Magyar közösségünk problémái kerültek terítékre

Parlamenti bizottságok történelmi találkozója

Kárpátalján tartotta kihelyezett ülését az ukrán Legfelsőbb Tanács emberi jogi, kisebbségi és nemzetiségközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága október 2-án, szerdán. A kihelyezett ülés keretében ellátogattak Beregszászba, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára, ahol megvitatták a kárpátaljai magyar kisebbség problémáit a Magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának küldöttségével.

A kijevi parlament képviselői miután megnézték a beregszászi főiskola megújult épületét, a legtöbb ember befogadására alkalmas Esztergom teremben találkoztak a főiskola hallgatóival és oktatóival. Orosz Ildikó, a főiskola és a pedagógusszövetség elnöke röviden vázolta az intézmény történetét és jelenlegi helyzetét, majd részletesen ismertette a kárpátaljai magyar oktatás problémáit: az ukrán nyelvtörvény végrehajtásával kapcsolatos nehézségeket, a külső független vizsgaközpontokban történő érettségi és felvételi vizsgákkal kapcsolatos hiányosságokat és hátrányokat, amelyek a nemzetiségi iskolák végzőseit érik, a kötelező második idegen nyelv bevezetésének problémáit, az anyanyelvi tankönyvek, módszertani segédeszközök hiányát, a külföldön szerzett diplomák és tudományos címek ukrajnai elismertetésének nehézségeit, a magyar iskolákban az államnyelv oktatásának problémáit. Többek között azt is kérte az elnök asszony a képviselőktől és az őket elkísérő minisztériumi vezetőktől, hogy a magyar iskolákban tegyék lehetővé, hogy az iskolai dokumentációt vezethessék ismét magyarul, valamint azt, hogy egyházi líceumainkat a korábbiakhoz hasonlóan újra finanszírozza az ukrán állam.

Valerij Packan, a bizottság kárpátaljai elnöke ígéretet tett arra, hogy a felvetett problémákat igyekeznek mielőbb orvosolni.

Ezt követően az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és nemzetiségközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának küldöttsége a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületében találkozott és tárgyalt a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának küldöttségével. A megbeszélésen Potápi Árpád, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke tájékoztatta ukrán partnereit az általa vezetett testület tevékenységéről. Egyúttal vázolta a kárpátaljai magyarságnak azokat a problémáit, amelyeknek a megoldásához az ukrán fél támogatását kérte. A magyar parlamenti bizottság elnöke elismerően szólt az Ukrajnában elfogadott kisebbségbarát nyelvtörvényről, de sajnálattal állapította meg, hogy annak rendelkezéseit nem megfelelő mértékben alkalmazzák a kárpátaljai magyarok esetében. Kérte ukrán partnereit, hogy a nyelvtörvény érvényesítése mellett tegyenek meg mindent a kárpátaljai magyar anyanyelvű oktatásban kulcsfontosságú beregszászi magyar főiskola zavartalan működésének biztosítása és hamarosan esedékes akkreditálása érdekében. Kérte, hogy az ukrajnai magyarok hathatósabb parlamenti képviselete érdekében a következő ukrán parlamenti választások előtt állítsák vissza a magyar többségű választókörzetet.

Potápi Árpád hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság szülőföldjén való megmaradása érdekében – az ukrán területi-közigazgatási reform keretében – létre kellene hozni a tömbmagyarság mintegy 85 százalékát magában foglaló Tiszamelléki járást.

Válaszában Valerij Packan, az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és nemzetiségközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának ungvári illetőségű elnöke elismerően szólt Magyarországnak a határon túli magyarok támogatása érdekében kifejtett tevékenységéről. Mint hangsúlyozta, a kárpátaljai magyarság elsősorban a Magyarország részéről megnyilvánuló törődésnek köszönhetően tud a többi ukrajnai nemzetiségnél hatékonyabban élni kisebbségi jogaival. Úgy vélte, Ukrajnának is legalább olyan szinten kellene támogatnia a határon túli ukránokat, mint ahogy azt Magyarország teszi a külhoni magyarok esetében.

Valerij Packan arra kérte magyar partnerét, hogy járjon közben kormányánál annak érdekében, hogy Magyarország támogassa Ukrajnát az Európai Unióval való társulási szerződés aláírását illetően a Keleti Partnerség novemberi vilniusi csúcstalálkozóján, valamint az Ukrajnával szembeni EU-s vízumkötelezettség megszüntetése kérdésében.

Andrij Sevcsenko, az ukrán parlamenti bizottság első elnökhelyettese a találkozón szóvá tette a magyar kettős állampolgárság kérdését, megemlítve, hogy Kárpátalján több ezer ukrán állampolgárnak magyar állampolgársága is van, jóllehet ez sérti az ukrán alkotmányt. Mint mondta, a két országnak rendeznie kell ezt a kérdést, hogy az törvényes keretek közé kerüljön. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Kijev nem hozott retorziós intézkedéseket a magyar jogszabály kapcsán, mint tette azt Szlovákia.

Válaszában Potápi Árpád hangsúlyozta, hogy az egyszerűsített honosításról szóló magyar törvény senki ellen nem irányul, pozitív tartalmat hordoz, és többletlehetőséghez juttatja azokat, akik élnek vele. Egyúttal köszönetét fejezte ki Ukrajnának azért, hogy toleránsan viszonyul a magyar kettős állampolgárság ügyéhez.

A felek abban állapodtak meg, hogy folytatják a Beregszászban megkezdett párbeszédet.

Valerij Packan kijevi, Potápi Árpád budapesti látogatásra hívta meg parlamenti kollégáit.

dózsa/mti