Bemutatkoztak a vajdasági kisebbségek képviselői az EP-ben
A Vajdaságban élő kisebbségek képviselői maguk mutatták be minap az Európai Parlamentben (EP) a szerbiai autonóm tartományban működő nemzeti tanácsok rendszerének működését.
A Jelko Kacin szlovén liberális EP-képviselő, a Vajdaság brüsszeli képviseleti irodája és a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseleti Irodája (Hunineu) által szervezett eseményen a magyar, a román, a horvát és a szlovák kisebbség képviselője ismertette a maga álláspontját.
Kacin szerint a kisebbségek a Vajdaság legnagyobb kincsei, a tartomány fejlettebb Szerbia többi részénél, és fejlődését az is segíti, hogy 3 uniós tagállammal határos. Az EU a sokszínűségről szól – közölte a szlovén politikus, aki szerint a kisebbségvédelem terén az elmúlt öt évben jelentős lépések történtek, ám úgy vélekedett, hogy a jogszabályok időszerű és következetes érvényesítése néha elmarad. A képviselő a média, a nyelvhasználat és az oktatás területét emelte ki. Mint mondta, a kisebbségek ellen irányuló etnikai indíttatású incidenseket súlyos bűncselekményként kell kezelni.
A magyar nemzeti tanács részéről az elnöke, Korhecz Tamás szólalt fel, részletesen ismertette, hogy a szerb alkotmány rögzíti, a nemzeti kisebbségek demokratikusan választott nemzeti tanácsokban képviseltethetik magukat. Korhecz szerint a nemzeti tanácsok rendszerének legnagyobb jelentősége, hogy létrejött egy demokratikus hatóság, amelyen keresztül a nemzeti kisebbségek hallathatják a hangjukat, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az őket érintő jogszabályok a nekik megfelelő módon valósuljanak meg.
Problémaként nevezte meg Korhecz az alkotmánybíróság februári döntését. Mint mondta, alkotmányjogászként csalódott ugyan, de a testület döntését tiszteletben kell tartani. Kifejtette, hogy februárban a taláros testület a nemzeti tanácsok működését szabályozó törvény több passzusát megsemmisítette, ezáltal nem bővítette, hanem szűkítette az emberi jogok érvényesülésének lehetőségét.
Surján László, az EP KDNP-s alelnöke fájónak nevezte az alkotmánybíróság döntéseit, osztozva abban a véleményben, hogy a testület döntéseit tiszteletben kell tartani. Felhívta egyúttal a figyelmet, hogy meg kell vizsgálni: a bírák a célt vagy az eszközt minősítették ellentétesnek az alaptörvénnyel, mert utóbbi esetben, ha a cél elérhető más, alkotmányos módon, akkor ésszerű lehet azt megkeresni.
A KDNP-s politikus arra is felhívta a figyelmet, a bővítési folyamatban részt vevő országok számára nagyon fontos elkerülni, hogy csatlakozási céldátumokat tűzzenek ki. Mint mondta: az irány a fontos.
Még markánsabban foglalt állást emellett a szintén kereszténydemokrata EP-képviselő, Eduard Kukan egykori szlovák külügyminiszter is, aki arról beszélt, hogy ezeknek az országoknak a vezetői túl optimisták, amikor arról beszélnek, hogy négy év múlva már uniós tagok lesznek. Szerbiával kapcsolatban kiemelte: arra kell törekedni, hogy az ország a társadalom minden tagját befogadja, és mindenki otthona legyen.
A fideszes Gál Kinga arról beszélt, hogy napirenden kell tartani a kérdést, valamint, hogy le kell vonni a korábbi bővítések tanulságait, továbbá annak fontosságát hangsúlyozta, a csatlakozási folyamatban biztosítani kell a kisebbségek számára, hogy kifejthessék álláspontjukat, és figyelmeztetett, hogy azt az Európai Bizottságnak meg is kell hallania és meg is kell hallgatnia.
(MTI/Kárpátalja)
