Megújuló épített örökségünk

Kiállítás az ungvári skanzenben

2014. január 16., 06:50 , 679. szám

Utolsó kárpátaljai állomására érkezik a Budapesten is nagy sikert aratott kiállítás, amely a Magyar Kormány támogatásával megvalósuló, a Teleki László Alapítvány által bonyolított Határon túli magyar vonatkozású épített örökség felújítása c. program eredményeit mutatja be. Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Népi Építészeti és Életmód Múzeum (skanzen) kiállítótermében Angyal Gabriella, a múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, közöttük ukrán művészeket és a megye, valamint az Ungvári járás vezetőit.

Bacskai József főkonzul, a kiállítás társszervezőjének, az Ungvári Magyar Főkonzulátusnak a vezetője ünnepi beszédében nagyra értékelte az 1999-ben a magyar kormány által indított, később leállított, majd 2012-ben újraindított programot, melynek keretében magyar szakemberek a Kárpát-medence különböző pontjain, Magyarországon és annak határain kívül megmentettek és felújítottak számos közép-európai jelentőségű műemléképületet. A főkonzul kiemelte: „A Megújuló épített örökségünk – Értékmentés a Kárpát-medencében című kiállítás akár az eltelt időszakban megvalósult munka beszámolójának is tekinthető. Érzékeljük a gondosságot, a pontosságot, az eredeti állapotok visszaállítására való törekvést. Mindezek eredményezték, hogy a jövő nemzedékek nem romokat kapnak örökül, hanem lelki épülésüket szolgáló, rendezett templomokat.”

Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke, a kiállítás kreatív szerkesztője bemutatta a közönségnek a tárlatot, amely tablókkal, kőmásolatokkal és más berendezési tárgyakkal igyekezett megmutatni a közönségnek az Erdélyben, Felvidéken, valamint szűkebb pátriánkban: Palágykomorócon, Benében, Visken, Huszton, Mezőgecsében, Beregszentmiklóson és Csetfalván restaurált épületeket.

A további tervek kapcsán Diószegi László elmondta: „Az ősszel átadott mezőgecsei Kajdy-kúria belső munkálatai még hátravannak, reméljük, hogy arra is sikerül még pénzt szereznünk. Azt követően egyházi műemlékek felé szeretnénk fordulni, a terveink között van a munkácsi Szent Márton-kápolna freskóinak feltárása. Most fogok Técsőre utazni, ahol László Károly tiszteletes úrral arról fogunk beszélni, hogy a técsői műemlék református templom felújítását milyen módon tudnánk szakmai és pénzügyi tekintetben is támogatni. A nagybégányi református templom egyik titkos reményünk, bízom benne, hogy valamikor ott is fogadókészségre találunk. Azért is tartom fontosnak ezt a kiállítást, mert a gyülekezetek félnek a műemlékesektől, félnek attól, hogy a műemlékvédelmi előírások akadályozni fogják őket a templom használatában. Erről természetesen nincsen szó, mi a gyülekezetekkel együttműködve, az ő kéréseiket, elvárásaikat teljesíteni igyekezve próbáljuk a munkánkat végezni.”

A kiállítást megtekintők közül Petro-Pavlo Beres atya, az Ungvári Romzsa Tódor Görögkatolikus Egyházi Szeminárium rektora lapunknak elmondta: „Régi kérése az alapítványnak, hogy restaurációs munkát végezhessenek a mi gerényi rotundánkban, amely unikális XII. századi műemlék. Mi ugyancsak azt szeretnénk, ha a gerényi rotunda értékei is megmaradnának az utókor számára.”

dózsa