Krím: egy furcsa háború krónikája

A krími válság legelején sokan úgy látták, hogy Oroszország az abháziai forgatókönyvet készül megismételni, azaz fegyveres konfliktust provokál ki a félszigeten, majd csapatai elfoglalják az autonóm köztársaság területét az ott élő oroszok védelmére hivatkozva. Az események azonban másként alakultak – legalábbis a pillanatnyi állás szerint –, bár a végeredmény nem nagyban tér el az abháziaitól.

A döntő különbség az abháziai és a krími konfliktus között az elmúlt napokban az volt, hogy hallgattak a fegyverek. Ukrán részről közölték, hogy nem szándékoznak reagálni az orosz provokációkra, ugyanakkor az oroszok láthatóan nem is kívánták provokálni az ukrán fegyvereseket. Ehelyett szinte észrevétlenül szivárogtak be és vonták ellenőrzésük alá a félszigetet.

A csendes megszállás első jelei múlt csütörtökön mutatkoztak meg, amikor ismeretlen fegyveresek foglalták el a Krími Autonóm Köztársaság (ARK) parlamentjének és kormányának épületeit Szimferopolban. A jelzés nélküli egyenruhát viselő, golyószórókkal és gránátvetőkkel felfegyverzett alakulat távozásra késztette az őrséget, majd nem sokkal később orosz zászlók jelentek meg az épületek felett. Szemtanúk arról számoltak be, hogy a parlamentfoglalási akció pontos terv szerint zajlott, a mintegy hatvan „megszálló” nyilvánvalóan hivatásos. Az ismeretlenek senkivel, az újságírókkal és Anatolij Mogiljevvel, a krími minisztertanács elnökével sem álltak szóba, viszont a krími parlamenti képviselők szabadon ki-be járhattak az épületben.

Az ARK Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége még aznap bejelentette, hogy népszavazás kiírását kezdeményezik az autonómia területén „az autonómia státusának tökéletesítéséről és jogköreinek bővítéséről”. Nyilatkozatában a szimferopoli törvényhozás vezető testülete többek között úgy fogalmazott, hogy veszélybe került Krím nyugalma „a fegyveres bandák által támogatott radikális nacionalisták alkotmányellenes ukrajnai hatalomátvétele miatt”. Ezért az ARK legfőbb képviseleti hatalmi szerveként a testület „magára vállal minden felelősséget a Krím sorsáért” – állt a dokumentumban. A krími parlament másnap megalakította az autonómia új, oroszbarát kormányát, s népszavazást írt ki május 25-re, amit később március 30-ra hoztak előre.

Szevasztopolban ezzel egy időben védelmi bizottságot alakítottak, s népi milícia toborzásába kezdtek. A városba vezető utakon megerősített ellenőrzési pontokat állítottak fel, a település határait önkéntesek, valamint a rendőrség és a közlekedésrendészet járőrei vigyázzák.

A kijevi vezetés sem az új krími kormányt, sem a helyi parlament és az önkormányzatok határozatait nem ismerte el, az események azonban ettől függetlenül mentek tovább a maguk útján. Az elkövetkező napokban rangjelzés nélküli egyenruhát és álarcot viselő fegyveresek fokozatosan ellenőrzésük alá vonták az egész félszigetet, azon belül is szinte minden katonai létesítményt és kaszárnyát. Megszállták a repülőtereket, elvágták a külvilágtól a határőr-alakulatokat, s az ukrán fegyveres erők tagjait igyekeztek lefegyverezni, illetve felszólították őket, hogy álljanak át a krímiek oldalára. Az akciókban számos alkalommal az orosz Fekete-tengeri Flotta katonái is részt vettek, állítólag a krími hatóságok felkérésére, az orosz ajkú lakosság biztonságának védelmében.

Szombaton Szergej Akszjonov krími kormányfő Vlagyimir Putyinhoz, az Orosz Föderáció (RF) elnökéhez fordult segítségért, s egyúttal magának rendelt alá minden fegyveres rendfenntartó testületet a félszigeten. Az autonómia önvédelmi egységei ezután előbb lezárták az szárazföldről a Krímbe vezető utakat, majd ellenőrzésük alá vonták a Krímet Oroszországgal összekötő kompterminált a félsziget keleti részén.

Ezenközben egymást érték a hírek az orosz csapatmozgásokról a Krím területén. Az ukrán határőrszolgálat jelentése szerint az elmúlt napokban folyamatosan érkeztek egyre újabb orosz katonai egységek a Krím területére a nemzetközi jog és az államközi megállapodások megsértésével. Így például február 28-án több mint tíz harci helikopter bukkant fel a félsziget légterében, holott előzetesen csupán három gép érkezését jelentette be az orosz fél. Ugyanaznap nyolc Il–76-os katonai szállító repülőgép is földet ért a krími Gvargyejszkij repülőtéren előzetes értesítés nélkül, s az orosz katonák nem engedélyezték, hogy az ukrán határőrök átvizsgálják a gépeket.

Március 1-jén este az orosz Balti Flotta két nagy csapatszállító hajója, a Kalinyingrád és a Minszk kötött ki a szevasztopoli kikötőben. Őket március 2-án az Északi Flotta Olenyigorszkij gornyak, valamint a Balti Flotta Georgij pobedonoszec nevű hajói követték, ugyancsak az ENSZ tengeri jogi konvenciójának megsértésével.

Jurij Szergejev, Ukrajna állandó ENSZ-képviselője a világszervezet Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén vasárnap már arról számolt be, hogy Ukrajna területén, a Krímen mintegy 15 ezer orosz katona tartózkodik.

Az ukrán kormány és a parlament ezekben a napokban folyamatosan követelte, hogy az orosz fél szüntesse be a provokációkat és rendelje vissza csapatait a Krímről. Orosz részről mind a provokációk tényét, mind a csapatküldést tagadták. Hétfőn délután az ukrán védelmi minisztériumban közölték, hogy Oroszország ultimátumot intézett a krími ukrán haderőhöz, megadásra szólítva fel azt. Az ultimátumot a források szerint Alekszandr Vitko, az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnoka intézte a helyiekhez, kedd reggelig hagyva időt a megadásra, ezt azonban orosz részről ugyancsak tagadták. Az ultimátum ellenére a keddi nap békésen telt a félszigeten.

(zn.ua/pravda.com.ua/korrespondent.net/karpatalja.ma/MTI/Kárpátalja)