Az átvételi elismervény mint bizonyíték

2013. december 5., 08:33 , 673. szám

„Minap azt hallottam, Ukrajna Legfelsőbb Bírósága egy ügy kapcsán úgy foglalt állást, hogy az átvételi elismervény – még az egyszerű kézzel írott, s közjegyző által nem hitelesített is! – mostantól olyan dokumentumnak számít, amely alapot szolgáltat a kölcsön visszakövetelésére, illetve visszafizetésére. Az állásfoglalás állítólag azt is kimondta, hogy ebben a vonatkozásban nincs jelentősége annak, milyen régen volt kiállítva az adott elismervény, azaz nem »évül el«. Miután magam is érintett vagyok egy hasonló ügyben, érdekelne, vajon a helyi bíróságokra is vonatkozik-e ez az állásfoglalás, azaz érdemes-e esetleg újra a bírósághoz fordulni, ha korábban egyszer már elutasította a bíró az átvételi elismervény figyelembevételét?”

– Ügyvédként magamnak is akadt dolgom olyan esetekkel, amikor a felperes bírósági úton igyekezett visszaszerezni a kölcsönadott értékeit, s a kölcsön tényét átvételi elismervénnyel támasztotta alá. A bíróságok, élve a törvény által számukra biztosított lehetőséggel, az adott ügy körülményeitől függően különbözőképpen viszonyultak az efféle elismervényekhez, azaz egyes esetekben figyelembe vették az ilyen dokumentumot a kölcsön tényére vonatkozó bizonyítékként, máskor viszont nem.

Ami Ukrajna Legfelsőbb Bíróságának szóban forgó állásfoglalását illeti, melyben dokumentumnak ismeri el az átvételi elismervényt, emlékeztetnék, hogy Ukrajnában a filmekből jól ismert angolszász gyakorlattal ellentétben nincs precedensjog, ezért a felsőbb szintű bíróságok határozatai, a Legfelsőbb Bíróságéit is beleértve, nem kötelezően alkalmazandók a járási, városi vagy fellebbviteli bíróságok által. Vagyis Ukrajnában valójában semmi sem változott az átvételi elismervény ellenében adott kölcsönök visszaperlését illetően, minden bíró belátása szerint jár el, s dönt arról, hogy figyelembe veszi-e a Legfelsőbb Bíróság álláspontját, avagy sem.