Vége a kp-fizetésnek 150 000 hrivnya felett

2013. szeptember 12., 02:37 , 661. szám

Szeptember 1-jétől életbe lépett az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) rendelete A készpénzfizetéses elszámolások felső összeghatárának megállapításáról. Az új szabályozás értelmében fizikai, azaz nem jogi személyek immár legfeljebb 150 ezer hrivnyáig fizethetnek készpénzzel vásárláskor – írja a Karpatszkij Objektív.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vásárló mostantól közvetlenül az eladó folyószámlájára fizeti be a szükséges készpénzösszeget, a vételárat, vagy saját banki számlájáról kezdeményezi a pénz átutalását, esetleg használhatja erre a célra bankkártyáját is. Mindezért a bankot bizonyos jutalék illeti meg az érvényes tarifáknak megfelelően.

A versii.com portál elemzése szerint az intézkedés elsősorban a másodlagos ingatlanpiacon és a használt gépkocsik piacán kötött üzleteket érintette, hiszen az új építésű ingatlanokért, illetve az autószalonokban döntően eddig sem készpénzzel fizettek a vásárlók.

No nem mintha új lakásokat biztonságosabb lett volna venni. Sőt, éppenséggel az volt a jellemző, hogy a polgárok lehetőség szerint kifejezetten kerülték azokat az ingatlanvásárlási konstrukciókat, amikor a pénzükért cserébe nem írathatták mindjárt a nevükre a kész lakást. Ezért aki biztosra akart menni, inkább a másodlagos ingatlanpiacot választotta (ahol egyébként szintén kaphatók vadonatúj ingatlanok), hiszen az adásvételi szerződések ilyenkor jellemzően két fizikai személy között köttettek, a pénz és az ingatlan közvetlenül cserélt gazdát. Az efféle üzletkötések alkalmával döntően készpénzzel, méghozzá leginkább dollárral fizettek – s csak elvétve hrivnyával –, miután a lakosság megtakarításainak egy jelentős részét tudvalevően valutában őrzi.

A hivatalos indoklás szerint a készpénzfizetés korlátozása már csak azért is jó, hisz nagyobb összegű készpénzt emelni le a banki számláról s a közjegyzőhöz vinni azt, majd onnan visszacipelni a bankba veszélyes. Csakhogy a polgárok tapasztalatai szerint pénzt tartani a bankban önmagában is veszélyes. Sokan nem feledték még azokat a nem is oly távoli időket, amikor nem lehetett szabadon hozzáférni a pénzintézetekben elhelyezett betétekhez.

Beszámolók szerint ez ma sem mindig egyszerű. Némelyik bankban például nem tagadják meg ugyan nyíltan a lekötés lejárta után a betéten lévő pénz kifizetését, valójában azonban afféle várólistára helyezik az ügyfelet, aki csak akkor kaphatja meg a pénzét, ha a bankban megjelenik az ehhez szükséges készpénzösszeg – írja a versii.com. Márpedig ez néha napokig, sőt hetekig is eltarthat.

Az új elszámolási szabályok ráadásul pluszterheket rónak a lakosságra. Előzetesen az volt a hivatalos vélemény, hogy az ügyfelekért folytatott verseny majd arra készteti a bankokat, hogy mérsékeljék díjszabásaikat, ám ennek mostanáig semmi nyoma. A számlanyitás és -kezelés ingyenes, de fizetett (20-tól 100 hrivnyáig) is lehet, ezért mielőtt aláírnánk az erre vonatkozó szerződést a bankkal, érdemes figyelmesen áttanulmányozni szolgáltatásaik feltételeit.

A pénzátutalás díja egyik számláról a másikra az adott bankon belül 0,2–1 százalék körül mozog, más bankban vezetett számlára történő átutaláskor pedig átlagosan 0,5–1 százalékot tesz ki. Az átutalás ilyenkor elvben néhány percet, esetleg néhány órát vesz igénybe. Ez azonban csupán az elmélet, a gyakorlatban máris idéz a sajtó olyan esetet, amikor napokig nem jelent meg az eladó számláján a vásárló által átutalt összeg.

Az elszámolás egyik módja lehet, ha a vételárat a közjegyző elkülönített folyószámlájára fizetjük be, aki az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítése után az eladó számlájára utalja tovább azt. Ennek az intézkedésnek elvben az lenne a célja, hogy megóvja a szerződőket a kockázatoktól abban az esetben, ha a felek valamelyike nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. De az érintettek bevallják, ezeket a számlákat egyelőre nem használják rendeltetés szerint. Szerintük, egyrészt, hiányoznak a rendszer működésének világos mechanizmusai, illetve hiányzik a szolgáltatás piaci ára is. Másrészt a rendszer kialakulását és működését akadályozza a félelem, hogy az adóhatóságok esetleg kételkedni kezdenek az ilyen speciális számlákon megjelenő pénzek ott-tartózkodásának ideiglenességében, s a közjegyző nyereségeként könyvelik el azt, ami után akkora adót vetnek ki rá, hogy az illető már zárhatja is be az irodáját.

További fizetési mechanizmusként a vásárló fizikai személyként nyithat folyószámlát az eladó nevére, ha az szintén fizikai személy, aki azonban hozzáférni ehhez a számlához csak a közjegyző által hitelesített adásvételi szerződésnek a bankban történő bemutatása esetén tud, a betételhelyezés feltételei pedig csak abban az esetben változtathatók meg utólag a vásárló által, ha elmaradt az adásvételi szerződés aláírása. Ennek az elszámolási módnak az előnye elvben abban áll, hogy a letéti számlák nyitása általában ingyenes.

Ha azt a megoldást választjuk, hogy nem nyitunk saját számlát, hanem a vételárat közvetlenül az eladó folyószámlájára fizetjük be a bank pénztárában, várhatóan nőni fognak a kiadásaink, mivel ilyenkor a befizetett összegnek legalább a 0,8 százalékát felszámítja a pénzintézet szolgáltatásai fejében. Természetesen a bankok tarifái eltérőek lehetnek.

Azonban – mint már jeleztük – az eltérő, bankon keresztüli fizetési lehetőségek létezésének csak akkor van jelentősége, ha a pénz nem ragad le a pénzintézetekben. A már idézett versii.com számol be arról az esetről, amikor a megvásárolt csónakért a vevő maga fizette be a vételárat a bankban az eladó számlájára. Ez mindjárt hozzá akart férni a pénzéhez, ám nem vehette fel az összeget a bankfiókban, azt mondták, a pénz bevételezéséhez időre van szükség. Másnap reggel viszont azért nem vehette le a pénzt a számlájáról az eladó, mivel a bankban nem állt rendelkezésre a szükséges összeg… Amikor aziránt érdeklődött, ugyan hová lett az előző nap a számlájára befizetett summa, azt a választ kapta az illetékes banki alkalmazottól, hogy senki sem gondolhatja, miszerint náluk a pénz csak úgy az asztal alatt hever. És valóban nem hever, teszi hozzá portál, mert a pénz ilyenkor a bankra dolgozik! Az eddigit tehát megtoldhatjuk egy további jó tanáccsal: ne csak olyan bankot válasszunk, amely csekély kezelési illetéket számít fel, hanem olyat, amelynek az ügyfelek tapasztalatai alapján nem okoz gondot az igényelt összeg kifizetése.

Íme néhány példa arra, milyen plusz kiadásokkal kell számolnunk az új rendelkezések bevezetésének következtében. Használt személygépkocsi vásárlása esetén:

– a folyószámlanyitás költségei valamelyik bankban (kb. 50 hrivnya);

– a vételár átutalásának költségei az eladó fizikai személy folyószámlájára (0,2–1 százalék);

– az adásvételi szerződés közjegyző általi hitelesítésének költségei (átlagosan 1500 hrivnyától kezdődően);

– a tulajdon értékbecslésének költségei (áltagosan 50 hrivnya).

Ingatlanvásárlás esetén, a másodlagos piacon:

– a számlanyitás és a vételár átutalásának költségei (akárcsak előző példánk esetében);

– a választott ingatlan felértékelésének költségei;

– Az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítésének költségei (az ingatlan felbecsült értékének 2–7 százaléka).

A versii.com becslése szerint az ingatlanvásárlás költségei az új rendelkezések nyomán a vételár 2-3 százalékával nőnek. Szakértők ezért úgy vélik, hogy az új elszámolási szabályozás az ingatlanok deklarált árának csökkentésére készteti majd a piaci szereplőket. Vagyis névleg még olyankor is 150 ezer hrivnyánál olcsóbban fognak gazdát cserélni az ingatlanok, ha azok valójában ennél többet érnek. Hiszen végső soron létezik az úgynevezett megállapodás szerinti ár is, és sehol sem tilos a felbecsült értéknél alacsonyabban megszabni azt. Más kérdés, hogy az adót ebben az esetben is a felértékelt ár után kell majd megfizetni.

Máris számos megoldást emlegetnek arra, miként lehet kijátszani az új rendelkezéseket. A szakemberek azonban figyelmeztetik a lakosságot, hogy legyenek óvatosak a különböző „kiadásoptimalizáló” sémák alkalmazásával, mivel nem lévén pénzügyi szakemberek, könnyen rajtaveszthetnek, csalók áldozatává válhatnak.

Elemzők rámutatnak: az új szabályozás nem annyira a készpénzfizetés és a valutában lebonyolított üzletek számának visszaszorítását, az otthon őrzött lakossági megtakarításoknak a pénzügyi rendszerbe történő visszaterelését, mint inkább a banklobbi bevételeinek növelését szolgálja.

(Karpatszkij Objektív/versii.com/Kárpátalja)