Felkészülés a következő idényre: aktuális teendők
A hajtatásos zöldségtermesztéssel foglalkozóknál most már valóban utolsó napjait éli az idei növényállomány. Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját ezért a következő termesztési idényre való felkészüléshez kapcsolódó teendőkről faggatjuk, mindenekelőtt a talajegyenetlenségek kiküszöbölése és a talaj átmosása kerül szóba.
– Szokatlanul sokáig tart az idei termesztési idény. Megéri a gazdáknak folytatni a munkát?
– Egyfajta kegyelmi állapotban vannak most azok a gazdák, akik az egy hónappal ezelőtti talaj menti fagyok hatására nem estek pánikba, nem számolták fel a növényállományukat, hanem sikerült túlélniük azt a néhány hideg éjszak át. Azután ugyanis kimelegedett az idő, s az éjszakák is fagymentesek voltak egészen mostanáig. A nappalok ugyan folyamatosan rövidültek, a napsütéses órák száma azonban viszonylag magas volt, így ha csekélyebb intenzitással is, de azért csak folytatódott a fólia alatt hajtatott növények fejlődése, szép bevételt biztosítva tulajdonosaiknak. Ilyenkor ugyanis a paprika, a paradicsom, az uborka ára egyaránt megugrik, miután a kereslet nő, a kínálat viszont csökken a piacon.
Ami azonban egyes termelőknek jó, az másoknak, esetünkben a káposztatermelőknek felér egy csapással. A jelenlegi kedvező időjárás hatására ugyanis még a gyengébb ültetvények káposztatermése is beérett, így a piacon a kínálat bőséges, a káposztafélék nagybani kereskedelmi ára pedig ennek köszönhetően két hrivnya körül állandósult, ami nem több az ilyenkor megszokottnál. Ugyancsak rosszul jártak a karfioltermesztők, hiszen e zöldség ára máskor, zordabb időjárás esetén ebben az időszakban már csillagászati szokott lenni.
– Amikorra e sorok megjelennek, valószínűleg mégiscsak beköszöntenek a fagyos éjszakák, megkezdődik tehát a következő idényre való felkészülés. Mire hívná fel a gazdálkodók figyelmét ezzel kapcsolatban?
– Valóban, az első fagyok beköszöntével nyilván a legkitartóbb kertészek is nekilátnak növényállományuk felszámolásának, a fóliasátor kitakarításának, a következő termesztési idényre való felkészülésnek. Az ilyenkor aktuális teendők némelyikét – a takarítást, a fertőtlenítést, a talaj-előkészítést – nem is olyan rég már részletesen tárgyaltuk e lap hasábjain. (Lásd lapunk idei 42. és 43. számát! – a szerk.) Ezért most elsősorban arra hívnám fel a figyelmet, hogy idén hatványozottan megmutatkozott a csepegtető öntözésnek az a velejárója, hogy a víz a legkisebb talajegyenetlenséget is kihasználva hajlamos felgyűlni a termőterületen, s kiáztatni annak növényállományát. A téma aktualitását az adja, hogy a talaj-előkészítéshez kapcsolódóan most van lehetőség az efféle egyenetlenségek, hibák kiküszöbölésére, ellenkező esetben ugyanis jövőre is foltos, hiányos lesz a növényállományunk. A terület vízelvezetését amúgy is kielégítően meg kell oldalunk, ha el szeretnénk kerülni, hogy tavasszal, csapadékos időjárás esetén a bakhátak közötti teret elöntse a víz.
A csepegtető öntözés következtében előforduló vízfelgyülemlés megelőzésére régóta ismert módszer az olyan nyomáskompenzált csepegtetőszalagok vagy tüskék alkalmazása, amelyek csak bizonyos meghatározott nyomáskorlátok között működnek, azaz juttatnak ki vizet. Az ilyen csepegtetőrendszerek általában 0,5 és 3 BAR közötti víznyomás mellett működnek. Magyarán, amennyiben a szivattyú nem produkálja a jelzett nyomást, a nyomáskompenzáló gomb lezár, minek következtében a csepegtetőszalagból nem folyik ki a víz, s így nem is gyűlhet fel a laposabb részeken. Ezáltal még a lejtős területek csepegtető öntözése is nagyobb biztonsággal oldható meg.
– Ha már szóba került az öntözés, maradjunk a víznél, pontosabban a talaj átmosásánál! Mit kell tudni a helyes eljárásról?
– Ennek az eljárásnak a szükségessége szintén a csepegtető öntözés alkalmazásából adódik. Mint közismert, a csepegtetőszalag által rendszeresen áztatott talajszelvényben nem gyűlnek fel számottevően a sók, e terület körül azonban, jellemzően a sorközökben viszont szikesítő hatású sók csapódnak ki, amit feltétlenül meg kell szüntetni, különben akár a főkultúra, akár az előveteményként vetett növényünk károsodhat.
Mint közismert, a talaj kötöttségének függvénye, hogy milyen mennyiségű víz szükséges az átmosásához. A homokos, laza talajokon 120 liter / m2 víz kijuttatása ajánlott, kötöttebb talajviszonyok mellett pedig 150, de akár 180 liter vízmennyiséggel is számolnunk kell négyzetméterenként. A talaj sikeres átmosása és a kívánatos sókoncentráció elérése miatt is szükség van előzőleg a megfelelő vízelvezetés megoldására. Biztosítanunk kell ugyanis, hogy egy csapadékosabb időszak hatására az őszi átmosással a talaj mélyebb rétegeibe kimosott sómennyiség nehogy ismét a felszín közelébe emelkedjék, ami nemegyszer előfordul.
– Az sem mindegy, miként jut ki az átmosandó területre az a bizonyos négyzetméterenkénti 120–180 literes vízmennyiség…
– Célszerű a munka megkezdése előtt végigszámolni, hogy mire vállalkozunk. A szivattyúkról tudható, hogy paramétereik között a kijuttatott víz mennyisége is szerepel, amit egy percre vetítve adnak meg. Az átlagos készülékek így egy óra alatt körülbelül 4-5 ezer liter víz kijuttatására képesek. Tudni kell azonban, hogy a szivattyú ezt a maximális teljesítményét csak akkor képes produkálni, ha a vizet gyakorlatilag a talajfelszínről szivattyúzza, illetve semmiféle szűk keresztmetszetű cső, könyök, csap nem akadályozza a víz továbbítását. Amennyiben azonban akárcsak néhány méteres mélységből kell felhozni a vizet, melynek továbbhaladását a vezetékrendszer korlátozza, számolnunk kell a teljesítmény csökkenésével. Ha például a vizet 50 méter távolságra kell eljuttatni egy 4-5 ezer liter/óra teljesítményű szivattyúval, átlagos esetben azzal kalkulálhatunk, hogy a szivattyú nominális teljesítménye a felére csökken. Ezek után nem nehéz kiszámítani, hogy mondjuk egy 40x10 méteres fóliasátorban négyzetméterenként 150 liter vízzel számolva 60 köbméter víz kijuttatására kell felkészülni, ami legalább 30 óra folyamatos üzemelést jelent a szivattyúkészüléknek.
(Folytatjuk)
