Moszkvából nézvést nyertünk

Oroszországban is elégedetlenek az ukrán nyelvtörvénnyel

2013. augusztus 9., 02:00 , 656. szám

Ez év júliusának elején az Orosz Stratégiai Kutatások Intézete (RISZI) gyakorlatilag a pravoszláv értékek és a Moszkvához fűződő szomszédsági kapcsolatok elárulásával vádolta meg az ukrán elnököt. A Vlagyimir Putyin elnöknek, az Állami Dumának, a Szövetségi Tanácsnak és az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának elemzéseket, valamint ajánlásokat készítő tudományos intézmény Viktor Janukovicsnak a Legfelsőbb Tanácshoz intézett legutóbbi üzenetét tanulmányozva jutott erre a következtetésre. Az üzenet 576 oldalából levont következtetés: Ukrajnában győzött az európai lobbi, Ukrajna integrációja a Vámszövetségbe kilátástalan. Janukovics csak az energiahordozók miatt „barátkozik” (azaz ezt a látszatot kelti) Oroszországgal. A glavkom.ua portál e megállapítás kapcsán készített interjút Eduard Popovval, a RISZI Ukrajna-szakértőjével. Az alábbiakban ebből a beszélgetésből idézünk néhány részletet.

– Eduard Anatoljevics, a Viktor Janukovics legutóbbi parlamenti üzenete kapcsán született elemzésben a RISZI gyakorlatilag a Moszkvához fűződő kapcsolatok és a pravoszláv értékek elárulását rótta fel az ukrán elnöknek. Ön úgy gondolja, hogy az orosz–ukrán kapcsolatok valóban zsákutcába jutottak?

– Nem használnám az „árulás” szót. Soha nem voltunk különösebben elragadtatva az ukrán külpolitika orosz vektorától, nem voltak illúzióink ezzel kapcsolatban sem a „narancsos tandem” idején, sem a „posztnarancsos” korszakban, bár természetesen fűztünk bizonyos reményeket az ukrán hatalomváltáshoz. Egyelőre azonban ennek hatása alig mutatkozik. […]

Még Viktor Juscsenko elnöksége idején regionális és országos szinten számos próbálkozás történt a nem állami nyelvű televíziós műsorszórás és filmvetítés korlátozására. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ilyen kezdeményezések eredménytelenek. A fogyasztó Ukrajnában – a rádióhallgató vagy a mozilátogató – az orosz tömegtájékoztatási eszközök termékeit részesíti előnyben. Az már egy más kérdés, hogy jók-e vagy sem ezek a termékek. De a valóban rossz minőségű tömegtájékoztatással való küzdelem valójában az Oroszországból eredő kulturális-történelmi hatás elleni küzdelemmé alakult. […] Ukrajna lakosságának nagyobbik része (egy sor felmérés szerint körülbelül 60 százaléka) az oroszt tekinti anyanyelvének. Az adott helyzetben az ukrajnai politikai hatalom képtelen felkínálni valami újat. A néző dönt. […]

Örülnék, ha nálunk is lenne hatékony korlátozó politika e tekintetben. De Ukrajnában semmi sincs, amit szembe lehetne állítni a globalizációnak ezzel a folyamatával. Még ha sikerül is korlátozni a hozzáférést a rossz minőségű orosz produkciókhoz, más nyugati kapukon keresztül beáradnak ugyanazok a rossz minőségű sorozatok, filmek és a tömegkultúra egyéb termékei. Nem direktívák útján kell küzdeni, elhatárolva a fogyasztót az orosz piactól, hanem visszatérve az összorosz civilizáció szellemi-történelmi forrásaihoz, amiről egy szót sem találni Viktor Janukovics üzenetében. Az egyrészt kimondja, hogy gátat kell vetni a rossz minőségű információs, szellemi-kulturális termékek importjának, másrészt viszont gyakorlatilag végbement a saját erkölcsi-történelmi pozíciók feladása.

– Vagyis úgy látja, hogy akadályai vannak az orosz nyelv használatának Ukrajnában? Ön szerint az egy évvel ezelőtt elfogadott „nyelvtörvény” nem segített?

– Ennek a törvénynek az elfogadása nem vált sem az ukrán, sem az orosz nyelv javára.

– Az orosznak ugyan miért nem? Érthető, hogy a regionális státusz az orosz számára részben csupán gesztus a Kreml irányába az ukrán hatalom részéről. De az orosz nyelv tényleges kedvezményeket is kapott Ukrajnában.

– Csupán a nagyon kicsiny etnikai csoportok nyelvei nyertek. Ez Kárpátalja, a történelmi Podkarpatszka Rusz 8-10 százaléknyi magyar lakosságával. Ez Bukovina, Odessza és Csernyivci megyék, ahol románosítási folyamatok zajlanak. Ez Krím a krími tatár lakossággal stb. Ezek az etnikai csoportok komoly lobbival rendelkeznek a határon túl, illetve politikai lobbistruktúrákkal Ukrajnán belül. Egy efféle törvény elfogadása nekik áll érdekükben. Külföldi támogatással, saját képviselőik révén a regionális tanácsokban és a Legfelsőbb Tanácsban ezeknek az etnikai csoportoknak lehetőségük van kiállni nyelvük fejlődésének érdekei mellett. Az oroszok viszont veszteseknek bizonyultak, hiszen de facto Ukrajna egyik államalkotó nemzeteként-etnoszaként egy olyan csoporttá fokozták le őket, amelyet nemzetiségi kisebbségnek neveznek, holott ők nem azok. Az ukránok is a törvény elfogadásának vesztesei lettek, amennyiben olyan zsilipek nyíltak meg, melyek a fejlődést az összukrán identitás kialakulásának rovására teszik lehetővé azon etnikai csoportok számára, amelyeknek az ukrán nacionalisták feltételezése szerint potenciálisan szeparatista törekvéseik vannak. […]

(Fordította: hk)