Felkészülés a következő idényre: aktuális teendők II.

A hajtatásos zöldségtermesztéssel foglalkozóknál most már valóban utolsó napjait éli az idei növényállomány. Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadóját ezért a következő termesztési idényre való felkészüléshez kapcsolódó teendőkről faggatjuk. Előző számunkban a talajegyenetlenségek kiküszöbölése és a talaj átmosása került szóba, most a talajelemzéssel, a talajból kimosott kalcium pótlásával, a megfelelő össz-sótartalom és a pH-érték beállításával foglalkozunk.

– Vannak olyan tápelemek, amelyek hajlamosak a vízzel együtt távozni a talajból. Mit kezdjünk ezzel a jelenséggel?

– Tisztában kell lennünk vele, hogy azok a bizonyos szikesítő sók, amelyekre oly sokat panaszkodunk a termesztés során, jelentős részben azokból a tápanyagokból származnak, amelyeket mi magunk juttatunk ki a nyövényeinknek. Ezek az anyagok a talaj vízvezetési sajátosságai miatt helyenként jelentős mértékben feldúsulnak, amivel gondot okoznak a termesztőnek. Más szóval, azokra a sókra, anyagokra, amelyeket az idényközi talaj-előkészítés során kimosatunk, egészen más formában ugyan, de nagy szükség lenne. Ez elsősorban a talajban könnyen mozgó elemekre, a nitrogénre és a kalciumra vonatkozik. Ebből következik, hogy a talaj-előkészítés során ezeket a kimosott elemeket vissza kell juttatni a földbe, pótolni szükséges. A nitrogén pótlására két lehetőség is van: kezdetben szilárd formában kijuttatható a talajba a termesztett kultúra kiültetése előtt végrehajtott alaptrágyázással, majd később tápoldatozással adjuk ki a még hiányzó mennyiséget növényeinknek. A kalcium esetében a pótlás ennél összetettebb kérdés, ezért feltétlenül javasolnám kijuttatás előtt talajvizsgálat elvégzését.

– A kárpátaljai gazdák zömére nem éppen az a jellemző, hogy talajvizsgálatot végeznének a maguk általában szerény méretű földterületein…

– Pedig a gazdáknak a téli felkészülés idején feltétlenül el kellene végeztetniük a talajvizsgálatot! Legalább az alapvető mérésekre szükség volna annak érdekében, hogy megállapítsák a talajuk össz-sótartalmát, vagyis EC-jét, és a pH-értékét. Ez a gyakorlatban nem bonyolult eljárás, akár kézi műszerekkel is elvégezhető, ugyanakkor alapvető fontosságú.

– Miért?

– Az úgynevezett sótűrés szempontjából a tavasszal hajtatott növények az alacsony sótűrésűek közé tartoznak, így a talaj magas sótartalma esetén nehezen csíráznak, nehezen fejlődnek. Épp ezért fontos ilyenkor kimosatni a talajt. Ami a talaj kémhatását, azaz pH-értékét illeti, az az adott régiótól függően lehet savanyú, lúgos, avagy a semlegeshez közeli. Nagydobrony környékén például a vizek enyhén lúgos kémhatásúak, pH-értékük 7,2-7,4 körül mozog. A talajok, amelyeken a fóliasátrakat egykor felállították a gazdák, eredetileg savanyúak vagy enyhén savanyúak voltak, de az elmúlt 15-20 évben, amióta folyamatosan az ottani viszonylag erősen lúgos kémhatású vízzel öntöznek, eltolódott a talaj pH-értéke lúgos irányba. Tudjuk ugyanakkor, hogy az általunk kultivált zöldségnövények jó része inkább a 6-6,2 pH-értékű, tehát enyhén savanyú, közel semleges talajokat kedveli, abban fejlődik legjobban. Ebből kiindulva kell megválasztanunk az alkalmazandó technikát a kalcium pótlására.

– Mik a lehetőségek?

– Mint említettük, a kalcium nagyon könnyen kimosódik a talajból, amit feltétlenül pótolni kell, hogy biztosítsuk növényeink számára a megfelelő ellátást. Erre alapvetően kétféle mód kínálkozik, az egyik a gipszezés, a másik a meszezés. A mészporozás növeli a talaj pH-értékét, tehát ott, ahol az eredendően magas, lúgos kémhatású a talaj, nem ajánlatos meszet kijuttatni. E helyett létezik egy lassabb hatású módszer a kalcium pótlására, a gipsz, amely nem emeli a talaj pH-értékét, vagyis lúgos talaj esetében ez az eljárás ajánlott a kalcium pótlására. Nagydobronnyal szemben egyébként a másik végletet a nagyszőlősi járási Feketepatak, Verbőc térsége jelenti, ahol nagyon savanyúak a talajok, s éppen ezért kimondottan javallott a meszezés.

– Mit kell tudnunk erről az eljárásról?

– Mint ismeretes, megkülönböztetjük a melioratív és a fenntartó meszezést. Melioratív, vagy talajjavító meszezésről akkor beszélünk, amikor legalább egy egységgel, kb. 6 körülire emeljük a talaj pH-értékét. Ezt követően folyamatosan, évről évre kijuttatjuk azt a kalciummennyiséget is, amelyet a növényzettel vonunk ki a földből, vagyis fenntartjuk a kialakított kalciumszintet. A melioratív meszezéshez általában hektáronként 6-7 tonna mészport használunk fel. A fenntartáshoz ennél lényegesen kisebb mennyiségű, 5-6 kg / 100 m2 kalciumtartalmú anyag szükséges, amelyet a legutolsó talajmunkák, például talajmarózás alkalmával adunk ki. Ezáltal a kijuttatott anyag a talaj legfelső rétegébe kerül, s a továbbiakban onnan mosódik le fokozatosan a mélyebb rétegekbe, a növények gyökérzetéhez, kifejtve a kívánt hatást. A megfelelő EC- és pH-érték beállításához azonban nélkülözhetetlen az előzetes talajvizsgálat.

– Hogyan történik a vizsgálat?

– A vizsgálatok elvégzése szempontjából nagyon fontos a megfelelő mintavétel, ugyanis könnyen hibát véthetünk, s akkor nem megfelelő eredményeket kapunk. Általában fóliaházanként készítünk egy összmintát, s egy fóliaházon belül legalább 4-5 helyről veszünk talajmintát. A mintavétel a következőképpen történik: egy ásónyi földet kiemelünk a mintavétel helyéről és félredobjuk, majd az ásónyom széléből újabb 1-1,5 ujjnyi vastag szeletet vágunk le és emelünk ki az ásóval. Ennek a szeletnek a közepéről kiemelünk egy 2-3 ujjnyi széles, 25-30 cm hosszú csíkot. Ezt a csíkot vödörbe tesszük úgy, hogy a talaj legfelső, mintegy 2 cm-es rétegét előbb kidobjuk. Átlósan haladva a fóliasátorban legalább öt helyről veszünk hasonló módon mintát, miáltal kapunk egy átlagmintát, amelyet a vedérben összekeverünk, s légszárazra szárítunk. A „légszáraz” adott esetben annyit jelent, hogy például radiátor mellett, de 32-40 foknál nem magasabb hőmérsékleten szikkasztjuk a talajt, melyet azután összetörünk és újra összekeverünk, így készítve elő az elemzéshez szükséges földmintát.

– Mi a teendő ezzel a földmintával?

– Alapítványunk, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadói akciót indítottak, melynek keretében azokban a körzetekben, ahol szükség és igény mutatkozik az ilyen elemzésekre, most ingyen elvégzik a méréseket a gazdáknak az előre egyeztetett időpontban. Vagyis miután a termesztők a fentebb ismertetett módszerrel elkészítették a talajmintákat, tegyék mindet külön zacskóba és címkézzék fel. A címkén tüntessék fel a nevet, a címet, valamint a mintavétel pontos helyét. A mintákat Nagydobrony környékén hozzám, Beregszász környékén alapítványunk beregszászi irodájába juttassák el. Ugocsában, azaz a Nagyszőlősi járásban – elsősorban Verbőc, Feketepatak, esetleg Tiszapéterfalva környékén – Gál István falugazdászunk fogja jelezni, hogy hol és mikor tudja elvégezni a szóban forgó méréseket. Dolgozunk rajta, hogy a munkácsi járási Dercenben és környékén is lehetőség nyíljon a talajvizsgálatra ottani szakemberünk révén. A vizsgálatok helyszíneiről és időpontjairól, illetve munkatársaink és alapítványunk egyéb elérhetőségeiről honlapunkon (www.pacc.com.ua) tájékozódhatnak.

pszv