Társulási szerződés: a semmit írtuk alá?

2014. március 27., 08:11 , 689. szám

A 28 EU-ország állam-, illetve kormányfője, valamint Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök múlt pénteken Brüsszelben aláírta azt a dokumentumot, amelyet mindkét fél az EU–ukrán társulási megállapodás politikai részének nevezett. Valójában megoszlanak a vélemények arról, mit írtak alá a politikusok a belga fővárosban.

A teljes dokumentum aláírását a tavaly novemberben Vilniusban tartott keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezték megejteni, ám azt Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta, majd Oroszországhoz fordult pénzügyi támogatásért. Közvetlenül ez váltotta ki az ukrajnai kormányzat elleni tüntetéseket és tiltakozó akciókat, amelyek végül Janukovics bukásához vezettek.

A társulási megállapodás aláírása azután merült fel ismét, hogy Kijevben megfosztották hatalmától Janukovics elnököt, új kormány alakult, Oroszország pedig megszállta a Krím félszigetet. A Nyugat támogatását kifejezendő ajánlotta fel ismét az aláírást, Ukrajna uniós elkötelezettsége kinyilvánításaként szorgalmazta ugyanezt. Azonban az EU és Ukrajna részéről egyaránt hangsúlyozták, hogy nem az eredetileg parafált szöveget írják alá, hanem annak a politikai részét, vagyis az unió és Ukrajna közötti mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményt, mely szabadkereskedelmi térség (SZKT) létrehozását is tartalmazta, nem.

Az unió és Ukrajna közötti megállapodáshoz ezért kiegészítő okmányt fűztek, amelynek értelmében a pénteki aláírás csupán a politikai vonatkozású fejezetekre vonatkozik. Később – valamikor a május 25-re kiírt ukrán elnökválasztás után – a szabadkereskedelmi egyezményt is alá akarják írni, hangzott el. Az EU addig is egyoldalúan vámkönnyítésben részesít ukrán árucikkeket – diplomáciai források közlése szerint főként mezőgazdasági és nehézipari termékeket, idén április és november között összesen mintegy félmilliárd euró értékben, hallhattuk. Ukrajnának tehát a maga részéről egyelőre nem kell megnyitnia a piacát a vámok eltörlése révén az uniós termékek előtt – ecsetelték az eljárás előnyeit az illetékesek.

A most aláírt politikai megállapodásban Ukrajna kötelezi magát az emberi jogok tiszteletben tartására, a szabad piacgazdaság megteremtésére és az Európával való szoros együttműködésre, tudhattuk meg. A csütörtökön kezdődött EU-csúcs második munkanapjára érkező tagállami vezetők közül Dalia Grybauskaite litván elnök arról beszélt az újságíróknak, hogy az EU–ukrán társulási megállapodás politikai fejezeteinek mostani aláírása elsősorban szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen „az ukrán kormány és lakosság támogatását” juttatja kifejezésre az unió részéről.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök az aláírást követően az egyezményben szereplő biztonsági és védelmi együttműködést, valamint annak a mechanizmusnak a fontosságát hangsúlyozta, amely segíti az ukrajnai reformok előmozdítását.

Megfigyelők ugyanakkor kezdettől gyanakvással fogadták, miért nem írták alá a felek az eredeti, teljes dokumentumot, ha egyszer az még tavaly novemberben aláírásra készen állt. Elemzők utóbb arra is rámutattak, hogy az aláírt szerződés valójában a politikai résznek is csupán egy bizonyos hányadát tartalmazta: a preambulumból és hét fejezetből álló dokumentumból csupán a preambulumot, valamint az I., II. és VII. fejezeteket írták alá, holott a gazdasági részt egyedül a IV. fejezet tartalmazta.

A magyarázatok szerint a történtek háttérében ezúttal is Moszkva keze keresendő. A zn.ua portál például azt írja, hogy információik szerint a megállapodás két részre bontása, pontosabban a szabadkereskedelmi térség létrehozására vonatkozó fejezet leválasztása a szerződésről azoknak az európai országoknak a javaslata volt, amelyek a legszorosabban működnek együtt Moszkvával. Voltak közöttük, akik egyáltalán nem szerették volna, ha Európa bármit aláír most Ukrajnával – teszi hozzá a portál.

A végeredmény az lett, hogy az európai tárgyalók kijelentették, Putyin lecsillapítása végett vették ki a megállapodásból a szabadkereskedelmi térségre vonatkozó részt. „Kijevnek pedig elmagyarázták: »Ha aláírjuk az SZKT-t, a Kreml még inkább bevadul, és ráadásként egy kereskedelmi-gazdasági háborút is kirobbant, ami végképp betesz nektek«” – írja a zn.ua.

Az EU ezenkívül vélhetően az Ukrajnában uralkodó káosz miatt sem szerette volna jelenleg aláírni a teljes megállapodást. Egyértelműnek tűnik, hogy Brüsszel számára már csak azért is előnyös az aláírást a májusi elnökválasztás utánra halasztani, hogy meggyőződhessék róla, miként vizsgázik demokráciából az ország, illetve, hogy a megválasztott elnök Európa számára elfogadható lesz-e. Magyarán: nem választanak-e az ukránok szélsőjobboldali államfőt maguknak.

Sok nemzeti érzelmű ukrán viszont az európai értékek mellett kiálló Ukrajna arculcsapásának tekinti az EU-nak ezt a kicsinyességét. Moszkvában ezt látva elégedetten dörzsölhetik a kezüket azok, akik már megint sikerrel alapozták politikájukat az európai tehetetlenségre és szűkkeblűségre.

(zn.ua/MTI/Kárpátalja)