Tusványos: A mi időnk

2013. augusztus 2., 02:00 , 655. szám

Idén 24. alkalommal rendezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, vagy csak röviden: a Tusványost. A múlt vasárnapig tartó rendezvény jelmondata: „A mi időnk” volt.

A szókimondás, a magyar közösségi érdekek bátor képviselete a többségi nemzettel folytatott párbeszédben, a helyzetteremtő politizálás, a kreativitás – mind-mind jellemzői a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek, a mozaikszóként márkanévvé lett Tusványosnak, amely a leglazább szabadegyetem és a legintellektuálisabb diáktábor, ahogyan a 23 évvel ezelőtti egyik táboralapító, Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára jellemezte az ötnapos rendezvényt.

A résztvevőknek 24 helyszínen tartottak párhuzamosan különböző programokat. A szabadegyetem témái között a nemzetpolitika állt a fő helyen, ezen belül a kettős állampolgárság, a szavazati jog, a magyar–magyar együttműködés a Kárpát-medencében. A nemzetpolitika jelenéről rendezett fórumon Kárpátalját Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke képviselte. Előadásában a szónok emlékeztetett, hogy a tavalyi parlamenti választások során magyar többségű választókörzetet nem alakítottak ki, sőt, azt a térséget, ahol tömbben él a magyarság, három körzetre szabdalták, így saját jogán nem juthatott be magyar képviselő a parlamentbe. A kisebbségbarát politikát ígérő kormánypárt az anyanyelvhasználatot biztosító nyelvtörvényt ugyan elfogadtatta, de azt magyar vonatkozásban egyáltalán nem alkalmazzák – jelezte a KMKSZ alelnöke. A jövő évi államfőválasztás előtt ráadásul erősödőben a szélsőségesek, a valamikor a nemzetiségi béke szigeteként emlegetett Kárpátalján pedig újabban az is megtörtént, hogy szélsőséges nacionalisták éjszakai fáklyás felvonulást szerveztek Beregszászban – hangzott el. Brenzovics László ugyanakkor a pozitív fejlemények közé sorolta a magyar kormány támogatását, a közös, magyar–ukrán programok kezdeményezését, illetve azt, hogy nem gátolják a magyar állampolgárság felvételét.

A Kárpát-medencei magyar felsőoktatás helyzetéről rendezett vitában Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke többek között a határon túli felsőoktatás versenyképességének fontosságáról beszélt. Mint fogalmazott, mind az intézménynek, mind az egyénnek bizonyítania kell, mert „a kisebbségi egyén nem kíván mást, mint a többségi, vagyis azt, hogy ne legyen kisebbségi, tehát esélyegyenlőséget akar”.

A digitális átálásról rendezett tanácskozáson Kárpátaljáról részt vett Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Megyei Televízió és Rádió Társaság vezérigazgató helyettese.

Valamennyi Kárpát-medencei magyar közösség legfontosabb ügyeit beszélték meg azon a munkavacsorán, amelyen a határon túli magyar szervezetek vezetői vettek részt a táborba kilátogató Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A találkozón részt vett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Brenzovics László alelnök is.

A tábor záróelőadását Orbán Viktor tartotta. A kettős állampolgársággal kapcsolatban kifejtette: a XX. század történelme Magyarországot „szétszóratott nemzetté” tette. Ha a magyarok erős nemzet akarnak lenni, akkor csak világnemzetként tudnak azzá válni – jelentette ki. Mint fogalmazott, a dolgok jelenlegi állása szerint a világban élő magyarok között nem területi alapon, hanem állampolgársági kötelékkel lehet közjogi kapcsolatot létrehozni. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz. Nemcsak az a fontos ugyanakkor, hogy az anyaországi magyarok gyarapodjanak, hanem azt a módszert kell megtalálni, amellyel a „felcsúti magyar, a tusnádfürdői magyar, a New Yorkban élő magyar és az Argentínában élő magyar is” gyarapodni tud – fogalmazott. Hozzátette: ennek a politikának a kulcsa az erős anyaország.

Miután 2010-ben a magyarországi magyarok jóvoltából kétharmados felhatalmazással a nemzeti erőforrások felett rendelkezni képes új politikai és gazdasági rendszert kezdtek felépíteni, amibe sikerült bevonni a világon élő összes magyart, most már az ő érdekük is, hogy ez a nemzeti politika a 2014-es választások után is folytatódjon. Ez nem csak az anyaországi magyarok, hanem mindannyiunk ügye – zárta szavait Orbán Viktor kormányfő.

(Kossuth Rádió, Határok nélkül/MTI/3szek.ro)