A szőlő növényvédelmének sajátosságai

2014. május 8., 07:52 , 695. szám

A szőlő hajtásai a kellemes kora nyári időnek köszönhetően intenzív növekedésnek indultak. Egyes fajtáknál már elérik a 40-50 cm-es hosszúságot is. A hajtásokon láthatóvá váltak a fürtkezdemények, amelyekből az idei jó időjárásnak és az enyhe télnek köszönhetően sok van. Ilyenkor még nem észlelhetők a betegségek tünetei, de a védekezést ellenük már meg kell kezdeni.

Először is tisztázni kell néhány dolgot: nem akkor kell permetezni, amikor a szőlő már beteg, és a betegségből szeretnénk kigyógyítani, hanem előtte, hogy megelőzzük azt. Azért sem érdemes permetezni, „mert a szomszéd is szórja”. Gondos gazdák permetezési naplót vezetnek, amelybe részletesen feljegyeznek minden védekezést, pontos dátummal, a vegyszerek mennyiségével és később az elért hatással.

Miért fontos a permetezési napló vezetése? Egyszerű. Az emberek nem tudnak mindent megjegyezni, de ami még fontosabb: a tavalyi permetezési napló átolvasásával könnyebben készíthetjük el az idei permetezési tervet. Bizony, a permetezéseket meg lehet tervezni, igaz, a védekezések pontos idejét az időjárás befolyásolhatja. Például, ha kontakt hatóanyagot juttatunk ki (kén, réz) és a védekezés után egy-két nappal nagyobb eső esik, akkor a védelem időtartama 10–14 napról 4–6 napra csökken. Ezenkívül a védekezési tervet úgy kell elkészíteni, hogy a védekezés minden betegség ellen védelmet nyújtson, de ne legyenek felesleges szórások, amelyekkel nemcsak a szőlőt terheljük feleslegesen, hanem a pénztárcánkat is, mivel a vegyszerek vásárlása nem kis anyagi terhet jelent. A védekezési tervet legjobb a növény vegetációjához időzíteni-tervezni és nem pontos dátumokhoz. Például a szőlő virágzása előtt felszívódó mélyhatású szert szoktam használni, amely a virágzás alatt védelmet biztosít.

A tavalyi és a tavalyelőtti éveket figyelembe véve vegyük sorra a legfontosabb szórásokat! Az első védekezést rögtön metszés után végezzük, még nyugalmi időszakban. Ez az úgynevezett „lemosó” permetezés, melyre legalkalmasabbak a Nevikén, vagy az Agrokén nevű szerek. A Nevikén poliszulfidként és vazelinolajat tartalmaz, ami nagyon jól tapad. Ilyen enyhe tél után nagyon fontos a lemosó permetezés, mivel minden kórokozó és kártevő könnyen áttelelt, és hamar megindulhat az úgynevezett „primőr”, azaz elsődleges fertőzés. A Nevikén nemcsak a lisztharmat megelőzésére kiváló, de emellett atkagyérítő hatása is van. A lemosó permetezéshez használhatunk még hagyományos bordóilevet is, ám ennek hatása elmarad a Nevikénétől.

A második permetezést rendszerint akkor végezzük, mikor a hajtások hossza eléri a 20-25 cm-es hosszúságot. Ekkor általában még nem adottak a perenoszpórafertőzés feltételei, ezért réztartalmú szer használata felesleges. Annál veszélyesebb a lisztharmat primőr fertőzése és a rovarok (atkák, molyok) támadása. Ezért a legjobb az elemi kén használata valamilyen komplex hatású rovarölővel kombinálva. Elemi ként tartalmazó szer például a Kumulus és a THiovit Jet. Az első védekezésnél emelt dózisú ként is használhatunk 4–6 kg/hektár adagolásban, tehát ezer liter vízhez 4–6 kg kén hozzáadása szükséges. Ebből könnyen kiszámítható, hogy száz liter vízhez 400–600 gramm kén, míg tíz liter vízhez 40–60 gramm kén szükséges. Ma már rendelkezésre állnak olyan takarékos permetezőgépek, amelyekkel hektáronként 200–400 liter víz is elegendő lehet. Ezt vegyük figyelembe a kijuttatandó szer mennyiségének számításakor, mert a szereken általában a hektáronkénti dózis van megadva, amivel annak függvényében kell számolnunk, hogy mennyi vízzel tudjuk azt kiszórni. Virágzás után elegendő 2–4 kg/ha kén használata. A kénporhoz könnyen keverhetőek a rovarölő szerek. Az első védekezéshez olyan szert használjunk, ami az atkák és a molyok ellen is hatásos, például Masaj, Mospilan, Nissoran.

Virágzás előtt közvetlenül még egyszer feltétlenül védekeznünk kell. Ezt a védekezést akkor végezzük, amikor a nemes „európai” szőlő még nem virágzik, de a vadszőlő már igen. Ilyenkor mindig egy mélyhatású gombaölő szert használjunk, ami a perenoszpóra és a lisztharmat ellen is védelmet nyújt legalább 14–20 napig. Ilyen növényvédő szer a Cabrio Top, Quadris, Strobi.

Ilyenkor a szőlőn rovarok kártételét is megfigyelhetjük, például a szőlő gubacsatkáét, ami ekkortájt fertőz a legjobban és könnyen összetéveszthető gombás betegségekkel. A szőlő gubacsatka fertőzésének fő tünetei a levél színén jelentkező dudorok, melyek idővel sárgás-piros színűek lesznek, a levél fonákján pedig jellegzetes fehér szőrzet alakul ki a dudorokban. Ez könnyen összetéveszthető a lisztharmattal. Emiatt szintén használjunk rovarülő szert is virágzás előtt.

A virágzás befejeződése után közvetlenül ismét permeteznünk kell. Amennyiben a virágzás alatt rossz, esős, hideg volt az időjárás, akkor inkább felszívódó szert válasszunk a védekezéshez. Az ezt követő időszakban felváltva használjunk felszívódó és kontakt hatóanyagú szereket. A kontakt szer után jó időjárás esetén 14, esős időben 7 nap múlva kell újraszórnunk a szőlőt. Felszívódó szer használata után még rossz időjárás esetés is várhatunk 14–20 napig a következő védekezéssel. Kontakt szer használatánál a kén és réz hatóanyagot együtt juttasuk ki. Például Kumulushoz (kén) vagy Gart vagy Kupruxat (réz) keverhető. Réz hatóanyag kijuttatására alkalmas a hagyományos bordói lé is, aminek használatát minden évben legalább egyszer ajánlom, mivel nagyon jó hatással van a szőlő védekezőképességére. A záró permetezéshez szüret előtt mindenképpen azt ajánlom, hogy inkább csak réz hatóanyagot juttassunk ki kén nélkül. A kén késői használata a bor készítésénél kénhidrogén (záptojás) szagot eredményezhet.

A szőlő vegetációja alatt van még egy nagyon kritikus időszak: a fürtzáródás időszaka. Ekkor a bogyók intenzív növekedésen mennek át. Ebben az időszakban támadhat a fakó és a szürke rothadás. Ez a betegség nagyon gyorsan terjed és rövid idő alatt nagy károkat okozhat. Egyik nap még nem látható semmi a bogyókon, másnap pedig már akár a termés felét is ellepheti. Itt is a megelőzés a legfontosabb! A leghatásosabb hatóanyag a rothadás ellen a Folpet. Ezt a hatóanyagot már a bogyók borsószem nagyságától érdemes kijuttatni. Nagyon jó hatású szer a Quadris Max, mely a Quadris és a Folpet gyári keveréke. Legjobb a fürtzáródás előtt közvetlenül permetezni úgy, hogy a permetlé a fürtök belsejébe is bejusson.

A szőlő növényvédelmét legjobban az időjárás befolyásolja. Minden betegséget nem lehet kivédeni, de mindent meg kell tennünk a termésünk védelme érdekében. Fontos odafigyelnünk arra is, hogy egészségünk megóvása érdekében mindig tartsuk be az egészségügyi és munkaegészségügyi előírásokat! Ezenkívül figyelnünk kell arra is, hogy csak jól működő permetezőgépet használjunk, amely nem csepeg-csorog, és amellyel megfelelő porlasztással, pazarlás nélkül juttathatjuk ki a hatóanyagokat. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor nem marad el a jó eredmény, és ősszel szép termésnek örülhetünk.

Varga István benei szőlész-borász, a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója