Tiltakoznak a román nyelv ellen Moldovában

A Moldovai Köztársaságban tiltakozások kezdődtek, miután az Alkotmánybíróság a románt nevezte meg a volt szovjet köztársaság hivatalos nyelvéül.

Moldovában eddig tulajdonképpen két hivatalos államnyelv létezett párhuzamosan. Míg az Alaptörvény a moldávot (moldovánt) ismerte el az ország hivatalos nyelvéül, az ország Függetlenségi Nyilatkozatában ugyanebben a minőségben a román szerepel. E kettőség feloldását a Liberális és a Liberális-Protestáns Pártok kezdeményezték a taláros testületnél.

Az Alkotmánybíróság arra alapozta a verdiktjét, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat az ország alkotmánya fölött áll, így az abban foglaltakat kell figyelembe venni. A magukat hazafiaknak nevező tüntetők a chisinaui (kisinyovi) kormányépületekhez és a parlamenthez vonultak azt követelve, hogy a törvényhozás ne szentesítse a bíróság döntését.

A moldáv (moldován) és a román nyelv közötti különbség régóta vitatéma az egykori szovjet tagállam és Románia nyelvészeinek körében. A 2004-es népszámlálás adatai szerint a Moldovai Köztársaság 3,4 millió lakosának 60 százaléka nyilatkozta azt, hogy anyanyelve a moldáv, miközben 16,5 százalék a románt jelölte meg anyanyelveként. Mindazonáltal a román és a moldáv nyelv között különbség csak az idegen, egyrészt a latin, másrészt a szláv nyelvekből átvett szavakban van.

A moldovai-román szembenállás különösen az elmúlt hónapokban éleződött ki úgy demográfiai, mint politikai síkon, miután Románia már konkrét cselekvési tervet dolgozott ki a független Moldovai Köztársaság beolvasztására egy egységes ország megteremtése érdekében. Ukrajna szintén aggodalmát fejezte ki annak kapcsán, hogy Bukarest nem titkoltan szemet vetett az egykor a Szovjetunióhoz csatolt, s ma Ukrajnához tartozó bukovinai területekre, valamint az Odesszától délre fekvő besszarábiai térségre.

Palkó István