Myasthenia gravis (izomgyengeség)

2013. október 10., 08:32 , 665. szám

Nem tudom teljesen kinyitni a szememet. Időnként kettős látás lép fel nálam. Nehezen nyelek, lélegzem. Nagyon fáradékony vagyok, és gyengéknek érzem a kezeimet, a lábaimat. Milyen betegség támadhatott meg, és miként gyógyulhatok ki belőle? – írja e-mailjében egy tiszacsomai olvasónk. Kérdéseire dr. Lasek László, a Nagyszőlősi Járási Kórház idegosztályának főorvosa válaszol.

– A tünetek alapján elképzelhető, hogy myasthenia gravis (izomgyengeség) alakult ki a betegnél, mely nem örökletes, hanem szerzett kór, a nők esetében elsősorban fiatalabb életkorban, 30 és 40 év között, a férfiaknál pedig későbbi életszakaszban, 60-tól 80 éves korig jelentkezhet – magyarázza a szakorvos. – Autoimmun betegségről van szó, kóros irányban tolódik el a szervezet immunválasza, és ugyanúgy reagál a saját fehérjéire, mint a baktériumokéra vagy a vírusokéra. Az izomsejtek felszínén lévő acetil-kolin receptorok hibája miatt az idegek felől érkező ingerület nem továbbítódik az izomsejtekre, így az izmok nem tudnak normálisan működni.

– Milyen szimptómákkal jár együtt a kór, és hogyan diagnosztizálják a betegséget?

– A myasthenia gravis esetében a páciensnél „csak” mozgás közben lép fel zavar. Nem jellemző a szédülés, a zsibbadás, a beteg nem érez fájdalmat. A kór első tünete lehet, ha a kórban szenvedő személy nem tudja teljesen kinyitni a szemét (szemhéj-csüngésről beszélhetünk), s kettős látás, rágásgyengeség vagy nyelészavar alakulhat ki nála. Gyakori a szemizmok és a végtagizomzat fáradékonysága. A tünetek mindegyike megjelenhet önállóan, de bármilyen kombinációban előfordulhatnak. A myastheniások 15-30 százalékánál pedig légzésgyengeség is felléphet. A beteg kórosan fáradékony, s az izmok ismételt igénybevételekor súlyosbodnak a tünetek. Rövid pihenőt követően átmenetileg javul, ismételt terhelés után azonban újból romlani kezd az izomteljesítmény. Ha a kórt nem kezelik, súlyos, életveszélyes állapotba kerülhet a beteg, amikor is légzési problémák lépnek fel nála.

A diagnózis felállítása érdekében el kell végezni az elektromyographiát (EMG), az ún. prozerintesztet (a gyógyszer beadása után rövid időn belül mérséklődniük kell a tüneteknek), és végre kell hajtani a mellkas CT- (komputertomográfiás) vizsgálatát, hogy kizárjuk a csecsemőmirigy (Timus) daganatát.

– Hogyan kezelik a myasthenia gravisban szenvedő betegeket, s milyenek a páciensek gyógyulási esélyei?

– A kórt jelenleg még nem tudjuk megszüntetni, de ha sikerül beállítani a megfelelő kezelést, akár tíz-harminc éven át is fenntartható a kívánatos állapot, és a páciensek életkilátásai megegyeznek az egészséges emberekével. Timus-daganat esetén viszont minden esetben meg kell műteni a beteget.

A myasthenia gravis enyhe formáiban elég szedni a kolinészteráz-bénítókat (mestinon, kalimin), mivel kielégítő módon enyhítik a beteg tüneteit. A kór súlyosabb változataiban viszont kombinált terápiára van szükség. Ám a kezelés beállítása nagy türelmet igényel, hetekbe, hónapokba is beletelhet, s évekig kell folytatni a terápiát.

A beteg állapotára rossz hatással van a stressz, a légúti fertőző megbetegedések, a napozás, a gyógyfürdők. Kerülendő a túlzott fizikai megterhelés, az izmok túlterhelése. Nekik sem szabad dohányozniuk, nem javasolt az alkoholfogyasztás, a nyugtatók, az altatók szedése, az érzéstelenítők és az izomlazítók használata. Alkalmazhatók viszont a gyógyszeres fogamzásgátlók.

A szülés nem ellenjavallott. A terhesség első három hónapja során azonban számítani lehet a tünetek megjelenésére.

Lajos Mihály