Növekvő elégedetlenség a Majdanon

2014. január 23., 05:43 , 680. szám

A Majdan hamu alatt szunnyadó parazsa az elmúlt napokban újból lángot vetett, miután Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa múlt csütörtökön – melyet a nép már el is keresztelt fekete csütörtöknek – egy furcsa procedúra keretében több törvénymódosítást fogadott el. Az új jogszabályi rendelkezések célja az országban, mindenekelőtt a Kijev terein kibontakozott ellenzéki mozgalom letörése, illetve a hatalom pozícióinak javítása a közeledő elnökválasztás előtt.

Azon a bizonyos múlt csütörtöki napon a kormánypárti képviselők az előterjesztések zömét kézfelemeléssel szavazták meg, amit ellenzéki vezetők szabályellenesnek minősítettek, az elfogadott törvényeket pedig a diktatúra bevezetésének, az alkotmányos rend megsértésének, államcsínynek nevezték. (A törvénymódosítások lényegéről bővebben.) Az Egyesült Államok és európai szervezetek, köztük az Európai Unió, illetve EU-tagállamok képviselői aggodalmukat fejezték ki az elfogadott törvények miatt, és kérték az ukrán elnököt, hogy vizsgálja felül azokat. Viktor Janukovics elnök azonban gyakorlatilag azonnal aláírta a jogszabályokat, amelyek döntő része hivatalos kihirdetésük után, kedden már hatályba is lépett.

Amint várható volt, az elfogadott törvénycsomag kiverte a biztosítékot az ellenzéknél és a lakosság körében egyaránt, így a hétvégétől az eddigieknél lényegesen keményebb és durvább összecsapások tanúi lehettünk a fővárosban. A vasárnapi kijevi nagygyűlésen legalább száz­ezren, egyes becslések szerint mintegy félmillióan vettek részt, s követelték az alkotmányellenesnek tartott törvények visszavonását. Ellenzéki vezetők e jogszabályok szabotálására szólítottak fel.

A nagygyűlés békésen zajlott, utána viszont néhány ezer tüntető a rendőrök által lezárt kormánynegyedhez vonult, hogy behatoljon a parlament épületéig. Helyszíni beszámolók szerint az arcukat maszkkal, sállal, gázálarccal eltakaró radikális tüntetők különféle tárgyakat, petárdákat, füstbombákat és Molotov-koktélokat dobáltak a rendőri kordon felé a Dinamo stadionnál. Egy rendőrbuszt felgyújtottak. A rohamrendőrök könnygázzal töltött villanó és hanggránátokat lőttek a tömegbe. Néhányan a tüntetők közül a buszok tetején állva a „forradalom” szót skandálták.

Azóta esténként rendszeresek az utcai csatározások a fővárosban. Mindkét oldalon sok, száznál is több a sérült, s a legutóbbi tájékoztatás szerint már két halálos áldozatuk is van a kijevi zavargásoknak. A városvezetés hivatalos közlése szerint egy tüntetőnek csuklótól amputálni kellett a kezét, három másiknak pedig a szemgolyóját távolították el az orvosok. Legalább két tucat újságíró is megsérült, zömében gránátrepeszektől vagy gumilövedékektől, amelyeket a belügyi alakulatok tagjai lőttek a tüntetők közé. Több helyi média arról számolt be, hogy a rohamrendőrök szándékosan a sajtó munkatársait veszik célba.

Ellenzéki értesülések szerint a belügyi alakulatok mintegy 20 ezer újabb tagját vezényelték a fővárosba, ugyanakkor a belügyminisztérium nem hajlandó elárulni, mennyi rendőr vesz részt a tüntetők elleni ütközetekben. A tüntetők szintén mozgósítást rendeltek el, és önkénteseket toboroznak, illetve visszahívják Kijevbe a vidékre utazott társaikat.

A rendőrséggel folytatott összetűzésekben sok provokátor vesz részt. A demonstrálók mintegy ötszázat gyűjtöttek be közülük keddre virradó éjjel a főváros több pontján, java részüket a parlament és a kormányépület utcájában a rohamrendőrök és a tüntetők között folyó összecsapások helyszínén. Az ellenzéki tüntetők arra kényszerítették az elfogott provokátorokat, hogy szégyenmenetben vonuljanak végig a Majdanon. A provokációkra felbérelt suhancok – az Ötös televízió interneten közölt felvételei szerint – egyik kezüket az előttük haladó vállára téve libasorban masíroztak, közben kelletlenül bocsánatkérést skandáltak. A szégyenmenetet mindkét oldalról a tüntetők védelmére szerveződött csoportok tagjai kísérték, senki sem bántotta a provokátorokat. Az út végén szabadon engedték őket.

A történtek kapcsán elemzők kiemelik, hogy az ellenzék változatlanul „alulteljesít” a tömeg elvárásaihoz képest. Szemmel láthatóan igyekeznek meglovagolni az országban tapasztalható tiltakozási hullámot, ugyanakkor az események rendre túlnőnek rajtuk, taktikájukon és követeléseiken, így valójában irányítani is egyre kevésbé képesek mindazt, ami az utcákon történik. Ennek tudható be egyebek mellett az is, hogy bár folyamatosan önmérsékletre, civilizált viselkedésre szólítják fel a tüntetőket, s óvnak a provokátoroktól, mégis egyre inkább elszabadul az erőszak. Jellemző, hogy amikor Vitalij Klicsko, az ellenzéki UDAR párt vezetője a helyszínen igyekezett csillapítani a kedélyeket, valaki a tüntetők közül poroltóval lefújta, és többen kifütyülték.

Az egyik vezető civil aktivista a Facebook közösségi portálon arról számolt be, hogy a Majdan tüntetői között növekszik az elégedetlenség az ellenzéki politikusokkal szemben. Mint írta, a vasárnapi nagygyűlésen is több kritikus, csalódottságról tanúskodó megjegyzést hallott a körülötte állóktól. A leggyakrabban az ellenzéki pártok közötti összefogást hiányolják a tüntetők, felróva vezetőiknek, hogy még mindig nem sikerült megállapodniuk annak a közös vezéregyéniségnek, majdani elnökjelöltnek a személyéről, aki a jelenlegi államfő kihívója lehet a választásokon.

Miután a kialakult helyzet jelenleg sem a kormányoldalnak, sem az ellenzéknek nem kedvez igazán, történnek kísérletek a politikai megoldás keresésére, ám ezek sikere egyelőre ugyancsak kétséges. Az államfő hétfőn Andrij Kljujevet, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetőjét nevezte ki a válság rendezésére létrehozott munkacsoport élére. Az ellenzék azonban nem tartja Kljujevet megfelelő tárgyalópartnernek, azzal vádolják ugyanis, hogy ő rendelte el a békés EU-párti diáktüntetés november 30-i véres feloszlatását. Ugyanakkor az ellenzék követelései között változatlanul ott szerepel a kormány távozása, az előrehozott elnök- és parlamenti választások kiírása, a múlt csütörtöki törvények visszavonása, ami a hatalom számára elfogadhatatlan, azaz gyakorlatilag nincs esély a megegyezésre, továbbra sem látni a fényt az alagút végén.

(MTI/pravda.com.ua/zn.ua/Kárpátalja)