Brenzovics László a KMKSZ új elnöke

Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Ukrán Drámai Színházban tartotta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) XXV., jubileumi tisztújító közgyűlését múlt szombaton. A KMKSZ-t tizennyolc éve vezető Kovács Miklós visszalépését követően a küldöttek titkos szavazással Brenzovics László korábbi alelnököt választották a legnagyobb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezet elnökévé.

A leköszönő elnök a jelenlegi helyzetet értékelve elmondta: „A kárpátaljai magyarság életében, és a KMKSZ életében is következik egy veszélyekkel terhes időszak, amikor a kilátástalan lövészárokharcot követően egy nagyon veszélyes mozgóháborúba keveredünk, ebben a magyarságot közvetlen egzisztenciális veszély fenyegeti, amely lehetőségeket is biztosít, ha elég erősek, elszántak, ügyesek vagyunk – hangsúlyozta Kovács Miklós, majd hozzáfűzte: – Meggyőződésem, hogy rend nélkül nincs semmi. Rendet pedig úgy fenntartani, hogy nincs kinek szembeszállni a rendetlenkedőkkel, nem lehet. Azt gondoltam, hogy egyszer majd a KMKSZ-ben ki akarják próbálni, hogy működnek-e a dolgok anélkül is, hogy valaki vállalja a piszkoskodó küzdelmet a rendetlenkedőkkel. Azokkal, akik UMDSZ-t szeretnének csinálni a KMKSZ-ből. Meglátjuk. Sokféle dolog lesz most kipróbálva” –mondta a leköszönő elnök, majd az ezek után következő időszakhoz jóval nagyobb szerencsét kívánt, mint amilyen volt idáig, mert szerinte most jóval nagyobb szerencsére van szükség. Végül a közgyűlés küldötteitől így búcsúzott: „A magyarságért folytatott politizálás küzdelem, a küzdelemhez katonákra van szükség. Akik így fogják fel, azoknak kitartást és elszántságot kívánok. Én pedig, a magam részéről, 25 év után a szolgálatot leteszem.”

A vendégek közül elsőként Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a Fidesz országos választmányának elnöke köszöntötte a KMKSZ közgyűlését. A közelgő magyarországi választás kapcsán elmondta, annak nemzetpolitikai szempontból az a legfőbb tétje, hogy folytathatják-e egy olyan magyar állam építését, amelynek készsége és képessége is van arra, hogy erősítse, építse és védje a magyar nemzetet Magyarországon, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban egyaránt. Kövér László Ukrajnával kapcsolatban kifejtette: „Ami jó Európának, az jó az EU felé törekvő Ukrajnának is. Márpedig az európai államok többségében működő kettős vagy többes állampolgárságok rendszere, valamint a helyi autonómiák megerősítették a stabilitást és a polgárok jólétét, így minden bizonnyal Ukrajnában is jótékony hatással lehetnek majd. A helyi autonómiák csökkentik az oligarchák hatalmát, a kettős vagy többes állampolgárságok pedig növelik a polgárok lehetőségeit és szabadságát.” Az Országgyűlés elnöke a KMKSZ 25 éves történetét méltatva elmondta: „A KMKSZ-nek és különösen két évtizeden keresztül összetartó, mindig elvszerű, bátor és nyílt politikát folytató, felkészült vezetői csapatának óriási szerepe volt abban, hogy a kárpátaljai magyar nemzetrész – amely a többi elszakított nemzeti közösségünkkel összevetve mind gazdasági, szociális, mind kulturális, mind pedig politikai értelemben a legkedvezőtlenebb helyzetben kénytelen élni –, nem számolódott fel az elmúlt negyedszázad során. Sőt, relatíve a legkisebb demográfiai veszteséget szenvedte el. Köszönöm ezt nektek!”

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetpolitikai Államtitkárságának helyettes államtitkára felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a KMKSZ közgyűléséhez írt levelét, melyben a közgyűlésnek kellő bölcsességet kívánt ahhoz, hogy az új korszak kihívásainak meg tudjon felelni.

Szabó Vilmos MSZP-s országgyűlési képviselő köszöntőjében elmondta: „Szeretném kifejezni az elismerésünket azért a munkáért, amit az elmúlt huszonöt évben végeztek a magyar közösségért és az egyetemes magyarságért. Külön szeretném elismerésemet kifejezni Kovács Miklós elnök úrnak.” Szabó Vilmos elmondta továbbá, hogy Magyarország Ukrajnához fűződő viszonyáról ugyanazt gondolja az MSZP, amit a magyar állam képviselői előtte elmondtak. Megszerzett jogokat ne vegyen el az új ukrán vezetés, helyette teremtsünk új lehetőségeket, amelyek közé valóban odatartozik a kettős állampolgárság és az autonómia is.

Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nemzetpolitikai kabinetjének elnöke pártja határon túli magyarok és azon belül a kárpátaljaiak érdekében felvállalt kezdeményezéseit vette számba, hangsúlyozva, hogy tíz körömmel kell mindent védeni, ami még magyar. Elmondta: „Amit lehetett, konstruktívan, ellenzékből, kétharmaddal szemben, úgy gondolom, mi azt megtettük.”

Schiffer András országgyűlési képviselő, az LMP társelnöke köszöntőjében így fogalmazott: „Először is szeretném elismerésemet, elismerésünket kifejezni mind a KMKSZ-nek, mind Kovács Miklós elnök úrnak azért, amit az elmúlt negyedszázadban kiszolgáltatott viszonyok között tett a kárpátaljai magyarság megmaradásáért. Hangsúlyozta továbbá, hogy a Lehet Más a Politika nem azért van, hogy igazságot osszon a külhoni magyar közösségeken belüli viszályok, viták kapcsán. Az LMP számára mindenki partner, akit a közösség elfogad. Elismerését fejezte ki azért is a KMKSZ-nek, hogy az elmúlt évek vitáitól, az elmúlt hónapok jogos kritikáitól függetlenül, a KMKSZ-ben volt bölcsesség és kiállt az UMDSZ betiltásával szemben.

Köteles László, a Csemadok országos tanácsának általános alelnöke beszédében leszögezte: „A felvidéki és a kárpátaljai magyarságnak volt legtovább közös a sorsa. Az idén hetven éve kezdődött a Felvidéken és Kárpátalján élő magyarság legnagyobb megpróbáltatása, sztálini lágerekbe deportálása. Láttam, hogy az erről történő megemlékezés szerepel a KMKSZ programjában. Tisztelettel kérném Önöket, hogy immár a felvidéki magyarsággal együtt, a mi számunkra egy történelmi adósságot törlesztve emlékezzünk közösen.”

Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke Bercsényi Miklós városában elismeréssel szólt a KMKSZ-ben és pártjában is elfogadott kuruc mentalitásról, kijelentette: „Hosszú távon biztos megélhetést, helybenmaradást, jólétet csakis az autonómia biztosíthat számunkra.”

Anatolij Szalaj, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal Nemzetiségi és Vallási Osztályának vezetője is köszöntötte a KMKSZ közgyűlését, elismeréssel szólt a Szövetség tevékenységéről, amellyel hozzájárult soknemzetiségű vidékünk békéjéhez, nyugalmához.

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke a jövőre nézve így fogalmazott: „Én azt kívánom, hogy legyen ez a szervezet elvhű, ne engedjen semmilyen hígulást. Akik nem szeretik a rendet, maradjanak kívül. Legyen ez a közösség rendszerető, rendes, hűséges nemzetéhez, népéhez. Kérném az Elnökséget és az alapszervezetek elnökeit, védjék, oltalmazzák a legkisebb nemzettársukat is. Egy olyan korszak küszöbén állunk, amely nemcsak veszélyes, nemcsak felhőket hoz a fejünk felé, de új lehetőségeket is biztosít számunkra. Ezért bátorsággal, összefogással, összetartással harcoljuk meg az előttünk lévő harcokat.”

A felszólaló vendégeken kívül a közgyűlésen jelen volt még Ljubka Katalin, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője, Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, Bacskai József és Tóth István ungvári és beregszászi magyar főkonzulok, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének esperese és Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke.

Kovács Miklós a vendégek felszólalásait követően távozott a teremből.

A továbbiakban a közgyűlés meghallgatta és elfogadta a mandátumvizsgáló, a fegyelmi és az ellenőrző bizottságok jelentéseit. Megköszönték a leköszönt alapszervezeti elnökök munkáját, és köszöntötték az újonnan megválasztottakat, majd egyperces néma csenddel emlékeztek az elmúlt esztendőben elhunytakra.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, a KMKSZ alapító tagja beszédében kifejtette: „Aki a harcban élen áll, az felelősséget vállal az érte küzdőkért is, az nem sértődik meg és szalad el a harctérről, otthagyva övéit még a csata közepén, ha a helyzet nem alakul kedvezően. Aki a harcot vezeti, bárhogy végződik is a csata, annak utána is törődnie kell harcostársaival, hiszen ezt vállalta, segítenie kell a sereg újjászervezését, erőt adni neki az újrakezdéshez, és a sikerekből is megosztani velük a rájuk jutó részt.” A KMKSZ-t egy csapathoz hasonlítva elmondta továbbá: „Aki a csapatépítésre és a csapat hátterének kialakítására, az utánpótlás-nevelésére nem figyel, csak a meccsek előtt osztja ki az utasításait, könnyen egyedül maradhat a pályán.”

Gulácsy Géza, a KMKSZ általános alelnöke a jelenlegi politikai helyzetben a kárpátaljai magyarság előtt várhatóan megnyíló lehetőségek kapcsán elmondta: „Készen kell lennünk arra, hogy csekély erőnkkel benyomuljunk a hatalom repedéseibe és megpróbáljuk érvényesíteni a kevéske rendelkezésünkre álló eszközt a kárpátaljai magyarság érdekében. Ugyanakkor nem tehetünk fel egy lapra mindent, főleg nem a hatalom lapjára. Továbbra is meg kell őriznünk az önálló, független szervezetet, amely kizárólag a kárpátaljai magyarság érdekei szerint cselekszik.”

Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke elmondta, hogy a KMKSZ-ben a változtatást az tette szükségessé, hogy a 150 000 kárpátaljai magyar és a 41 ezer KMKSZ-tag ellenére hosszú ideje csak 20 ezer szavazatot kap összességében a magyar szövetség a különböző választásokon. Ahhoz, hogy ez a helyzet javuljon, változtatásokra van szükség, a KMKSZ-nek nyitnia kell egyházaink és társadalmi szervezeteink irányába.

Ezt követően került sor a tisztújításra, a küldöttek az elnöki tisztségre dr. Brenzovics László és Gulácsy Géza eddigi alelnököket jelölték. Mivel Gulácsy Gáza nem vállalta a jelölést, dr. Brenzovics László pedig ragaszkodott a titkos szavazáshoz, így egyedüli jelöltként, titkos szavazással a KMKSZ küldöttei közül 355-en, negyven ellenében dr. Brenzovics Lászlót választották a KMKSZ harmadik elnökévé. Majd a megválasztott elnök javaslata nyomán Gulácsy Gézát ismét általános alelnökké, míg Barta Józsefet, a nagyszőlősi középszintű szervezet elnökét ügyvezető alelnökké választotta a közgyűlés, Milován Sándort pedig a KMKSZ tiszteletbeli elnökévé választották. A Szövetség középszintű szervezeteinek ajánlása alapján a küldöttek megszavazták a KMKSZ nagyválasztmányának személyi összetételét, majd szavaztak az ellenőrző és a fegyelmi bizottságok tagjairól is.

Dr. Brenzovics László még a szavazás végeredményének kihirdetése előtt mondott beszédében köszönetet mondott Kovács Miklósnak, „aki tizennyolc éven keresztül töltötte be ezt a nem könnyű pozíciót, és határozottan, bátran állt ki a kárpátaljai magyarság érdekeiért. Köztünk az elmúlt 18 év alatt stratégiai, távlati célokban különbségek nem voltak. Annál inkább voltak, vannak taktikai és stílusbeli különbségek. Most ezen a választáson nem vezért, hadvezért, váteszt vagy sámánt választanak, hanem a KMKSZ elnökét. Amely elnöknek az a feladata, hogy az alapszabály betartásával vezesse ezt a szervezetet. A KMKSZ-ben a legfontosabb a nemzethez való hűség és az alapszabály betartása. A másik rendkívül fontos kérdés, hogy a KMKSZ elnökének hivatalból jó kapcsolatokat kell ápolnia minden lehetséges partnerével. Rendezni kell kapcsolatainkat történelmi egyházainkkal és a Kárpátalján működő társadalmi szervezetekkel. Másik lényeges elem a fiatalság nevelése. Valamennyien mulandók vagyunk, biztosítanunk kell azt, hogy az újabb nemzedékek is megkapják a megfelelő helyet a KMKSZ-ben, be legyenek vonva a munkába, és fölkészítsük a következő generációt arra, hogy amikor eljön az idő, akkor átvegyék tőlünk a kormányrudat. Remélem azt, hogy megélem id. Sari Józseffel és Sóbányi Imre bácsival együtt, amikor a mai 20-as, 30-as nemzedéknek fogjuk átadni a KMKSZ vezetését. Ehhez azonban megfelelő ifjúsági szervezetnek a létrehozását kellene támogatni, illetve bevonni azokat a fiatal szakembereket a munkába, akik jelenleg is tagságunk soraiban vannak. Emiatt újra kell szervezni a titkárságot, hogy legyen, mint a mi fiatalkorunkban volt, politikai, kulturális, gazdasági titkár, médiafelelős, jogász. Erre olyan fiatal szakembereket kell találni, akik végrehajtják majd a döntéseket, és létrehozzák a kárpátaljai magyarság jövőjét segítő terveket. Nekünk egy olyan önszerveződő társadalmat kell létrehoznunk, amely képes gazdasági, kulturális és oktatási téren is komoly feladatok megoldására.”

A KMKSZ XXV. jubileumi tisztújító közgyűlése nyilatkozat elfogadásával és a Szózat eléneklésével zárult.

Badó Zsolt