Három bűnbak a hatalom részéről

Megnevezték a november 30-i véres tömegoszlatás állítólagos felelőseit

2013. december 19., 08:50 , 675. szám

Négy magas rangú tisztviselő ellen indított eljárást az ukrán főügyészség hatalommal való visszaélés gyanújával az egyetemisták kijevi tüntetésének november 30-i brutális rendőri feloszlatása miatt.

Viktor Psonka főügyész múlt szombati sajtótájékoztatóján közölte, hogy hatalommal való visszaéléssel gyanúsították meg Olekszandr Popovot, a kijevi elnöki adminisztráció vezetőjét, Volodimir Szivkovicsot, a befolyásos hatalmi szervnek számító nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) helyettes vezetőjét, továbbá az akkori rendőrfőnököt, Valerij Korjakot – akit azóta felfüggesztettek hivatalából – és helyettesét, Petro Fedcsukot.

A főügyész szavai szerint a vizsgálat során megállapították, hogy november 30-ra virradó éjjel a kijevi rendőrfőnök irodájában tartózkodott a főváros vezetője és a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkárhelyettese. Állítólag ők ketten gyakoroltak nyomást a kijevi rendőrség említett két vezetőjére, hogy alkalmazzanak erőszakot a Függetlenség terén tüntető diákokkal szemben.

Psonka kijelentette, hogy mindezekről tájékoztatta Viktor Janukovics elnököt, aki „hozzájárulását adta ahhoz is, hogy a gyanúsítottakat mentsék fel hivatali feladataik ellátása alól”. Az elnöki hivatal nem sokkal később közölte is, hogy Janukovics a főügyészség kérésére felfüggesztette hivatalából a főváros vezetőjét és az RNBO titkárhelyettesét.

Korábban Janukovics kijelentette, hogy a diáktüntetés brutális rohamrendőri szétoszlatásáért a vizsgálat eddigi eredménye szerint „közvetlenül három személy felelős”. A helyi média vélhetően ezért is kommentálta úgy a szombati főügyészi bejelentést, hogy a kijeviek, főként az EU-párti tüntetők szemében rendkívül népszerűtlen városvezető, Popov és a kevéssé közismert titkárhelyettes, Szivkovics „nyakába varrják” a tüntetésen alkalmazott erőszakért a felelősséget.

A zn.ua portál ugyanakkor azt írta, hogy a legfőbb ügyészség által kihallgatott Popov vallomásában felmerült Andrij Kljujevnek, az RNBO titkárának, a kormányzó Régiók Pártja ismert politikusának a neve, mint aki maga utasította Popovot, kövesse helyettese, Szivkovics utasításait. Ezt a tényt utóbb Szivkovics tagadta, Kljujev pedig az információ forrásául szolgáló kiszivárogtatott ügyészségi kihallgatási jegyzőkönyvek eredetiségét vonta kétségbe. Később a Legfőbb Ügyészség is úgy nyilatkozott, hogy az RNBO titkárának semmi köze sem volt a november 30-i brutális tömegoszlatáshoz.

Megfigyelők ezzel összefüggésben rámutatnak, hogy a hatalom olyan szintű koncentrációja mellett, amely Ukrajnát jellemzi, legalábbis kétséges, hogy a vizsgálat alá helyezett „harmad vonalbéli” vezetők saját belátásuk szerint, a felsőbb vezetés tudta nélkül intézkedtek volna hasonlóan kényes kérdésekben. A szakértők azt is furcsállják ugyanakkor, hogy az ellenzék elfogadni látszik a hatalomnak ezt a „gyalogáldozatát”, s nem követeli elég hangosan és határozottan a karhatalmi erőszakra ténylegesen utasítást adó legfelsőbb vezetők felelősségre vonását.

(Kárpátalja/MTI/zn.ua/zakarpattya.net.ua)