat rágnak a levélen és nem ritka, hogy csak a vastag levélerek maradnak meg. Mivel a hernyók nem fénykerülők, így észlelésük és a védekezés könnyebb, mint a káposzta-bagolylepke esetében.

A bagolylepkehernyók ellen felhasználható készítmények:

Készítmény Dózis

Bi 58 EC 0,6-0,1 l/ha

Sherpa 0,2 l/ha

Decis 2,5 EC 0,4 l/ha

Karate 5 EC 0,4-,6 l/ha

Bancol 50 WP 0,6 kg/ha

Unifosz 50 EC 0,1 %

Nomolt 15 SC 0,4 l/ha

Fiatal hernyók ellen hatásosak a fenti készítmények.

Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó,
a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója