Válságkezelő nemzeti kerekasztal, készülő új törvények

2014. május 22., 06:44 , 697. szám

Az ukrán vezetés nyitott a párbeszédre minden régió képviselőivel, ha ők valóban ezt akarják – jelentette ki Olekszandr Turcsinov házelnök, ügyvivő államfő múlt szerdán, a parlamentben rendezett első válságkezelő nemzeti kerekasztal-megbeszélést megnyitó beszédében.

A megbeszélésen kormányzati és parlamenti képviselők, vezető politikusok, egyházi személyiségek, vállalkozók és közigazgatási vezetők mellett részt vettek moderátorokként Leonyid Kravcsuk és Leonyid Kucsma volt államfők. Nem vett részt viszont Ukrajna két másik volt elnöke, Viktor Juscsenko és a posztjáról eltávolított, jelenleg Oroszországban tartózkodó Viktor Janukovics, továbbá nem voltak jelen a donyecki és a luhanszki szakadárok képviselői sem.

Turcsinov kijelentette, hogy Kijev kész meghallgatni a Donyec-medencében élőket. „Nem kell lőni, rabolni és épületeket elfoglalni, Önöket anélkül is meghalljuk” – tette hozzá. Ismételten leszögezte ugyanakkor, hogy a kijevi vezetés nem enged a „terrornak és a zsarolásnak”.

Kiemelte, hogy a parlament és a kormány kész az államigazgatási rendszer gyökeres megváltoztatására, amivel több hatalmat és önrendelkezési jogot kapnak a régiók. „Mi valódi decentralizációról beszélünk, amelynek célja, hogy a régiók ténylegesen megérezzék saját erejüket, önállóságukat és tekintélyüket” – jelentette ki.

Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök szorgalmazta, hogy minden régióban rendezzenek kerekasztal-tárgyalásokat. Kijelentette: a kormány tagjai a lehetőségek szerint a legnagyobb gyakorisággal fognak a régiókba látogatni, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a hatalom decentralizációja mellett.

A tanácskozás szombaton Harkivban folytatódott, ahová immár Donyeck és Luhanszk megyei vezetők is meghívást kaptak, továbbra sem voltak képviselve mindazonáltal a megyék területén megalakult szakadár „köztársaságok”. A megbeszélés résztvevői egyebek mellett sürgették, hogy a megbékélésről kezdett párbeszédet kísérjék konkrét, a reformok és a kibontakozás iránti elkötelezettséget alátámasztó lépések az országot kormányzó politikai erők, illetve a parlament részéről, amelyeknek még az elnökválasztás és azt követő alkotmányreform befejezése előtt rögzíteniük kellene a meghirdetett reformok végrehajtásának szándékát.

A kerekasztalon elhangzottak nyomán a Legfelsőbb Tanács keddi ülésén memorandumot fogadott el, amelyben a parlament felszólítja a konfliktus valamennyi érintettjét, hogy mondjanak le a radikális lépésekről, dolgozzanak együtt a demokratikus, szuverén és egységes Ukrajna megteremtésén. A parlament egyúttal támogatásáról biztosította a nemzeti kerekasztalt, és ugyancsak támogatta a hét végén esedékes elnökválasztás lebonyolítását, mint „a társadalom békéjének és egységének zálogát”. A törvényhozás egyúttal elítélte a jogtalan fegyverhasználatot és az erőszakot, ami emberek tömeges meggyilkolásához és más emberiség elleni bűncselekményekhez vezetett.

Emellett a Legfelsőbb Tanács kötelezettséget vállalt az alkotmányreform haladéktalan véghezvitelére, amely egyebek mellett rögzítené a parlamentáris-elnöki köztársaság intézményét; széleskörű bírósági reformot eredményezne a polgárok jogainak biztosítása céljából; biztosítaná a régiók finanszírozását a költségvetési források igazságos elosztása révén; reformot irányozna elő a rendvédelmi szervekben és az ügyészségen is a polgároknak a rendvédelmi szervek iránti bizalmának helyreállítása érdekében; valamint harcot hirdetne a korrució ellen az államigazgatás minden szintjén.

A béke és az egytértés érdekében a parlament kötelezettséget vállalt arra is, hogy „az ukrán mint alkotmányos államnyelv mellett Ukrajna biztosítja az orosz nyelv státusának garantálását, valamint más regionális nyelveknek és a nemzeti kisebbségek nyelveinek garantálását”; törvényt fogad el a helyi referendumokról, emellett olyan jogszabály elfogadására is kötelezettséget vállaltak a képviselők, amely tiltaná az ukrajnai tiltakozó akciók résztvevőinek büntetőjogi felelősségre vonását, amennyiben felszabadítják az általuk elfoglalt épületeket és közösségi tereket, önként leteszik a fegyvert. Az amnesztia ugyanakkor nem vonatkozna azokra, akik különösen súlyos, az élet és testi épség elleni bűncselekményeket követtek el.

(MTI/zn.ua/szcs)