A nacionalista ellenzék nacionalista többséggé alakult

Az elmúlt hét második felének egyik meghatározó folyamata a parlamenti erőviszonyok átrendeződése volt.

Az eddig kormányzó Régiók Pártjának korábban 210 fős parlamenti frakciója a mögöttünk hagyott hét végére 130 képviselőre olvadt. Ezzel nemcsak hogy elveszítették többségüket a parlamentben, de megmaradt súlyukat sem tudták maradéktalanul érvényesíteni többé, miután a frakciójukat elhagyó régiókpárti és független képviselők tömegesen csatlakoztak az eddigi ellenzékhez, s azokkal együtt szavaztak szinte minden kérdésben. Mondhatnánk némi éllel, hogy a korábbi trend, mely szerint a hatalompárti frakció vonzotta a pártjukat elhagyó ellenzéki képviselőket, az úgynevezett „tuskákat”, most megfordult, s a hatalompárti „tuskák” tették kormányalakításra képes erővé az ellenzéki pártokat.

Ezek az új erőviszonyok jutottak kifejezésre abban, hogy Olekszandr Turcsinovnak, a Batykivscsina képviselőjének személyében az ukrán nemzeti beállítottságú pártok jelölhették az új házelnököt a távozó Volodimir Ribak helyére, illetve abban is, hogy Szerhij Arbuzov ügyvivő kormányának minisztereit sorra leváltva fokozatosan a végrehajtó hatalmat is a saját kezébe vonta a Batykivscsina, az Udar és a Szvoboda pártok alkotta hármas.

Hogy az új parlamenti többség egészen pontosan hány szavazattal rendelkezik jelenleg, az nem tudható, de sok mindent elárul a Radában uralkodó állapotokról, hogy pénteken a 2004-es alkotmány visszaállításáról tartott szavazáskor 325 szavazatot, azaz jó kétharmados többséget értek el, viszont a nyelvtörvény visszavonásakor mindössze 232 szavazatot tudtak felmutatni, ami csak hattal több a minimálisan szükségesnél.

A hatalomváltók látszólagos egysége és határozottsága akkor kérdőjeleződött meg először, amikor a kormányalakításra került a sor. Kezdetben úgy volt, hogy az új ideiglenes kormány tagjait még hétfőn este bemutatják a parlamentben, majd másnapra halasztották a kormányalakítást, végül kedden Turcsinov házelnök szerdára szünnapot rendelt el a törvényhozásban, azt ígérve, hogy csütörtökön tűzik napirendre az új kabinet kinevezését.

Tekintve, hogy Arszenyij Jacenyuk, a Batykivscsina frakcióvezetője, s a kormányfői poszt talán első számú várományosa egyértelművé tette: a csőd szélén álló Ukrajna csak a kormányalakítás után számíthat hitelre a Nyugattól, a tárgyalások elhúzódása ellentétekre, de legalábbis véleménykülönbségekre utalhat a szövetségesek között. Az is nyilvánvaló, hogy a Majdan szintén befolyásolja a kormányalakítást, sőt képviselői borítékolhatóan több helyet kapnak majd a várhatóan lapzártánkkal egy időben megalakuló kabinetben.

(zn.ua/pravda.com.ua/Kárpátalja)